Október 14-én délután ünnepélyes keretek közt adták át a Szombathelyi Püspöki Palota dísztermének felújított mennyezeti freskóját.
Az átadót Székely János szombathelyi megyés püspök azzal kezdte, hogy az isteni gondviselést ábrázoló freskó csak az isteni gondviselés következtében nem szakadt még senki fejére. A vendégek ezen jót nevettek, de csak addig, amíg a püspök ki nem fejtette, miért is mondta ezt.
Mikor tavaly októberben Tarr György és Kisterenyei Ervin restaurátorok nekiláttak a freskó állapotának felméréséhez, megdöbbenve tapasztalták, hogy a freskó nagy része már elvált a födémszerkezettől, a terem közepén pedig nagyjából 40 centire belógott.
„Amikor már ilyen nagy mértékű a szerkezeti rongálódás, gyakran nem is lehet megmenteni a freskót” – tette hozzá Székely János.
A megyéspüspök felidézte, hogy a szombathelyi székesegyházat és a késő barokk (copf) stílusú püspöki palotát az egyházmegye első püspöke, Szily János építtette. Utóbbi építése 1778-ban kezdődött és 1783-ra már be is fejeződött.
A 144 négyzetméteres mennyezeti freskót a palota megépülése óta nem újították fel, csupán 1893-ban végeztek rajta egy részleges restaurálást.
2019. októberében aztán, 237 év után először megkezdődött a díszterem teljes körű felújítása. Tarr György és Kisterenyei Ervin restaurátor művészek szerkezetileg és esztétikailag is rendbe tették a mennyezeti freskót, de a díszterem falai is kaptak egy újrafestést.
A Szombathelyi Püspöki Palota díszterme most újra eredeti fényében ragyog.
Tarr György restaurátor pedig megragadta az alkalmat, hogy meséljen egy kicsit a vendégeknek nem csak a munkálatokról, de magáról a freskó szimbolikájáról is.
A püspöki palota díszterme mennyezeti freskójának közepén a gondviselés szimbolikus alakja látható koszorúval a kezében, alatta pedig több, szintén szimbolikus alak fejezi ki az evangélium fényének szétáradását a világban. Megjelennek a kép egy távolabbi részén a pogány világ szimbólumai, például Kronosz az idő ura vagy Sába királynője, de a keresztény világ számára alapvető fontosságú Ószövetség és Újszövetség, valamint a jelenések könyvében szereplő hét pecsét szimbóluma is.
„Egy opera darabhoz tudnám leginkább hasonlítani a freskót” – ecsetelte Tarr György – „A mennyezet négy oldalán és közepén lévő öt festmény egy-egy felvonás, a sarkokban található archetipikus alakok pedig a felvonásokat összekötő betétek. Ezek pedig így együtt egy nagy történetet mesélnek el, ami a kereszténység fényének szétáradásáról szól a világban”
