Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. További információ

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Víz felett maradni - magyarnak lenni Burgenlandban

Egy ugrásnyira az osztrák-magyar határtól, a verőfényes februári délelőttben álmosan fogad Unterwart (Alsóőr), a magyar étterem előtt csupán egy kismamába botlunk, aki ráérősen tologatja csemetéjét. A templom melletti „Öreg iskolába”, az Ausztria legnagyobb magyar nyelvű könyvtárának és információs központjának otthont adó épületbe sietünk. A bejáratnál Kelemen László, az UMIZ intézményvezetője, valamint az elnök, Günter Horvath fogad. Fent a tetőtéri könyvtárban fánk és egy kávé kíséretében a legmarginálisabb magyar kisebbség kapcsán túlélésről és kulturális gyökerekről diskurálunk.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Alsóőr az egyetlen olyan ausztriai önkormányzat – tudjuk meg a beszélgetésünk elején -, ahol a magyarok vannak többségben. A legutolsó, 2001-es népszámláláskor a magyar nemzetiség aránya települési szinten elérte a 74,4 százalékot (önkormányzati szinten Alsóőrhöz tartozik még Vasciklény is, azonban így egyben a német nyelvű településsel is eléri az 54%-ot). Tartományi szinten is az egyetlen olyan önkormányzat, ahol a kisebbség többségben van. Itt és a környéken, Őrvidéken vagy Várvidéken 4706 osztrák állampolgárságú magyar él. Kétharmaduk közvetlenül a nyugati határ melletti sávban, négy településén: Felsőőr 1169 fő (17,5%) Alsóőr (Vasciklény nélkül) 521 fő (74,4%) Felsőpulya 603 fő (22%) Őrisziget (Vörösvár önkormányzatrész nélkül) 233 fő (81%). 2000-től engedélyezett a magyar nyelvű helyiségnévtábla, és a magyar nyelv a hivatalokban is használható.

Magyar Média és Információs Központ Unterwartban
Alsóőrben, egy hétköznap
Bonyhádi Zoltán
Sok olvasói kérdés érkezik hozzánk. Mi pedig szeretnénk friss, hiteles híreket adni neked. Támogasd a munkánkat!
Támogatom

Itt az alsóőri Öreg Iskola épületében működik Ausztria leggazdagabb magyar nyelvű könyvtára (német rövidítéssel UMIZ), közel 26 ezer információhordozóval, 160 négyzetméter alapterületen. A kilencvenes évek óta folyamatosan dolgoznak a házon, először kívülről, aztán belülről újították fel. Az alsó szintet tették rendbe, majd 2001-ben sikerült a szakkönyvtárat is felköltöztetni az öregiskola felújított padlásterébe. UMIZ gyűjteményének kétharmada itt az Öreg iskola tetőterében, egyharmada pedig a közeli önkormányzat könyvtárhelyiségeiben található.

Az épület egyház tulajdonában van, az UMIZ évi egy euróért bérli

A ház előtt egy szobor emlékeztet a múltra, az egykori helyi lelkészt, Dr. Galambos Ireneust mintázza, a tavalyi Európa Nap alkalmából avatták. Az atya 25 éven át volt alsóőr plébánosa, nélküle nem lett volna könyvtár, ugyanis a mostani anyag alapját a lelkész magángyűjteménye adja. Ő kezdte el a burgenlandi magyarság helytörténeti anyagait gyűjteni, felkarolva a magyar kulturális közösséget.

Az alsóőri Öreg Iskola épülete (ami a régmúltban egyházi elemi volt) mind a mai napig az egyház tulajdonában van, az UMIZ évi egy euróért bérli. Az egyháznak is jó, mert a rezsiköltséget amúgy a magyar egyesület állja. Már a 19. században működött itt magyar olvasókör, a könyvtár és levéltár 1973 óta áll.

Magyar Média és Információs Központ Unterwartban
Öreg Iskola
Bonyhádi Zoltán

Az alsó szinten a régi fapadlós osztálytermek kulturális összejöveteleknek adnak helyet. Rendszeresen, évente öt-hat kiállítást szerveznek,

nem hivatásos galéria ez, ahol a határ melletti amatőrök, de hivatásos művészek is bemutatkozási lehetőséget kaphatnak

– teszi hozzá Kelemen László, az UMIZ vezetője. Nem zárkóznak el a népművészeti tárlatok elől sem, irodalmi esteket, könyvprezentációkat is szerveznek ide.
Az UMIZ keretében számos bizottság is dolgozik, például régészeti vagy nyelvtudományi. Ennek keretén belül konferenciákat is szerveznek, például a helyi nyelvhasználatról.

Megőrizték a 17. századi tájszólást

Kísérőinket megkérem, beszéljenek kicsit „őriesen, burgenlandi magyarul” - a nyelvhasználatuk némiképp különbözik az anyaországitól, archaikus tájszólásban beszélnek, ami a 17 századból maradt, és konzerválódott ősi elemeket hordoz. Amire nincs magyar szavuk, arra a német megfelelőjét használják. Horváth Günther, az UMIZ elnöke kísérletet tesz arra, hogy érzékeltesse ízes beszédüket, de mint kiderül, nem is olyan egyszerű ez, kellene hozzá a nagybácsi:

akkor menne, csak úgy „régi” magyarul beszélni

.

Ezt az archaikus nyelvet többnyire csak az idősebb korosztály beszéli,

ugyanis – magyarázza Kelemen László – a nyelvtanulás elsődleges színtere mára áttevődött a családokból az óvodákba és az iskolákba.

- Ezért is fontos, hogy az itt élők minél többször érintkezésbe kerüljenek a nyelvvel. Ez Alsóőrben egyszerűbb, mert viszonylag sokan tudnak magyarul, de a szórványmagyarság számára ez már nem ennyire evidens. A magyarság egyharmada 156 településen, szétszórva él Burgenlandban. Ezért is kiemelten fontos a média szerepe, a rádió, a tv és az internet. (A burgenlandi ORF televízió 1990 óta, immár évi hat alkalommal Adj' Isten, magyarok! címmel félórás műsort sugároz. 2002-től az Osztrák Rádió burgenlandi stúdiója napi öt perces műsort sugároz a magyar kisebbség számára, vasárnaponként pedig 25 perces magyar nyelvű műsort valamint hétfőnként tíz perces kultúrműsort ad.

Unterwart - Alsóőr archív képek
Lovasszánon
umiz.at kiadványa

Tévesen gondoljuk, hogy csökken a létszámuk

Az anyaországban a burgenlandi magyarsággal kapcsolatban számos tévhit él, többek között az, hogy a 20. században az őrvidéki magyarság száma folyamatosan csökkent. Kelemen László egy speciális MTA térképet mutat.

- Az Őrvidéken Mátyás király korában is kisebbségben voltunk. Ha megnézzük a népességi adatokat, kitűnik, hogy a burgenlandi magyarok száma az ötvenes évek óta stagnál.

- Akkor annak sincs alapja, hogy azért csökken az Ausztriában élő magyarok száma, mert az itteniek nem vállalják fel a magyarságukat?

- Nehéz ezt elképzelni egy olyan területen, ahol az emberek több mint ötszáz éve kisebbségben élnek. A helyzet az, hogy itt Burgenlandban, ahol mindig is szórványban élt a magyarság, nem tudott kialakulni úgy az anyaországhoz való kötődés, mint a Kárpát-medence egyéb régióiban. Itt egy speciális helyi magyar kultúra jött létre, az konzerválódott, az emberek sokkal inkább büszkék arra, hogy „őrbeliek”, mintsem arra, hogy a nagy magyar nemzet részei. Ötszáz éve szigetszerűen, német nyelvi közegben élünk, itt nem is tudott úgy átöröklődni ez a nemzettudat.

A teakonyhában kutatni is lehet

Még az alsó szinten járunk, udvarra néző tágas ablakokkal, teakonyhával felszerelt kutatóhelyiségben nézünk körbe. Ha magyar csoportok érkeznek, itt vendégeskednek. Körben a beépített szekrények polcain megannyi helytörténeti kincs, Galambos atya gyűjteménye, anyagok a burgenlandi ősi magyar családokról, kilencven százalékban a nyelvünkön. A dokumentumok jó része nem kölcsönözhető, de itt helyben kutatható. Járnak is ide a világ minden tájáról szakdolgozatokat írni.

Magyar Média és Információs Központ Unterwartban
A kutató-konyha
Bonyhádi Zoltán

Közel húsz tanulmányhoz kutattak itt, jöttek ketten Olaszországból, volt kutató Lengyelországból és Japánból is, aki márciusban újra visszajön.

- Japánból? – értetlenkedem.

- A japán fiatalember Budapesten is járt egyetemre, így kicsit megtanult magyarul. És éppen mi, burgenlandi magyarok érdekeljük, ez a kutatási témája.

A folyosón halomban állnak a kiselejtezett könyvek, osztrák kiadók vadonatúj kiadványai - Magyarországon és a Vajdaságban élő német kisebbségekhez szeretnék eljuttatni.

A könyvtár a szombathelyi levéltárral és könyvtárral is együttműködik. A klasszikus magyar nyelvű irodalom mellett számos speciális gyűjteménnyel büszkélkedhetnek, kétnyelvű helyi és regionális történelmi munkákkal (a magyar történelem nem abc, hanem időrendi sorrendben található), a magyar emigráns irodalommal, könyv-és folyóirat gyűjteménnyel és még sok minden mással. A könyvek jó része persze kölcsönözhető, a helyieknek van UMIZ tagsága, és amiről még nem ejtettünk szót: tíz számítógép is segíti a tájékozódást.

Magyar Média és Információs Központ Unterwartban
A könyvtárban
Bonyhádi Zoltán

A helyi magyarok inkább a klasszikus magyar írókat kölcsönzik. De lenne kereslet a kortárs magyar irodalomra is, csak német nyelven.

Érdemes lenne ezeket is gyűjteni - tartományi szinten lenne rájuk fogadókészség

– teszi hozzá Günter.

Itt már mindenütt magyar pincérek és pincérnők szolgálnak ki

Számos olyan látogatójuk is van, aki Burgenlandba kitelepült erdélyi magyar, ők elég aktív célcsoportot képeznek, ellentétben a kinti magyar munkavállalókkal, ők nem vesznek részt a projektjeikben.

- Mit szólnak itt ahhoz, hogy a környéket szinte ellepték a magyar munkavállalók?

- Günter Horvath: Én nagyon élvezem, hogy bárhová megyek ebédelni vagy kávézni, szinte kivétel nélkül magyar pincérek és pincérnők szolgálnak ki. Ők is élvezik, hogy végre beszélget velük valaki magyarul. Azelőtt az osztrákok jöttek át, most fordult a kocka.

- Kelemen László: Ami jó, hogy az itteni kisebbségi magyarok többet hallják és használhatják a magyar nyelvet, de az ingázó magyarok törvényileg nem tartoznak a magyar kisebbséghez. Rendezvényeink iránt sem érdeklődnek, mivel életvitelük központjában az anyaország áll.

- Günter: Az utóbbi időszakban egyre több magyar váltja ki az iparengedélyt itt Ausztriában, van aki éttermet üzemeltet, kocsmát vezet. Egyre több a magyar fodrász, lángossütő, van, aki a piacon palántákat árul, kozmetikai szalont nyit. Azt kell látnom, hogy itt Ausztriában jobban támogatják a kisvállalkozókat, nem annyira „dramatikus” a bürokrácia, mint Magyarországon, nem is értem, odaát miért nem foglalkoznak intenzívebben és okosabban a kisvállalkozókkal. Mert itt Ausztria példáján is látszik, hosszútávon nem a multik fogják a gazdaságot erősíteni, hanem a kisvállalkozók.

Magyar Média és Információs Központ Unterwartban
Az UMIZ elnöke, Günter
Bonyhádi Zoltán

A horvátok összetartóbbak, mint a magyarok

Itt az osztrák-magyar határnál nem csak magyarok élnek, jelentős létszámú a horvát kolónia is.

- Kelemen László: A török háborúk után költöztették be őket, két külön bevándorló hullámmal. Évszázadok óta jó a viszonyunk egymással.

A horvátok nincsenek sokkal többen, mint a magyarok, csak „többnek látszódnak”. Ők kisebb falvakban élnek, de a legeldugottabb falucskában is működik néptánccsoportjuk, kórusuk, saját tamburizza zenekaruk.

- Kelemen László: Nagyon erős a politikai lobbijuk, és a hivatalokban is nagyobb erővel vannak jelen, holott nincsenek sokkal többen. Ők csoportszinten irigylésre méltóan együtt tudnak működni, mi magyarok sokkal individualistábbak vagyunk. Nem egy projektben dolgoztunk már horvátokkal is együtt (12 mesekönyvet adtunk már ki közösen, három nyelven, most készülünk újabb négyet megjelentetni). Megdöbbentő, de az irigység halvány jele sem tapasztalható náluk, fantasztikusan összetartóak.

Magyar Média és Információs Központ Unterwartban
Az UMIZ vezetője, Kelemen László
Bonyhádi Zoltán

Azért számos burgenlandi magyar civil egyesület és néptánc-együttes, gyermeknéptánccsoport, énekkör, színjátszókör őrzi a magyar kisebbségi hagyományokat is.

Távol Bécstől – nem akarnak az ottani magyarokkal összefogni

Ausztriában nincs kisebbségi ombudsman, a magyaroknak nincs parlamenti képviseletük sem, sőt egyetlen helyi tartományi szintű képviselő sincs. Bécsben létezik egy központi magyar szövetség, de ennek egyetlen burgenlandi magyar egyesület sem tagja.

- Kelemen László: nem is szeretnénk hozzájuk tartozni, nem akarjuk, hogy a mi évszázados hagyományainkon alapuló kisebbségi kultúránkat felülről irányítsák. A bécsi magyarok ugyanis jórészt ’56-os menekültek.

Érdekes, hogy ez a látszólagos szórványban élő magyar kisebbség felekezetileg mennyire megosztott.

- Kelemen László: Alsóőr hagyományosan katolikus, az őriek evangélikusok, kevés katolikus családdal, Felsőőrön pedig a reformátusok vannak többségében. Itt Alsóőrön minden nap magyar nyelven folyik a szentmise, hetente csupán egyszer van német nyelvű. Büszkék vagyunk arra is, hogy hagyományosan magyarországi bencés pap szolgál itt. Az egyháznak fontos szerepe van az identitás megőrzésében, a lehető legintimebb dolog egy bensőséges ima anyanyelven - ezt rendezvényi szinten nem lehet elérni.

Unterwart - Alsóőr archív képek
Unterwart - Alsóőr archív képek
umiz.at kiadványa

Egyre többen tanulnak magyarul

Tény, hogy a Kárpát-medencében a burgenlandi magyarok a legelöregedettebb kisebbség. Abban, hogy a számuk évtizedek óta nem csökken, hanem stagnál, Kelemen László szerint nagy érdeme van Galambos atyának és a 1992 óta működő háromnyelvű oberwarti gimnáziumnak, ami stabil oszlopa a horvátoknak és a magyaroknak is.

- Kelemen László: Az elmúlt tíz évben nem volt olyan tanév, hogy ne nőtt volna egész Burgenlandban a magyar iskolások száma. A magyar nyelvet a gyerekek alternatív tangyárként vehetik fel, így több mint háromezer iskolás gyerek tanulja. Persze identitást, kultúrát nem lehet heti két órában átadni, ez igen kevés, de arra épp elég, hogy később megértsék a magyart. Ennél azért jóval több kellene, például sokkal több adásidő a rádióban.

Új óvodatörvény némileg javít a helyzeten, ugyanis Burgenland összes településein az óvodák két évig magyar nyelvű asszisztens-óvodapedagógust foglalkoztathatnak. Ez a program az önkormányzatoknak két évig ingyenes, utána azonban saját forrásból kéne tovább foglalkoztatni őket. Több önkormányzat csak addig él a lehetősséggel, amíg az anyanyelvi asszisztens ingyen van.

Unterwart - Alsóőr archív képek
Unterwart - Alsóőr archív képek
umiz.at kiadványa

Víz felett

Kelemen László szerint elég kimenni Lendvára, ott „levegőben” érezni a többnyelvűséget, ott a hentesnek és péknek is érdekében áll, hogy többnyelvű legyen. „Pedig arányaiban ott sincsenek sokkal többen a magyarok, csak egészen más a légkör.”

- A magyar kisebbség mennyi anyagi támogatást kap Ausztriától?

- Kelemen László: Annyit, hogy életben tartson, hogy éppen a víz felett maradjunk. A továbblépéshez viszont már keveset. Pedig szükséges lenne még egy alkalmazottra itt az UMIZ-ban, jó lenne egy vendégházat is építeni, a Magyarországról érkező csoportoknak. Marginális szinten Magyarországról is kapunk némi támogatást, de nekünk még alapszerződésünk nincs, az ausztriai magyar kisebbségre a honosítási törvény sem vonatkozik, az itteni magyarság esetében fel se vetették a kérdést (bár Ausztriában nem is engedélyezik a kettős állampolgárságot). Mintha nem is léteznénk.

Babos- és borsógánica, és a helyi specialitások

Búcsúzóul, ki nem hagynánk, a helyi kulináris szokásokról is szót ejtünk.

Na, ez egy olyan szakirány, amire még nem hoztunk létre bizottságot

– mosolyog Kelemen László. Az idősek „magyarosan” főznek, tipikus magyar ételeket, egy–két izgalmasnak tűnő kivételt említ Günter Horvath, például a babos gánicát, ami tipikus pénteki, nagyböjti ételnek számított.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is facebook messengeren ide kattintva vagy emailben: jelentem@nyugat.hu
Hirdetés
Hirdetés

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Kultúra

Hirdetés