„2019-ben több mint 300 ezer európai lakos halt meg idő előtt a légszennyezés miatt"
- többek között erre a következésre jutott a német CORRECTIV.Europe, amely egy nemzetközi együttműködés keretében gyűjtötte össze az európai légszennyezettségi adatokat*. Német, olasz és lengyel médiumok mellett a Nyugat.hu is része a projektnek, így a magyar ipari létesítmények kiemelten szerepelnek az adatbázisokban.
A CORRECTIV kutatása az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) adatain és számításain alapul és mellbevágó következtetésekre jut.
Az köztudott, hogy a fő légszennyező anyagok többek között szív- és érrendszeri betegségeket, daganatos és légzőszervi problémákat okozhatnak, az üvegházhatású gázok pedig hozzájárulnak a globális felmelegedéshez. De az erdőket, a mezőgazdasági terményeket és a biológiai sokféleséget is veszélyezteti és károsítja a légszennyezés.
A kutatás azonban egy másik vetületre is felhívja a figyelmet.
Miközben naponta olvassuk a híreket az újabb magyarországi ipari beruházásokról, keveset – vagy éppen egyáltalán – nem beszélünk arról, hogy ezek mekkora károkat okoznak.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatain alapuló számítás szerint Európa legnagyobb légszennyező létesítményei egyedül 2017-ben mintegy 275 milliárd euró kárt okoztak a környezetükben. Ez részben az emberi szervezet egészségkárosításából, a korai halálozásból, részben az ökoszisztémára gyakorolt hatásból ered.
Ahogy említettük, magyar kibocsátók is szerepelnek az adatbázisban.
A közel ezer ipari és mezőgazdasági létesítmény lefedi az egész országot. Az adatbázis nemcsak megnevezi őket, de azt is elárulja, hogy euróban kifejezve mekkora kárt okoztak a légszennyezésükkel.
2017-ben Magyarország két legnagyobb szennyezője a Mátrai Erőmű és győri Audi Hungária volt. A kalkulációk szerint az előbbi 978 millió, a második 774 millió eurós kárt okozott a légszennyezéssel.
Az adatokat CORRECTIV.Europe megyei bontásban is szerkesztőségünk rendelkezésére bocsátotta.
Ezek szerint Vas megyéből 41 helyszín került be az adatbázisba. A döntő többségük állattartó telephely, melyeknek az ammóniakibocsátást kell jelenteniük.
Rajtuk kívül csak a répcelaki Linde Gáz Magyarország Zrt.-nek és a szombathelyi Falco Zrt.-nek volt az elmúlt másfél évtizedben a hatóságok felé jelentési kötelezettsége.
A Linde utoljára 2009-ben jelentett illékony (nem metán) szerves vegyület (NMVOC) kibocsátást, a Falco neve mellett viszont szinte minden évben ott vannak bizonyos mennyiségű nitrogén-oxid (NO) vegyületek, amelyek a jelentés szerint szerepet játszanak a szmog kialakulásában és károsítják az egészséget is.
A CORRECTIV által rendelkezésünkre bocsátott számítások szerint a Falco 2017-ben – tegyük hozzá, hogy ez még az újabb szűrők beszerelése 
Szűrők és mérföldkövek: fekete bárányból zöld báránnyá szeretne válni a Falco-gyár 2019. February 11. 20:52 előtt volt – 6,5 millió eurónyi kárt okozott környezetében a légszennyezéssel.
A témára a közeljövőben még visszatérünk.
* Az évente frissített Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és Hulladékszállítási Nyilvántartás (E-PRTR) 91 szennyező anyagot tart nyilván. Ebből a vizsgálat kilenc légszennyező anyag kibocsátását követte 2007 és 2021 között. Egy bizonyos nagyság felett a cégeknek jelenteniük kell a károsanyag kibocsátásukat a nemzeti hatóságoknak, ezekre a bevallásokra épül a nyilvántartás. A mennyiségeknek ugyanakkor küszöbértékei vannak, ha ez alatt találhatók az értékek, a cégeknek nem kell jelenteniük és az adatbázisban - a Falco esetében például 2018 és 2021-ben - nulla kibocsátás szerepel. Fontos megjegyezni, hogy a kutatás csak az ipari szennyezéssel foglalkozik, azaz nem tartalmazza a közlekedés és a háztartások által okozott károkat és kockázatokat.
