Social network - A közösségi háló (Cinema City Savaria)
Tünetértékű jelenség, de miből lehet ennek kapcsán nézhető filmet csinálni? - tették/teszik fel sokan a kérdést a több mint 500 millió felhasználót tömörítő közösségi oldal sztorijával kapcsolatban. Jogosan. Hiszen hiába az információs társadalom egyik alapegységéről és milliók egyre jelentősebb napi tevékenységének terepéről van is szó, a dolog inkább látszik üzleti sikertörténetnek, mint filmalapanyagnak.
Amerikai Álom on-line újratöltve
David Fincher és a forgatókönyvíró Aaron Sorkin ez ügyben jó néhány feladatot sikerrel oldott meg. A Social network a szájt kitalálója, Mark Zuckerberg elleni két perre építi fel a sztori drámai ívét. Az egyikben a Facebook eredeti, a(z egyetemi) közösségi életet a netre telepítő ötlet kitalálói, a harvardi elithez tartozó Winklevoos-ikrek ( Armie Hammer remek kettős alakítása) az ellenfelek. Míg a másikban a Facebook indításához tőkét kölcsönző, a milliárdos haszonból kigolyózott legjobb barát, Eduardo Saverin ( Andrew Garfield).
A film tehát a karrier- és a tárgyalótermi történetek vegyítésével operál. A jogi eljárás bonyolult labirintusán az alapítás és az oldal felfutásának csomópontjait felvillantva vezet minket végig. A Facebook-történet ebben a tálalásban a sokszor feldolgozott selfmademan karrier-sztori meg a reménykedések és ármánykodások, árulások és csalódások egészen izgalmas vegyülékévé alakult. Ezúttal Henry Ford garázstól detroiti gyárbirodalomig tartó útja helyett a koleszszobától a high-tech programozó irodákig húzódik az ív.
A csúcsig világos a képlet
Az alkotók elsősorban a karriertörténet középpontjában álló figurák személyiségére koncentrálnak. Markra, a zseniális és pengeéles észjárású, de antiszociális, emberi érzésekre és empátiára szinte teljesen képtelen alapítóra. Eduardóra a figyelmes, de túlságosan naiv barátra. És a cselekmény fele táján felbukkanó Sean Parkerre ( Justin Timberlake hibátlan alakítása), aki a netes fájlcserét elsőként elindító Napster kitalálójaként és Zuckerberg üzleti sikereket beindító, kíméletlen rossz lelkiismereteként egyengeti ifjabb védence karrierjét.
Aprólékos gondosság és formai tökély - Fincher-módra
Fincher és csapata a figyelmünket végig lekötő, elképesztő tempójú és letisztult filmet kreált a drámai alapanyagból. A film szereplői sokat és élvezetesen beszélnek - folyamatosan leleményes és intellektuális riposztokban, intellektuális utalásokkal és morális dilemmákkal súlyosan túlterhelt dialógusokban. Nemegyszer a netes fórumok és chat-oldalak párhuzamos és töredékes beszédhelyzeteit idézve.
A színészi játék (és a színészválasztás) mellékszereplőkig, egyetemistákig és ügyvédekig bezárólag elképesztően hiteles és pontos. A már kiemeltek előtt is illesse dicséret a főszereplőt alakító, eddig jobbára másodvonalbeli komédiákban bohóckodó Jesse Eisenberget! Megformálásában Zuckerberg egyszerre a megnyerő „fiú a szomszédból”, a saját erejéből boldoguló vállalkozó, a csúcsra jutáshoz kellően önző és törtető üzletember, ellenszenves szociopata vagy éppen zavartan reagáló, éretlen és sérült lelkű fiatalember.
Nem csak kivitelezői profizmus!
Itthon is több filmismertető és kritika vádolta meg Finchert, hogy ezúttal is túlságosan steril, formailag tökélyre futtatott, ám az állásfoglalásoktól kínosan tartózkodó alkotást készített. Valamint, hogy figyelmen kívül hagyja azt a nem elhanyagolható tényt, hogy a korunkat és az emberi érintkezést (még ha öntudatlan varázslóinasként is, de alighanem alapjaiban) átformálni segítő emberről készített filmet. Vagyishogy: nem foglalkozik a Facebook-jelenséggel magával.
A fanyalgóknak három jelenetet ajánlok a Social network erős felhozatalából. A nyitó szcénát, amiben barátnője kidobja és seggfejnek nevezi a majdani Facebook-gurut (kellő motivációt felkínálva neki a sértett bosszúként megszülető alapötlethez). A szintén a lánnyal közös jelenetet, amiben a már a csúcsra tartó Mark szeretné a maga stílusában megmagyarázni hajdani bunkóságát a virtuális közösségi élet helyett valóságos emberekkel igazi beszélgetésekbe alámerülő lánynak.
Megy-e előrébb a világ?
És a záró képsorokat, ahol a csinos és érdeklődő ügyvédgyakornok világosítja fel a magabiztos zsenit a jogi eljárások rutinjáról, a várható peren kívüli megegyezésről. Majd éppen a volt barátnő Mark éretlen személyiségével kapcsolatos hajdani szavaihoz fűz hozzá feldolgoznivaló végszót. Mire a távozása után Zuckerberg a nő profiljára kattintva ismerősként jelöli be - és egyre görcsösebben, alig leplezett ingerültséggel várja a visszaigazolást. Telitalálat, ha annak ízléses jelzésére kíváncsi valaki, hogy a film alkotói mit gondolnak a társas érintkezés forradalmát nagyrészt generáló hősükről…