Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. További információ

Boldog születésnapot! - 70 éves Jordán Tamás

Még mindig imádja a pogácsát, születésnapjára épp hetvenet kap ajándékba, a kedvenc szülinapi fogása pedig a "bevert hús", aminek a receptjét is elárulja nekünk. Jordán Tamással beszélgettünk.

- Amikor leültünk beszélgetni az egész ország a hóhelyzettel foglalkozott. Milyen volt az időjárás 70 éve, 1943. január 15-én? Elmesélték a szülei, mi történt aznap, amikor született?

- Érdekes, ez soha nem került szóba, kicsit furcsállom is, de valószínűleg nem történt aznap semmi rendkívüli. Győrött születtem – ezt a Széllel szembe című előadóestemen is el szoktam mesélni - amit itt Szombathelyen kicsit félve mondok ki, de rögvest hozzáteszem: viszont nem Zalaegerszegen:)
Jordán Tamás interjú
VB

- Ellenben én igen, de ez most mellékes:) A 70 év az 70 év, gondolom, túl van már nem egy emlékezetes jubileumon, színházi születésnapon.

- Amikor a hatvanadik születésnapomat ünnepeltem, akkor két héttel korábban léptem be a Nemzetibe. Duró Győző dramaturg azzal lepett meg, hogy rávette költőbarátainkat, hogy írjanak nekem egy szonettet. Ezekből készült egy kötet, amit ajándékba kaptam. A sajátos antológiában olyan költők szerepeltek, mint Váradi Szabolcs, Nádasdy Ádám vagy Kukorelly Endre. Nagy kitüntetés volt ez nekem. Hogy visszafelé haladjunk az időben, az ötvenedik születésnapomat a Merlin Színházban ünnepelhettem, ott is volt egy buli. A negyvenediknél Kaposváron voltam.

- Pályájának legjelentősebb állomásai…

- És, hogy folytassam a sort, harmincadikon a 25. Színházban, a huszadiknál pedig az Egyetemi Színpadon.

- Szombaton este a WSSZ-ben már felköszöntötték kollégái, szombathelyi ismerősei, de úgy halottam, Budapesten, a Nemzeti Színházban is szerveződik egy buli.

- Nehéz a helyzetem, mert most már nagyon szombathelyi vagyok, muszáj volt, hogy itt a színházban is ünnepeljünk, ám rengeteg olyan volt kollégám van, aki budapesti, és akiktől nem várnám el, hogy oda-vissza 460 kilométert utazzanak a kedvemért. Így csak az lehetett a megoldás, hogy két színházi születésnapot tartunk, itt is egyet, és Budapesten is. De nekem már nem maradt ott színházam, nincs meg sem az Egyetemi színpad sem a 25. színház, sem a Merlin.

A Nemzeti Színházban, hasonlóan a szombati naphoz, előadom életem egyik legemlékezetesebb előadóestjét, József Attila: Szabad ötletek jegyzékét, aztán következhet az ünneplés. Ez persze nem azt jelenti, hogy volt kollégáimnak és barátaimnak is végig kell ülniük József Attilát, a két esemény csak helyszínében közös, az előadásokra, merthogy mindjárt kettő is lesz, bárki válthat jegyet.

- Pályafutásának egyik legsikeresebb önálló estje ez.

- A költő adta az ötletet, „Születésnapomra" című versével. Nekem ez lesz az az ajándék, amellyel - egy kávéházi szegleten - meglepem magam, magam. Pályafutásom egyik legfontosabb előadását 1987-ben a Radnóti Színházban mutattuk be, és tíz éven át futott. Több mint kétszázszor adtam elő, többször játszottam Szombathelyien is, felléptem vele a régi Hemo-ban és a főiskolán.

- Családi körben is ünnepel?

- Vasárnap, szüleim körében már születésnapoztunk.

- Bárhogy is, nagy adománya az életnek, hogy mindkét szülője megélheti a hetvenedik születésnapját. Kész csoda.

- És hála Istennek elmondhatjuk, hogy mind a ketten jól vannak. Áprilisban ünnepelték a hetvenedik házassági évfordulójukat, 94 és 93 évesek.

- Akkor a hetvennel még igazán fiatalnak számít:) Nagyszülei is ilyen szép kort értek meg?

- 76 éves volt a nagyapám, amikor elment. Bár most, hogy belegondolok, hogy én is már hetven vagyok, nem is tűnik soknak:)

- Tényleg, édesanyja megsütötte már a hetven pogácsát? Megkapta?

- Nem, azt csak a napján kaphatom meg. Aznap kell…

- És még mindig szereti a pogácsát?

- Naná!

- Van olyan kultikus étel, amit még szeret, és akár születésnapi fogás is lehet?

- Félre fogja érteni, de ilyen a „bevert hús”. Azt szoktam kérni, és a testvéreim is. Az egy családi recept, alig van annál jobb. Karajt, sertéscombot vagy pulykamellet vékonyra kell klopfolni, aztán mindkét oldalát éles késsel be kell irdalni, négyzetrácsosan. Viszont nem szabad a húst átvágni. Meg kell sózni, és prézliben (se liszt, se tojás nem kell hozzá) megforgatni, majd forró olajban kisütni. Próbálják ki, borzasztóan finom! Tegnap már megkaptam a családi ebéden.

Jordán Tamás főz
Jordán Tamás főz
sadness

- Hogy érinti a „hetvenes” szám?

- Sem a negyven, sem az ötven, sem a hatvan egyáltalán nem érdekelt. A többi, kerek számú születésnapommal ellentétben most, a hetven előtt fél évvel azon tűnődtem, miként lehet azt elérni, hogy a halált az ember magától értetődőnek gondolja. Merthogy szerintem az a feladat. Szembe kell nézni a ténnyel, hogy bármikor bekövetkezhet, és egyszer mindenképpen bekövetkezik. Biztosan hamarabb, mint amikor hatvan éves voltam. Lehet persze, hogy még nagyon sokára jön el, de fel kell készülni rá, tudomásul kell venni, napról napra egyre közelebb kerülök hozzá.

- Készített már valaha bakancslistát?

- Az mi? Nem hallottam még róla.

- Egyfajta számvetés, egy lista, amire az ember felírja azt a tíz dolgot, amit még mindenképpen szeretne elérni, kipróbálni. Legyen az a hegymászás, vagy egy könyv megírása. Van olyan, amit még mindenképpen szeretne kipróbálni?

- Ilyen igazából nincs. Arra viszont van tervem, hogyan tudnám még a mostaninál is racionálisabban működtetni ezt a színházat abban a hátralévő négy és fél évben, ami színházigazgatóként rendelkezésemre áll. Még tudatosabban csinálni a műsortervet, és a költségvetést még jobban racionalizálni – ilyeneken gondolkodom. Hogyan lehetne egy modellértékű működést felmutatni az országban, ami egyelőre nincsen. Ezek persze nem olyan nagyszabású tervek, nem is arról szólnak, hogy mondjuk át akarnám úszni a Balatont.

De azért eszembe jut Hollósi Frici barátom, aki nagyon közel állt hozzám - amikor tavaly hetven éves lett, és egy interjúban megkérdezték, milyen tervei vannak, azt mondta, szeretné megérni a 71-et. Nem volt nagyravágyó terv, mindössze egy kérés, de ez sem jött össze. Ez elgondolkodtat. Amúgy számomra tényleg nincs fontosabb, minthogy ez a színház a lehető legjobban működjön, ez az ambíció elveszi a levegőt az esetleges megszületendő más gondolatoktól. Nincs más kívánságom, csak hogy itt a dolgok jól működjenek.

Karneválszínház 2008. - Machiavelli: Clizia, a titokzatos szépség
Karneválszínház 2008. - Machiavelli: Clizia, a titokzatos szépség
Tánczos Mihály

- Tavaly, 69. születésnapján mutatta be a Széllel szembe című stand up estjét, ami azóta is nagy sikerrel fut. Készül valami hasonlóra, új, önálló estre?

- Van még a tarsolyomban egy ötlet, amit szeretnék összehozni. Körvonalakban, arról szeretnék a közönségnek szólni, hogy – bármennyire közhelyesnek is tűnik kimondva - valamit tenni kell a megosztottság ellen. Nem bírom elviselni, és valószínűleg tudnék mit mondani róla.

- Visszatérve Szombathelyre, mire a legbüszkébb az elmúlt öt évből?

- Csak párhuzamosságokat tudok említeni, nem tudok nagy különbséget tenni. Elég csak ennyi, Szombathelynek van színházépülete és társulata, a fene se gondolta volna, ez már önmagában is nagyon nagy dolog. Le kell kopogni, mostanra nagyon erős kohézió működik a társulatban is. Úgy tűnik, nem csak a szombathelyiek érzik magukénak a színházat, de a tagok is megszerették a várost. Trokán Péter, Kiss Mari, ha tehetik itt vannak, de sorolhatnám a többieket is, nem egy színész vett már lakást Szombathelyen, családot alapítottak, gyerekeik is itt nevelkednek.

Ezért is remélem, hogy az elkövetkezendő négy és fél évet, amire a mandátumom szól, minél jobban ki tudom használni. A korábbi évekhez képest viszont annyi előnyünk van, hogy egy utat, sikeres előadásokkal már magunk mögött hagytunk, és ami szintén fontos, hogy tavaly a várostól úgy kaptam megbízást, hogy a képviselőtestületben csak egyetlen egy ellenszavazat és egy tartózkodás volt. Ez a döntés, amely szinte egységes volt, újfent legitimizálta a színházat. Mert bárhogy is csűrjük-csavarjuk, voltak idők a szavazást megelőzően, amikor nem éreztük - itt a színházban - a képviselőtestület egészének bizalmát.

Az ügynök halála
Az ügynök halála
Nagy Ákos Balázs / wssz.hu

- Az országban szinte az egyedüli olyan színházigazgató, aki mostanában úgy kapott mandátumot, hogy köztudottan nem szokás a politikai jobb térfelére sorolni.

- Nagy meglepetés volt, hogy így döntöttek. Bevállalták, legitimizálták, tekintettel arra, hogy úgy ítélték meg, hogy jó úton járunk. És ami megnyugtató, hogy a képviselőtestület azóta is kitart a voksa mellett, magénak tudja a színházat.

- Előfordult, hogy mint fenntartók, a politikusok beleszóltak a szakmai munkába?

- Nincs ilyen, fel se merült. Feltételezem, ha olyasmi történne, ami kiverné a biztosítékot, akkor lehet, de az öt év alatt nem történt ilyen, a szombathelyi politikusok tiszteletben tartják a szakmát.

Bármilyen színházban voltam eddig, mindegyik politikai színezettől függetlenül működött, én színházigazgatóként sohasem politizálok, csak rajtam van a stigma, tudják amúgy, hogy gondolkodom. De higgyék el, a szombathelyi színházban, ahogy anno a Nemzetiben is, a társulatban nagyon nagy békében elvoltak és vannak egymás mellett elkötelezett jobb- és baloldaliak. Én pedig azért sem nyilvánulhatok meg politikailag, mert egy intézményt képviselek.

- A Nemzeti kapcsán azért elmondta a véleményét, és kiállt Alföldi mellett.

- Azt gondolom, hogy ez szakmai kérdés, és nem politikai. Szakmai szempontból úgy ítélem meg, hogy ez egy rossz döntés volt. Azt láttam, hogy a Nemzetiben mostanra beérett az a munka, ami elindult: egy modern, európai, ugyanakkor nemzeti hagyományokat ápoló színház lett, rendkívül erős társulattal. Érdemes lett volna magára a társulatra is hallgatni, mert nem akárkik játszanak ott, a magyar színjátszás színe-java. És ha ők úgy gondolták, hogy az Aföldinek maradnia kellett volna, annak súlya kellett volna, hogy legyen. De nem így történt.

Jordán Tamás a 9700-ban
Jordán Tamás a 9700-ban
Mészáros Zsolt

- A szombathelyi színháznak mennyire sikerült a szakmában reflektorfénybe kerülnie? Vagy a vidékiség és a fizikai távolság determinál?

- Tudunk más vidéki műhelyekről? A színházra érzékeny közönség tudja, mi történik Kaposváron, Debrecenben vagy Nyíregyházán? Mi sem tudjuk. Nem érdekes, nem lehet se Nyíregyházáról, sem Szombathelyről bekerülni a médiába, a világ olyan lett, hogy a színház nem érdekes. Régen tudtuk, hol milyen előadások születtek, most fogalmunk sincs, de más se tudja. Akik figyelmek, azért szakmai körökben tudnak rólunk.

- Apropó, színészként az évadban látjuk még színpadon?

- Az idei szezonban két szerepben is játszom: a Mesterdetektívben, ez egy kétszereplős darab lesz, ahol a partnerem Kálmánczhelyi Zoli, és vár egy szerep a Black Comedyben, Mohácsi rendezésében.

Jordán Tamás ezer nebulót zengetett meg a sportházban - Pilinszky Apokrif
Jordán Tamás ezer nebulót zengetett meg a sportházban - Pilinszky Apokrif
Mészáros Zsolt

- El tudja képzelni, hogy egyszer nyugdíjba megy? Összeszámolhatatlan, hetven évesen is hány dolgot csinál, játszik, rendez, társulatot igazgat.

- Ennek ellenére egyáltalán nem érzem leterhelve magam. Az, hogy a jövőben mennyi mindent fogok csinálni, kizárólag az egészségi állapotom függvénye. Én nem vágyom arra, hogy pihenjek, vagy lógassam a lábam, sőt... Nem lehet tudni, meddig szolgál így ez a gépezet, de amíg egészséges vagyok, biztos, hogy dolgozni fogok, és nem leszek fáradt.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is facebook messengeren ide kattintva vagy emailben: jelentem@nyugat.hu

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Kultúra

Tovább az oldalra