Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. További információ

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Mihez kezd kétharmadával a Fidesz?

Van még mit gyalulni a közjogi intézmények függetlenségén, a bírói testület autonómiája például pont ilyen, de abban már eltérnek a vélemények, hogy mennyire intenzíven használja majd a frissen megszerzett kétharmadát a Fidesz-KDNP a parlamentben. Egy biztos: egy sor kinevezésnél jól fog jönni a kormánynak, hogy nem kell az ellenzékkel egyezkedni, például alkotmánybírák, az Országos Bírósági Hivatal elnöke vagy a legfőbb ügyész személyét illetően.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Április 8-án, vasárnap, rekord részvétel mellett elsöprő győzelmet aratott a Fidesz-KDNP az országgyűlési választásokon, ezzel a negyedik, sorozatban a harmadik kormányzási ciklusát kezdheti meg Orbán Viktor és pártja. Bár az összes szavazat megszámlálása, így a hivatalos eredmény is szombatra várható, szinte biztosnak látszik, hogy

a Fidesz visszaszerezte az előző ciklusban épphogy elvesztett kétharmados többségét a parlamentben.

A szabad sajtó nem létezhet nélküled. Támogasd a Nyugat.hu-t!
Támogatom

Cikkünkben arra keressük a választ, vajon mire használja majd ezt a 134 mandátumot jelentő, kétharmados többséget a hamarosan megalakuló Fidesz-kormány.

Mit jelent a kétharmad?

A választásokat nyerő Fidesznek ismét zavartalan törvénykezési lehetőséget biztosít a megszerzett kétharmad: az ellenzékkel való együttműködési kényszer nélkül tudnak majd

  • módosítani az alaptörvényen
  • módosítani az alaptörvényben kétharmados törvényként, illetve sarkalatos törvényként meghatározott jogszabályokon.
  • Arról azonban megoszlanak a vélemények, hogy várhatók-e az elmúlt két Orbán-kormányéhoz hasonló rendszer-átalakító lépések a hamarosan megalakuló Orbán-kormánytól.

    Felkészül: a bírói függetlenség?

    A Fidesz 2010-es kormányra kerülése óta következetesen használta a kétharmados többségét arra, hogy a kormánytól függetlenül működő közjogi intézmények függetlenségét kurtítsa. Így került a Fidesz kétharmados képviselői többsége által támogatott jelölt a legfőbb ügyészi posztra, vagy a 11-ről 15 főre duzzasztott alkotmánybíróság székeibe.

    Van azonban egy terület, amit Orbánék még nem vontak teljesen kézi vezérlés alá: a bíróság.

    Ahogyan az alkotmánybíróság és a főügyészi hivatal kormányérdekeknek megfelelő átalakításába, úgy a bíróságok függetlenségének korlátozásába is hamar – rögtön a 2010-es győzelem után belekezdett a kormány. A bíróságok igazgatási rendszerét az Országos Bírósági Hivatal létrehozásával központosította, vezetőjének megválasztását pedig – a legfőbb ügyészi poszthoz hasonlóan – kétharmados támogatottsághoz kötötte. Mandátumát 9 évben határozta meg.

    Az OBH elnöke Handó Tünde bíró, a Fidesz-alapító és jelenleg is a pártban politizáló Szájer József felesége lett, aki egy személyben felelős a bírói szervezetben vezető szerepet betöltők kinevezéséért.

    Az OBH elnökének túlhatalma állandó ellenzéki kritika tárgya lett Handó kinevezése óta, azonban a bírói testületen belülről is érték támadások Handót a kinevezési gyakorlata miatt. Az egyik ilyen ügyből pedig a bíróság függetlenségének tulajdonképpeni tesztje lett.

    Függetlenség-lakmusz

    Egy bíró, Vasvári Csaba azért perelte be Handó Tündét, mert bár két pályázaton is rendre első helyen végzett, mégsem ő lett a befutó a Fővárosi Ítélőtábla egyik bírói posztjára kiírt tenderen. Azokat a pályázatokat pedig, amin Vasvári elindult, Handó utólag mindig eredménytelennek nyilvánította. Azzal érvelt, hogy végül indokolatlanná vált az állás betöltése. Ez az érvelés ott bukott meg, hogy Vasvári pályázataival egy időben újabb pályázatokat írt ki.

    Így esett, hogy a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, amely eljárt Vasvári perében, mondta ki az Országos Bírósági Hivatal elnökéről, Handó Tündéről, hogy önkényesen válogatott a bírák közül, visszaélt a kinevezési jogával.

    A bíróságok azt sem nézik jó szemmel, hogy a kormány, legújabb szándékainak megfelelően, közszolgálati tisztviselők köréből érkezőkkel töltené fel a közigazgatási bíróságokat. Sok volt és jelenlegi bíró amiatt aggódik, hogy a közigazgatási szférában működő szigorú szervezeti hierarchiához szokott, kívülről érkezőktől távol áll majd a felettesektől független bíráskodás műfaja.

    A közigazgatási – akár minisztériumi tisztségviselői – körökből a bírósághoz kerülésre egy minisztériumi rendelet ad most lehetőséget, a pályázat-elbírálási pontrendszerben ugyanis újabban kifejezetten előnyt jelent, ha egy jelentkezőnek van közigazgatási gyakorlata.

    A bírói szervezetet kétharmados törvény szabályozza

    Lövétei István alkotmányjogász szerint elképzelhető, hogy a bírói függetlenség további csorbítása lesz az új Fidesz-kétharmad egyik célpontja a következő négy évben. Bár az alkotmányjogász az Abcúgnak azt mondta: nem akar ötleteket adni e tekintetben, a jelenleg a vezetői kinevezésekben egyetértési jogot gyakorló, az OBH munkáját ellenőrző bírói tanács szerepének korlátozása lehetséges forgatókönyv.

    Lövétei szerint a Handó Tünde személyével fémjelzett kormányzati politikai nyomás ellenére bírósági szinten létezik még a bírói függetlenség:

    Általában a bíróságok még nem úgy döntenek, ahogy a kormány szeretné. Sok esetben a bírósági döntés után az alkotmánybíróságnál éri el a kormány, hogy kedvező döntés szülessen. Példa erre, hogy a kampány előtti napokban, mikor a Kúria jogellenesnek minősítette a “stoptáblás” kampányt, a kormány egyből közölte: az Alkotmánybírósághoz fordul a döntés ellen

    – mondta.

    Felmerült még az Antall József Tudásközpont, a Momentum olimpiai népszavazási kezdeményezésével kapcsolatos politikai véleménye miatt kirúgott munkatársának, Szert Boglárkának az ügye. Ez egy politikai szempontból fontos munkaügyi per, amiben a választások előtt néhány nappal született a munkáltatót elmarasztaló ítélet, ezért értelmezhető a bírói függetlenség egyik példájaként – magyarázta az alkotmányjogász.

    Lövétei szerint a közjogi intézkedéseken túl elképzelhető az is, hogy a kormány a számára szimbolikusan fontos intézkedéseket sarkalatos törvényként az alaptörvénybe emelje, mint ahogy tette azt a terrorveszély kategóriájának a különleges jogrendről szóló törvénybe emelésekor. De ilyen volt az idegen népesség betelepítésének, a “csoportos kényszerbetelepítésnek” a tilalmáról szóló kezdeményezés is, ami végül pont a hiányzó kétharmad miatt nem jött össze a Fidesznek.

    Konszolidációra számít

    Lattmann Tamás nemzetközi jogász szerint nem kell jogalkotói szinten rombolni a bíróságok autonómiáját ahhoz, hogy a bírói függetlenség tovább csorbuljon, belülről is elindulhat egyfajta igazodás a kormányérdekhez. Szerinte a bírói testületen belül már most is látszik egy olyan tendencia, hogy a politikai súlyú ügyekben kormánynak kedvező ítéleteteket hozó bírókat előléptetik, például alkotmánybíróvá választja a kormánytöbbség.

    Lattmann Lövéteivel ellentétben arra számít, hogy a most megalakuló Orbán-kormányra nem lesz jellemző, hogy a kétharmad-fegyverrel ismét nagy közjogi átalakításokba kezd. Egész egyszerűen, mert nem lesz érdeke.

    A 2020-2027-es uniós költségvetés megtervezése, beleértve, hogy mennyi jut a Magyarország számára legfontosabb, legnagyobb pénzforrás kohéziós alapba, fontos szempont lesz a kormánynak. A jó tárgyalási pozíció elérése érdekében pedig félre kell majd tennie az agresszív politikát

    – mondta, majd hozzátette: a magabiztos választási győzelem, a közjogi megerősítés birtokában egyébként is szükségtelen folytatni a kampányt meghatározó durva retorikát.

    Arra a felvetésre, hogy ennek látszólag ellentmond, hogy a választási győzelem másnapján Halász János, a Fidesz-frakció szóvivője bejelentette: a Stop Soros törvénycsomag lesz az első, amit átvisznek majd kétharmaduk birtokában a parlamenten, Lattmann azt felelte:

    Ezt ígérték meg, ezt mondták, ebből látványosan kihátrálni nem lehet.

    Lejáró mandátumok

    Ahol mindenképpen jól jön majd a kétharmad, az a következő ciklusban esedékes kinevezések területe. 2018 és 22 között számos olyan közjogi pozíció betöltőjének mandátuma jár le, ahol kétharmad nélkül gondot okozhatna a kormánynak az újbóli kinevezés.

    A tizenöt tagú alkotmánybíróság bírái közül Stumpf Istvánnak például 2019-ben, további öt bírónak pedig 2020-ban jár le a kilencéves megbízása, de ugyanez év végéig tart Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) és Darák Péter, a Kúria elnökének mandátuma is. Polt Péter legfőbb ügyész megbízása is lejár 2019-ben. Kétharmad nélkül az ellenzékkel való egyeztetéskényszer miatt sokkal nehezebb lett volna újból egy kormányközeli jelöltet a pozíciókba ültetni.

    Hogyan nyirbálták eddig a hatalmi ágak függetlenségét?

    Az egyik első kétharmados intézkedés volt például 2010-ben az az alkotmány-módosítás, ami kétharmados többséghez kötötte a legfőbb ügyész megválasztását és kinevezését 6 helyett 9 évre hosszabbította. A kétharmados támogatottsági követelmény és meghosszabbított mandátum is a Fidesz által választott tisztségviselő kormányokon átívelő bebetonozását jelenti.

    A posztra a parlament Polt Pétert választotta meg, akit már a 2000 és 2006 közötti főügyészsége idején is sokan vádoltak, hogy a Fidesz érdekeinek kedvező döntéseket hoz. Az Index 2010-es kinevezésekor emlékeztetett: előző főügyészi ténykedése idején például több, a Fidesz előéletéhez kötődő ügyet vizsgált, amelyekben rendre nem indultak vagy leálltak a nyomozások. A legutóbbi kinevezése óta – ahogy azt az Átlátszó korábban megírta – látványosan csökkent a politikai korrupciós ügyekben indított büntetőeljárások száma. Amennyiben mégis indult nyomozás, azokat 2010 vége óta közel kétszer nagyobb arányban szüntették meg, mint korábban.

    Kottájuk szerint

    A másik fontos lépés az alkotmánybíróság működésének átalakítása volt. 2010 júniusában a kormány megváltoztatta az alkotmánybírók jelölési folyamatát. Korábban a parlamenti pártok egy-egy képviselőjéből álló bizottság jelölte a bírókat, akiket aztán a parlament kétharmados többséggel fogadott el, a változtatás után azonban a jelölőbizottságot a frakciók létszámarányának megfelelően töltik fel tagokkal, így a kormánypártoknak ott is kétharmados többségük alakult ki.

    Ez azt eredményezte, hogy 2010 óta csak a kormánypártok jelöltjeit választották meg alkotmánybíróknak. A testület létszámát 2011-ben 11-ről 15 főre emelték, 2012-ben pedig kilencről 12 évre növelték a hivatali idejüket.

    A fordulópont 2013-ban jött el, amikor az új szabály szerint választott bírók többségbe kerültek a testületben. Azóta jóval többször születik a kormány érdekeivel megegyező döntés, mint ez előtt az időszak előtt. 2013 és 2015 között- állította egy korábbi kutatásában a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), amit az Abcúgon is bemutattunk.

    A kutatás során 23 Ab-döntést vizsgáltak, olyanokat, amelyek témájának köze volt a kormány politikájához, “így azok a kormányzat politikájára adott alkotmányos válasznak tekinthetők”. Ilyen volt például a bíróságokról vagy a választási rendszerről szóló döntés. Azt találták a szerzők, hogy ezeknek, a kormány politikájára vonatkozó döntéseknek a 77 százaléka volt a kormány álláspontjával megegyező, és csak 23 százaléka ment szembe azzal.

    Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is facebook messengeren ide kattintva vagy emailben: jelentem@nyugat.hu
    Hirdetés
    Hirdetés

    Hozzászólások

    A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

    A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

    Hirdetés
    Hirdetés
    Hirdetés
    Hirdetés

    Közélet

    Hirdetés