Nem titok, hetek óta rocklázban égtem, alig vártam, hogy egy rendes buliba is eljussak. Ráadásul annyira ütősnek tűnt a Depresszió-Road-Tankcsapda felhozatal, hogy két barátom ezért időzítette a látogatást erre a hétvégére. Írnám én is a beszámolót a tegnap estéről, de viccesebb, ha egyikük teszi ezt meg helyettem. Nézzük, hogyan látta a tegnap estét Zorró!
Szeptember közepén riasztott Dropi, látva a fellépőket nem volt kérdés, jönni kell. Na jó, a Red Hot nálam még befért volna a projektbe, Angus Youngékat se zavartam volna el, fogjuk rá, hogy épp nem jártak erre.
Szegény ember Tankcsapdája
Az itthoni büfé, némi feles és bor után fixtarifás taxival suhantunk az arénába - ilyen sincs odafönt Pesten, mármint fixtarifa - hogy aztán a "szegény ember Tankcsapdájának" csúfolt Depresszióval nyissuk a sort.
Dropi már jelezte, azt a számukat már várja, amiben az a jó csaj szerepel (Nem akarok elszakadni...). Sokan voltunk ezzel így, ugyanis Depi alapjaiban sem rengette meg a honi zeneipart, ráadásul minden rosszindulat nélkül ezt a számukat is ismerjük külföldről... Lássuk csak Sum 41 és Iggy Pop alkotásában a Little know it all-t:
Büfé (két feles pálinkáért, egy unikumért, egy dobozos sörért meg két házmesterért fizettünk 2600 forintot, ez Pesten majdnem a duplája, csak mondom) és frissítő levegő után jött a Road, ők persze évek óta nem tudnak hibázni, hozzák a kötelezőt. Kövezzenek meg érte, de már-már ott tartanak, hogy a Csapda játszhatna előttük.
Köszönjük Szombathely!
Nem így történt, de persze Lukácsékban sem kellett csalódni. A büfésekben sem, ezért most némi fejfájás-csillapító és kávé után épp a gép előtt próbálnám felidézni, milyen számokat játszott a Csapda... Szerencsére fotósunk ott volt, a képek ezesetben többet érnek minden szónál.
Kifelé a ruhatárnál azt figyeltem, hogy a biztonságiak Szombathelyen is hozzák az országos trendet. Mindenki kopasz és indokolatlanul ingerült. Szerencsére kijutottunk, az after-partit kihagytuk a Végállomásban, hiába mi sem leszünk fiatalabbak...Végül egy köszönetfélét szeretnék mondani Szombathely népének. Barátunk, akit nevezzünk SP-nek (nem annak az SP-nek) jó szokásához híven éjjel ismét városnéző-túrát tartott. A címünket nem tudta, így a járókelők közreműködése kellett ahhoz, hogy reggel 8-ra hazaérjen.
Köszönjük Szombathely, visszatérünk!
Ja, és ma este Quimby is lesz.