Miért vonultak utcára a valószínűleg nem csak balliberálisokból álló tömegek? Miért állt mikrofonhoz az elmúlt hetekben szankcióktól sem félve sok tanárember, szociológus, jogász, diák és civil aktivista? Miért vállalták középiskolások, hogy nyolc-tíz órán át tartsák őket fogva a Gyorskocsi utcában, miután ülőtüntetést folytattak a Parlament egyik kocsibejárójánál? Egyáltalán, miért szaporodtak meg ismét ezek demonstrációk? A válaszok Magyarország sokszorosan (az elmúlt másfél évben összesen tizenkétszer!) módosítgatott Alaptörvénye felé gyűrűznek tovább. De haladjunk fontolva: mik a Fidesz-KDNP képviselők által tegnap megszavazott legújabb változtatások, amik végleg lecsapták a biztosítékot sokaknál? Itt olvasható részletesen a megszavazott módosításcsomag, de mi most lefordítjuk egyszerűre.
Már nem mindenki él családban, még ha úgy is hiszi
Magyarország védi a házasság intézményét mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony
- áll a kiegészített családdefinícióban. Vagyis nem számít családnak az, ha valaki évtizedek óta él boldog párkapcsolatban az oldalbordájával, csak épp nem házasodott össze vele, mint ahogy az sem, ha valakinek meghaltak a szülei, ezért nagyszüleivel él egy fedél alatt. Az azonos nemű párok szintén nem minősülnek famíliának.
Keményebb véleménynyilvánításért könnyebb lesz perelni
Egy másik rendelkezés a szólás- és véleményszabadságról szóló cikket egészíti ki, csak épp nem abba az irányba, ahogy azt egy demokráciában elképzelnénk. Ezután ugyanis
a véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának a megsértésére
, aki pedig úgy érzi, hogy ilyesmi történt vele, az mehet a bíróságra elégtételt venni. Magyarul: félhet a kommentelő, az újságíró, meg bárki, aki publikus Facebook-posztban elmebetegezi le akármelyik politikust. És ez nagyon nem jó, egyértelmű visszalépés.Egyetemi tanulmányok állami támogatása: csak feltétellel
Ez került be úgy a köztudatba, mint "röghöz kötés": az állam ugyanis a diploma utáni meghatározott időtartamú munkaválallást vagy vállalkozási tevékenységet írhat elő cserébe azért, hogy a felsőoktatásban részt vevő hallgatók tandíjmentességet élvezzenek.
Egyetemek gazdálkodása: szintén állambácsi kezében
Az állami felsőoktatási intézmények gazdálkodási rendjét törvény keretei között a Kormány határozza meg, gazdálkodásukat a Kormány felügyeli
- szól az új kiegészítés, ami ellen joggal háborodott fel már többször a magyar a rektori konferencia, hiszen ez az egyes intézmények autonómiájának megsértése.Hajléktalanként aludni az utcán: bűncselekmény
Az új módosítás után törvény vagy rendelet
a közterület meghatározott részére vonatkozóan jogellenessé minősítheti az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodást
, vagyis sikerült végül csak-csak beleerőszakolni az Alaptörvénybe, hogy az otthontalanok létezése nem feltétlenül szociális, hanem rendészeti probléma, és meg lehet oldani azzal, hogy egyenruhásokkal kipucoljuk őket a közterületekről. Ez nagy gond, mert a szegénység nem bűncselekmény.
Politikai kampány kizárólag a közmédiában
Bekerült az alkotmányba az is, hogy kampányidőszakban politikai reklám
kizárólag közszolgálati médiaszolgáltatások útján, egyenlő feltételek mellett tehető közzé.
Ez viszont a sajtószabadság súlyosan aránytalan korlátozása, amit korábban az Alktománybíróság is kimondott. Ráadásul a közmédia kormánypártiságáról azért jócskán érkeztek bizonyítékok a második Orbán-kormány alatt, úgyhogy ez újabb aggodalmakra adhat okot.A non plusz ultra: ezek után már bármi bekerülhet az alkotmányba
Ezt nem tudjuk jobban megfogalmazni Török Gábor politológusnál, ezért idézzük őt a Facebookról:
innentől kezdve az a politikai erő, amelynek kétharmada van, bármit szabadon beleírhat az alkotmányba, a módosítás felett semmilyen tartalmi-érdemi kontroll (köztársasági elnök, AB) nem lesz. Ne feledjük: ez nem csupán a mostani kormánytöbbség esetén lesz igaz, de mostantól bármilyen más későbbi kétharmadnak is megadatik ez a lehetőség.
Vagyis bármelyik párt is érjen el a jövőben kétharmadot, összevissza írhat bele az alkotmányba bármit, akár azt, hogy mostantól be vannak tiltva a politikai ellenfelek - az alkotmánybíróság ez ellen semmit nem tehet. Igen, jól látszik: ez akár egy diktatúrának is kaput nyithat. Úgyhogy csak reménykedhetünk abban, hogy ez nem következik be, mert ha mégis, akkor semmi nem lesz, ami törvényesen megállítsa azt.
