A szépség és a szörnyűség - Nők férfiak nélkül

Shirin Neshat tavalyi velencei fesztivál-díjas alkotása elemei erejű történet az autonómiájukat kereső perzsa nőkről, lenyűgöző vizualitással.

Nők férfiak nélkül (Savaria Mozi)

Erős vizualitású, a drámaiságot melankolikus hangulattal és líraisággal oldó film az iráni fotográfusnő, Shirin Neshat nyugat-európai koprodukcióban készített Nők férfiak nélkül című alkotása. Mondhatnánk persze azt is, hogy női film. Éppen az ilyen mozgóképek (is) bizonyítják, hogy a női szemmel történő látásnak, láttatásnak igenis vannak érzékelhető, sajátos ismertetőjegyei. A nőművészet kategóriának pedig létjogosultsága a művekről való gondolkodásban.

A film magyar feliratos előzetese

Történelem, másképp (más képen)

1953 Iránjában járunk a történetben. Amely lehet, hogy nem is igazi történet - inkább csak bejárható, lehetséges lelki útja a film négy, egymás sorsát különféle módon befolyásoló és keresztező nőnek. Négyféle női karakter reagálása a felbolydult, egyszerre kegyetlen és egyszerre álomszerűen, abszurdul kavargó külvilági eseményekre.

A baloldali, nacionalista, az olajkinccsel szabadon gazdálkodni akaró Mosaddegh-kormány a végnapjait éli. Az angol és amerikai kormányok és titkosszolgálatok, együttműködve az iráni hadsereg és arisztokrácia egyes köreivel a sahot és annak katonai diktatúráját juttatják hatalomra. Az utcákon egymást érik a tüntetések, politikai gyűlések. A kávéházakban állandóan szól a híreket sugárzó rádió. Kommunista agitátorok bíztatják a munkásokat, kereskedőket és polgárokat a kormány támogatására.

Lelkesedés, indulatok - egyszerűen, fekete-fehérben
-

A háttér elmosódni látszik (egy ideig)

Az egyébként erősen jelzésszerű, stilizált történelmi háttér előterében bontakozik ki a film négy nőalakjának párhuzamos sorsa. Munis a harmincat átlépett, igazságtalanságokra érzékeny nő. Egész nap a viharos eseményeket taglaló rádiót hallgatná, a történések sűrűjébe vágyik. De a politika a férfiak világa: konzervatív elveket valló bátyja inkább férjhez adná már.

Barátnője, Faezeh reménytelenül szerelmes Munis merev szabályok szerint élő és éppen nősülés előtt álló bátyjába. Náluk tett látogatása során Faezeh szemtanúja lesz a testvérek tragikus véget érő vitájának, barátnője öngyilkosságának. A harmadik szálon a kizsigerelt és megalázott prostituált, Zarin (megformálója a magyar Tóth Orsi) sorsa bontakozik ki. Önsanyargatással, kétségbeesett meneküléssel, majd később feloldhatatlan idegi összeomlással reagál környezete rideg érzéketlenségére.

Az ötvenes Fakhri élete jó ideig az autonómia és a méltóság irányába látszik haladni. Amikor váratlanul feltűnik régi, entellektüel szerelme, a jómódban élő nő döntő és bátor lépésre szánja el magát. Elhagyja tábornok férjét és vidéki birtokot vásárol magának, ahova elvonulhat. Ezen a békés, világtól távoli és elszigetelt helyen talál egymásra és magára a film három életben maradt főszereplője. (Míg Munis békétlen szelleme alámerül a politikai viharok forgatagába.)

Tóth Orsi (ezúttal) a teheráni prostituált szerepében
-

A béke kertje (vagy csak álom, látomás, vágy)

A megalázott, meggyötört és lenézett nők a kert vastag fala mögött megnyugodni látszanak. A harmónia beköszöntét a környezet, a virágok színeinek és a fák között beszüremlő fénynek a finoman adagolt felerősödése érzékelteti. Meg a nők között lassan, kevés szóval és visszafogott mozdulatokkal ábrázolt kommunikáció megindulása.

A harmónia azonban törékeny marad. Egy klasszikus műveket jellemző, a film minden szálát és motívumát összefoglaló, minden szereplőjét felvonultató, több szálon ábrázolt fináléban minden egész újra darabjaira hullik. Most már fájdalmasan reménytelenül, vigasztalanul.

Egy kép a nehezen megfogható létezés megfogalmazásából
-

Megfog és nem ereszt (jó ideig)

Bármennyire is reménykeltőek, újrakezdést hangsúlyozóak a történetben már csak szellemként kísértő Munis záró szavai - csak egy öngyilkosságba menekült nő reménykedését tanúsítják. Hogy lehetséges a kilépés, a menekülés, az emberhez méltó és szabad élet. Efféle reményt nem a film falakkal körül zárt kertjében és női sorsaiban, hanem az ehhez hasonlóan gyönyörű filmek által is képviselt érzékenységben találunk.

Shirin Neshat letisztult formavilágú, csendesen és kevés szóval dolgozó, erősen balladai és sűrített jelképiséggel dolgozó munkája hatásos tanúságtétel arról, hogy az szépség, a tapintat és megértés mélyen és kiírthatatlanul az emberi természet részei. De az esetek többségében nők (vagy a nőiségre nyitott férfiak) a hordozói…

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Kultúra