Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. További információ

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

„Generációkra billogoztak meg minket”

Nagyon szúrhatják a magyar kormány szemét a jogvédők, ha már direktbe alkottak tövényt a lejáratásukra. Dr. Nagy Viktorral, a Helsinki Bizottságnak is dolgozó szombathelyi ügyvéddel beszélgettünk.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Napjainkban került kihirdetésre a Magyar Közlönyben az a törvény, amit a köznyelv csak civiltörvénynek hív. Az intézkedés lényege, hogy azoknak a civil szervezeteknek, amelyek egy adóévben több, mint 7,2 millió forintnak megfelelő összeget kapnak külföldi támogatásként, fel kell tüntetniük azt a honlapjukon és minden egyes kiadványukon, hogy ezen jogszabaly alapján külföldről támogatott szervezetnek minősülnek. Az intézkedés a magyar civil jogvédő szféra számos képviselőjét, többek a között a Magyar Helsinki Bizottságot is érinti. Dr. Nagy Viktor, ügyvéd, a Helsinki Bizottság megbízásából a Körmendi Befogadó Állomás fennállásának ideje alatt látta el az ott elhelyezett menedékkérők képviseletét.

Célzott törvényhozásról van szó
Garai Antal Atom

Egy újabb ellenségképet sikerült a civil szervezetekkel állítani a kormánynak, ami egyébként már rutinos ebben a kérdésben - kezdi Nagy Viktor. Elsőként a „migránsoknak” bélyegzett menedékkérők voltak az áldozatok. Remek példa ez arra, hogy milyen könnyen formálható az átlagember véleménye egy erőteljes médiapropagandával. Aztán jött a Brüsszel ellen felépített propaganda, az Állítsuk meg Brüsszelt! – jelszóval. Ennek a folytatásában látom a civilek elleni fellépést. A civil szféra ellehetetlenítésével ugyanis az utolsó kritikus hangok egyikét kivánják elnémítani. Ha csak a Németh Szilárd képviselő által eltakarítandónak nevezett szervezeteket, nevezetesen a Helsinki Bizottságot, a Transparency Internationalt és a Társaság a Szabadságjogokért csoportokat nézzük, ezek mind a társadalom alap értékeit védő civil szervezetek, akik nem félnek kritikát megfogalmazni a – hangsúlyozottan – mindenkori kormányzat intézkedéseivel szemben.

Ez lenne az utolsó kritikus hang? És a sajtó?

Meglátásom szerint helyi és regionális szinten abszolút kézi vezérelt sajtóról es bértollnokokról tudunk csak beszélni. Lássuk be, ott nem sok kritikus hangot olvas az ember. Elég Szombathelyen kinyitnom a postaládát és ömlenek ki belőlük a kormány közeli ingyenes kiadványok, előre rendelt címlapsztorikkal. Irányított a közvélemény.

A Helsinki Bizottság egyébként beleesik ebbe a 7,2 millió forintos kategóriába.

Igen, hiszen olyan nemzetközi programokat folytatunk, amiben a rászorulók jogvédelmét látjuk el. Ez eléggé költségigényes terület. Azt se felejtsük el, hogy a civil szervezeteknél főállású jogászok dolgoznak, olykor olyan feladatokat is felvállalva, ami alapvetően az állam feladata lenne. A legtöbb szervezetnél profi csapat dolgozik. Olyan ügyvédek, akik akár magánprakszisban, vagy akár multinacionális cégek jogi osztályán is dolgozhatnának.

Elfogynak a kritikus hangok
Garai Antal Atom

Direktbe született meg ez a törvény?

Egyértelműen. A magyar jogalkotás amúgy is kezdi felvenni a „törvény gyár” jelleget, ami azt jelenti, hogy a mindenkori kormányzati igényt szolgálják ki honatyáink. Mindez a kiszámíthatatlanság a jogbiztonságot veszélyezteti. Erről számolt be a Magyar Tudományos Akadémia által a magyar jogrendszer állapotáról kiadott összefoglaló mű is, ami vizsgálata során sorra vette a különböző, a jogállam szempontjából sarokponti szervek (bíróság, ügyészség, önkormányzatok, jogalkotás, közigazgatás) működését, jelentős demokratikus deficiteket állapítva meg olykor.

Kinek szúrták a szemüket a jogvédők? Németh Szilárd, a Fidesz frakcióvezető-helyettese korábban már el akarta takarítani önöket, jogvédőket, a közéletből.

Ezt a törvénytervezet is többek között az ő nevéhez fűződik. Azt mondta, hogy ezeknek a civil szervezetnek nincs társadalmi támogatottsága, legalábbis olyan formában nincs, mint egy parlamenti pártnak. Tehát bele sem szólhatnak a közéletbe. Ami a legnagyobb blődség, amit csak mondhatott. Mert a dolog nem úgy néz ki, hogy van egy társadalom - civil szervezetek - pártok háromszög, ahol ellentétek képződnek, hanem van egy társadalom, ami leképződik a civil szervezetkben is. Egy erős társadalomban tehát a civil szervezeteknek is komoly hangja kell, hogy legyen. Szóval igazából két pólusról beszélünk, az államról és az állami jogsértéseket elszenvedőket képviselő civil szervezetekről.

Apropó, Brüsszelből nem külföldi támogatás jön?

A tárgyalt jogszabály azokat a támogatásokat, amelyek Brüsszelből érkeznek, de valamely magyar költségvetési szerven keresztül kerülnek folyósításra, már nem sorolja a külföldi támogatások közé. Azonban a törvény nem csak itt diszkriminál. Előírásai alól ugyanis kivételt képez a vallási tevekénységet végző szervezetek csoportja, a sportegyesületek, valamint a nemzetiségi szervezetek is. Ezze a különbségtétellel, amit egyébként az Európa Tanács alkotmányjogi szakértőiből álló Velencei Bizottság is elítélt, végképp elveszti hitelességet a „jogalkotói szándék”, amely az átláthatóságra hivatkozik.

A brüsszeli pénz, nem külföldi pénz
Garai Antal Atom

Nagy a külföldi felháborodás. Legutóbb például Washington ítélte el ezt a törvényt.

Az biztos, hogy a jelenlegi kormányzat, igazolva a külföldi szervezetek támogatásáról szóló törvény létét, számos nemzetközi példát állított parhuzamba a magyar környezettel, sajnos hibásan. Erre az Amerikai Egyesült Államok nagykövetsége igen élesen reagált, és elítélte a párhuzamba állítást. Személy szerint meggyőződésem, hogy a most elfogadott törvény csupán a civil szervezetek megbélyegzését szolgálja, semmi mást.

Most tulajdonképpen egy billogot kaptak a már említett civil szervezetek. De milyen érdekes, kimondom, hogy civil szervezet és már van hozzá társítva, az én agyamban is, egy negatív kicsengés.

Ez sajnos egy generációkra az agyakba ivódó negatív jelentéstartalom. Ha már nemzetközi példáknál maradunk, szívesen felhívom az olvasók figyelmét az orosz példára. A hasonlóság már a törvény előéletében is megjelenik. Az elmúlt években az orosz „külföldi ügynöktörvény” hatására jelentősen romlott a társadalom általi megítélés a civilekkel szemben. Ott 148 szervezetnek kellett kényszer regisztrálni, 27-nek pedig már be is kellett fejeznie a működését.

Mit szól a Kétfarkú Kutya Párt azon ötletéhez, hogy összegyűjtenek 7,2 millió forintot, befizetik egy külföldi bankszámlára, majd átutalják a CÖF-nek.

Hát gegnek nagyon jó lenne. De, hogy mennyire hatna ki az egész történetre abban azért kételkednék. Jogászként meggyőződésem, hogy elsősorban a jog eszközeivel kell tiltakozni. Ezért is nagyon szimpatikus nekem a Helsinki Bizottság által meghirdetett akcióprogram, ahol számos jogi eszközt, mint például alkotmányjogi panasz benyújtását, nemzetközi bírói fórumokon való kereset benyújtásokat helyeztek kilátásba. Le kell szögeznünk, hogy ez a törvény sérti a gyülekezési, egyesülési és szólásszabadságot, amelyek egy társadalom legfontosabb értékei kell, hogy legyenek. A TASZ, ebben az esetben polgári engedetlenséget hirdetett. Hozzáteszem, hogy a természetjog, vagyis az erkölcs alapján a polgári engedetlenség ebben az esetben nagyon is megállja a helyét.

Ez egy billog
Garai Antal Atom

Mivel vívták ki a jogvédők ezt a nagy haragot? Mert úgy érzem, ez már igazából róluk szól.

Mi, a mostani kormány szemében, egy ilyen fundamentalista jogvédő szervezetként vagyunk nyilvántartva. A Helsinki Bizottság szinte az egyedüli olyan szervezet, ami markánsan lépett fel a menekültek jogainak védelmében. Azoknak a menekülteknek a jogairól van szó, akik a kormány nagy ellenségképéhez hozzá tartoznak. Számos európai fórumon is nyertünk, Strasbourgban is. Legutóbb például egy olyan bíróság ügyet nyertünk meg, ami a tranzitzónák jogi besorolásában volt precedens értékű. A bíróság ugyanis azt mondta, hogy a tranzitzónába bezárt menekülteket jogtalanul tartották fogva. Mondanom sem kell, hogy ez mekkora presztízs veszteség az államnak, azon felül is, hogy két pakisztáni menekültnek több millió forintot kell kifizetnie. Hát valószínű ezzel és a több hasonló üggyel.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is facebook messengeren ide kattintva vagy emailben: jelentem@nyugat.hu
Hirdetés
Hirdetés

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Közélet

Hirdetés