A jogalkotó a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 195. §-ában foglalt csendháborítás szabálysértés nevesítésével kíván e cselekményeknek gátat szabni.
Mit mond a törvény?
Aki lakott területen, az ott levő épületben, vagy az ahhoz tartozó telken, tömegközlekedési eszközön, továbbá természeti és védett természeti területen indokolatlanul zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát, illetve a természeti vagy a védett természeti értéket zavarja, szabálysértést követ el.
A szabálysértés nincs helyhez és időponthoz kötve és az elkövetési magatartásba gyakorlatilag bármi belefér, ami indokolatlanul zajt okoz: zajos szórakozás, zenehallgatás, indokolatlanul nagy zajjal járó munkavégzés, kiabálás, veszekedés, gépjármű motorjának túráztatása, csakhogy a legismertebb elkövetési formákat említsük.
A kormányhivatalok hatásköre
Mindez elkerülhető, ha az alapvető írott és íratlan társadalmi együttélési szabályokat (pl.: vasárnap délután nem végzünk nagy hanggal járó munkákat, késő éjszakába nyúlóan nem rendezünk olyan baráti összejöveteleket, mely hangoskodással járhat) betartjuk, illetve ha mégis ilyenekre kerülne sor, akkor jó előre egyeztessünk a lakókörnyezetünkkel, kérjük hozzájárulásukat (akár írásban), illetve ha figyelmeztetnek minket arra, hogy valamely tevékenységünk zavaró másokra nézve azt igyekezzük minél előbb abbahagyni. Cél a békés együttélés!
A szabálysértéssel kapcsolatos eljárási hatáskör a kormányhivatalok hatáskörébe tartozik, feljelentés esetén ők szabnak ki büntetést, de bejelentés esetén eljárhat a cselekménnyel kapcsolatban rendőr, közterület-felügyelő, természeti és védett természeti területen a természetvédelmi őr és helyi jelentőségű védett természeti területen az önkormányzati természetvédelmi őr is (ők a szabálysértés megszüntetése melletti intézkedés mellett helyszíni bírságot szabhatnak ki, illetve feljelentést tehetnek).
Mit tehetünk, ha nyugalmunkat zavarják?
A legtöbb esetben ilyenkor rendőri intézkedést kérnek, telefonos bejelentést tesznek. Itt fel kell hívnunk a figyelmet a bejelentés valódiságának fontosságára, mert ha a valótlan bejelentés alapján szükségtelenül kell a helyszínre vonulniuk a hatóságoknak, illetve egyéb intézkedést kell tenniük, azzal a valótlan bejelentés szabálysértését követjük el, mely a legsúlyosabbak - elzárás büntetéssel is sújtható - közé tartozik. Ha egyszerre több személyt is zavar a cselekmény, akkor érdemes egyszerre több személynek is bejelentést tennie.
Ha a rendőr a helyszínre érkezve szabálysértést észlel, három intézkedési lehetőség közül választhat: figyelmeztetést alkalmaz, helyszíni bírságot szab ki, vagy feljelentést tesz. Saját mérlegelési jogkörébe tartozik az, hogy melyiket választja. Téves, mégis nagyon elterjedt feltételezés az, hogy a rendőrnek először szóbeli figyelmeztetést kell alkalmaznia, majd csak ezt követően alkalmazhat büntetést!
Hogyan járhat el a rendőrség?
Amennyiben az intézkedő rendőrök valakit felszólítanak a szabálysértés abbahagyására, befejezésére (és mellette esetleg a cselekményért még helyszíni bírságot is kiszabtak vagy közölték, hogy feljelentést tesznek), azonban a jogellenes cselekményt ezt követően is folytatják - és ezt a rendőrök ismételten észlelik, vagy megint bejelentést tesznek - elő is lehet állítani az elkövetőt. Ezt a Rendőrségről szóló 1994. évi törvény (Rtv.) teszi lehetővé.
A rendőr a felszólítás ellenére a szabálysértést tovább folytató személy előállítása céljából a magánlakásba beléphet, szintén a Rendőrségről szóló törvény alapján.
Hogyan tegyünk feljelentést?
Amennyiben feljelentést kíván(nak) tenni, akkor érdemes bizonyítékokkal (hang-, videófelvétel készítése, tanúk megjelölése) alátámasztani a beadványt, ha pedig másokat is zavar a szabálysértés, mindenképpen többen aláírva nyújtsuk be.
A szabálysértési eljárás során várható, hogy a Hatóság a cselekmény bizonyítása érdekében idézni fogja a feljelentést tevő(ke)t, ezzel a kényelmetlenséggel számolni és azt vállalni kell az eljárás eredményes lefolytatása érdekében.
Végezetül a csendháborítás szabálysértés büntetési tétele: helyszíni bírság esetén öttől 50 ezer forintig terjedő pénzbírság, míg feljelentést követően szabálysértési eljárásban öttől 150 ezer forintig terjedő pénzbírság és hattól 180 óra időtartamú közérdekű munka is kiszabható (a két büntetést szabálysértési eljárás esetén egy eljáráson belül is lehet alkalmazni!).
www.onlinejogsebesz.hu