Rengetegen eljöttek! - mondta mellettem egy idősebb úr a megnyitó előtti percekben, a teremben sokan gyűltek össze Masszi Ferenc munkásságának tiszteletére. Masszi lassan negyven éve tevékenykedik a Vas megyei képzőművészeti életben, kedveli a technikák és a műfajok változatosságát, művészetében egymás mellett él a grafika és a fesztészet.
A megnyitón köszöntőt mondott Cebula Anna igazgató, majd Szipőcs Krisztina, a Ludwig Múzeum művészettörténésze állt a mikrofonhoz. Beszédében mesélt a múltról, mint Masszi egykori tanítványa, felidézte az emlékeket, a művészt fiatal, fanyar humorú tanárként jellemezte, aki mágnesként vonzotta maga köré az embereket. Sok neves művész tanult nála, nagyon jól adta tovább azt a szellemiséget, amit képvisel.
Ma már megváltozott a művész szerepe, nem csak szórakoztat, hanem provokál és kérdez is. A kiállításon bemutatott művek több tematikus egységbe sorolhatók. Láthatunk absztrakt akvarell tájképeket, amelyben a kiválasztott természeti elemek (víz, erdő, madár, föld, eső) erőteljes színvilággal, szubjektív átformálással jelennek meg. Az irónia és groteszk sem áll tőle távol, ezt bizonyítják a „Hátsó udvar” sorozat „disznós” képei. Itt a disznóól lakói válnak főszereplővé, felruházva emberi tulajdonságokkal. Az olvasó vagy esőben sétáló disznó képe.
