„Nincs túl sok lakója az utcának. Három család él itt. Az utca már 16 évvel ezelőtt, ideköltözésünkkor sem volt jó állapotban. Pár évente javítgatták, foltozgatták, de igazán tartós egyik sem lett. Sajnos, amikor a szennyvíz- és gázvezetékek lefektetésre kerültek, a vízelvezető árok eltűnt. Azóta sem alakított ki az önkormányzat újat. Emiatt az esővíz a kavicsos úton folyik végig és mossa magával a burkolatot. Ehhez társul még a Kossuth utcáról befolyó esővíz is, ami az utca alsó pontján egyesül a fentről érkezővel. Ezáltal létrehozva kis pocsolyákat, amik az autók kerekei által egyre csak nőnek. Esős időben gyalog már nem érdemes nekivágni az utcának, hogy pl.: a buszmegállóba eljusson az ember. A szép cipőnek annyi.”
Mindez egy hosszabb olvasói levélnek az egyik bekezdése. A levél a Vas megyei Nádasdról érkezett, és feladója egyrészt azt nehezményezi, hogy másfél évtized nem volt elég ahhoz, hogy valami érdemleges történjen, másrészt az, hogy nem foglalkozik érdemben a problémával a polgármester.
Olvasónk szerint az önkormányzat folyton forráshiányt és pályázatokat emleget, pedig korábban konkrét ígéretek hangzottak el.
Azt is nehezményezi, hogy tavaly egy aszfaltos utat adtak át a település egyik zártkerti részén, mert „valami pályázat volt és egy kereszt vagy imaszobor miatt lehetett rá pályázni”. Miért fontosabb ez, mint az ő utcájuk (amit a helyiek Kútkertként emlegetnek) és „ahol a település múltja rejtőzik az erdő mélyén? Nem beszélve Vas megye egyik legnagyobb törzskerületű fenyőjéről.”
Ezért is fordult most a levélírónk a nyilvánosság erejéhez, mellékelve a fotókat és a település első emberével való levélváltást.
Milyen lehetőségei vannak egy magyar falunak?
Nádasd polgármestere szerint sem a Facebook, sem a nyilvánosság nem oldja meg a problémát, amelynek az a lényege, hogy a településnek egyszerűen nincs pénze utcafelújításokra. Sem az Ady utcára, sem másra.
„Egy önkormányzat ugyanúgy működik, mint egy család, ha a kassza nem engedi meg valaminek a beszerzését, akkor nincs nagyon mit tenni” – magyarázta Karvalits Zoltán, akit arra kértünk, hogy vázolja az ő szempontjait is, mert a történet tanulságos lehet mindenkinek.
Ezek szerint az 1300 fős Nádasd költségvetésében az idei évre körülbelül 1,7 millió forint van elkülönítve útfelújításra. A településen összesen körülbelül 15 kilométernyi út van, aminek a karbantartását – kátyúzás, padkajavítás stb. – ebből az összegből kell kigazdálkodni, ráadásul innen megy a téli sószórás és az esetleges hóeltakarítás is.
Olyan is van, hogy az útfelújítási keretet elviszi valami váratlan kiadás, áram, gáz és hasonlók.
„Ez akkor azt jelenti, hogy az teljesen lehetetlen, hogy egy Nádashoz hasonló helyzetben lévő magyar falu egy utcát önerőből felújítson?”
– kérdeztük a polgármestert, amire azt a választ kaptuk, hogy
pontosan így van.
Nádasdon van egy másik kavicsos utca, szintén három családdal. Ők írásbeli kérelemmel fordultak az önkormányzathoz, hogy mit lehetne tenni az ügyben, így az önkormányzat gyorsszámolást végzett, amelyből az jött ki, hogy már a tervezés és előkészítés is több millió forintba kerülne, maga az építés – ami még csak egy jobb alap, nem egy teljes útépítés – pedig további 4-4,5 millió forint. Azaz az útfelújítási keretet több évre elvinné, és közben sem kátyúzás, semmi más útjavításra nem maradna a faluban.
Maradnak tehát a pályázatok, de az uniós pénzek elakadása miatt ezen a téren most nagyon korlátozottak a lehetőségek.
Nádasd idén beadott pályázatot a Magyar Falu program keretében, nem erre az utcára ugyan, de a polgármester amúgy sem túl optimista, mert valószínűleg több száz más település is pályázott ebben a Vas megyei választókerületben, így kicsik az esélyeik, hiszen várhatóan csak néhány győztes lesz.
Adódik a költői kérdés:
Vajon hány Ady Endre utca van Magyarországon?