Az idősebb generáció még jól emlékszik azokra az időkre, amikor az osztrákok elárasztották Szombathely belvárosát, hogy jókora forgalmat generáljanak a belvárosi üzleteknek és szolgáltatásoknak.
Aztán a roham csökkenni kezdett, és ma már alig-alig látunk osztrák autót a parkolókban.
Ez egyrészt érthető, hiszen az árak szépen kiegyenlítődtek az utóbbi évtizedben, másrészt viszont mégiscsak nehezen érthető, hiszen Nyugat-Magyarország számos különleges, egyedi terméket és szolgáltatást tud nyújtani, és azt is tudjuk, az árak kiegyenlítődése sem történt meg mindenütt.
A Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara az idei oberwarti Baumessén elsősorban a két ország gazdasági kapcsolatainak gátló tényezőit kutatta, de magánembereket is megkérdezett.
Először is kiderült – amit azért kérdőív nélkül is sejtettünk -, hogy a határmenti térségben élők magyarországi látogatásainak száma csökkenő tendenciát mutat. A többség évente, illetve évente 2-4 alkalommal lépi át a magyar határt, heti gyakorisággal a válaszadók mindössze 3,7 %-a látogat hazánkba.
A látogatás céljai között továbbra is a vásárlás és az étkezés vezet, de érkeznek klasszikus turisztikai (üdülési) céllal (29,9 %), vagy kirándulni (23,4 %) és városnéző programokra (21,5 %) is.
Hogy miért nem jönnek gyakrabban az osztrákok, arra két fő okot hoztak ki a kérdőívek. Ezek közül az egyik a nyelvi problémák (ebbe talán benne van az is, hogy az fiatalabb generáció már inkább angolul beszél, mintsem németül), a másik pedig az információ hiánya.
Ez utóbbi látszik izgalmasabbnak és javíthatóbbnak.
Azaz ha szeretnénk, hogy az osztrákok valamennyire visszatérjenek Szombathelyre és Vas megyébe, nagyon úgy tűnik, hogy első körben az információáramlással és a kommunikációval kell valamit kezdeni.
A harmadik helyen a minőségi problémák vannak.
Érdemes megjegyezni, hogy a kamarai kutatás nagyjából ugyanezt az eredményt hozta ki a vállalkozások esetében is. Az osztrákok szerint a határmenti gazdasági kapcsolatok két legfőbb gátja a nyelvi problémák és az információhiány. Harmadik, de az előző kettőnél lényegesen kisebb akadálynak a magyarok szaktudásának a hiányosságait jelölték meg.
