Olyannyira rohamos Magyarország felzárkózása, hogy egyelőre az 1990-es Ausztriát sem értük utol

Amikor annak idején először átmentünk Bécsbe hifitoronyért, nem sejtettük, hogy ilyen hosszú lesz az út.
Amikor annak idején először átmentünk Bécsbe hifitoronyért, nem sejtettük, hogy ilyen hosszú lesz az út.

Emlékszem, amikor a nyolcvanas évek második felében először eljutottam Bécsbe. Sejtettem, persze, hogy kicsit más, mint a mi kis kelkáposztaszagú szocializmusunk, beleértve a Skála-áruházat és a fonyódi céges üdülőt, de azért szíven ütött a különbség: a rendezettség, a nyugodtság, az árubőség, és leginkább talán az, hogy mekkora hazugságban éltünk hosszú évtizedekig.

Egy ismerősöm anyukája majdnem sokkot kapott, amikor a boltban az öblítősflakont véletlenül összenyomta, leugrott annak a kupakja, és nem kellett kifizetni a padlóra kifröccsent öblítőt. Csak előugrott egy eladó, mosolyogva összetakarította a folyadékot és elnézést kért, mondván, biztos rosszul volt rátekerve a kupak. Döbbenet.

Ismerőseim többsége fagyasztóládákkal, videómagnókkal és hifitornyokkal tért haza, engem leginkább az Otto-Bauer-Gasse „Why not?” nevű lemezboltja varázsolt el. Aztán később sok minden más is.

Bécs, 1990. A Gorenje-hűtőládák és a hifitornyok
wikipedia common

Rendszeresen visszajártunk, egyre kevésbé a boltokba, egyre többet kiállításokra, koncertekre, vagy csak sétálni egyet a városban és a környékén.

Amikor nemrég Bécsben jártam, próbáltam felidézni, hogyan nézett ki a város a rendszerváltás időszakában, milyen volt az utcakép, milyen autók álltak a házak előtt, milyen ruhát hordtak az emberek.

És ehhez képest hol tart most Magyarország?

Most már nálunk is rogyásig vannak az üzletek, feltörölnék az öblítőt a padlóról, belvárosaink zöme egész pofás lett. Mostani autóinkra irigykednének az akkori bécsiek, és van egy réteg, ami európai mércével is tehetős.

A számok lehűtik a lelkesedést

A Világbank adatbázisa szerint 1991-ben a vásárlóerőparitással korrigált egy főre eső GDP Magyarországon 8326 dollár volt, Ausztriában 20 618.

2022-re ez a szám Ausztriában 67 875-re, míg Magyarországon 41 741 dollárra emelkedett.

Azaz nominálisan már jócskán meghaladjuk Ausztria 1990-es szintjét.

Nagyon hosszú ez az út
Józing Antal

Ha megnézzük az adatsorokat, azt látjuk, hogy Magyarország 2008-ban ért oda, ahol Ausztria 1990-ben tartott, az éves 20 ezer dollár per/fő szintre.

Ennek még akár örülhetnénk is, csak ez nem ennyire egyszerű.

Merthogy időközben a dollár, ha lassan is, de inflálódott. Az interneten számos professzionális kalkulátort találunk (mondjuk itt és itt), amik figyelembe veszik az amerikai fizetőeszköz romlását. Ezek szerint, ami 1991-ben 8326 dollár volt, az 2008-ban már sokkal többet ért (13 ezer 161 dollárt).

És ez fordítva is igaz: a 2008-as 20 772 dollár 1991-es vásárlóerőn csak 12 579 dollárnak felel meg.

Az USA dollár ártékvesztése
Inflationtool.com

És ha megnézzük, hogy az 1991-es osztrák 20 618 dollár 2022-ben mennyit ér, 44 ezer 302 dollár jön ki, ami bizony még mindig alatta marad az egy főre jutó jelenlegi magyar GDP-nek.

Azaz több mint harminc év nem volt elég, hogy elérjük a rendszerváltás kori Ausztriát.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Gazdaság