Több tízezer érettségiző sóhajthatott fel megkönnyebbülten, amikor elolvasta, milyen művekről lehet elemzést írni a középszintű magyarérettségi második részében. (Az első részről itt írtunk 
Egy 1999-es szótár bevezetőjét kell értelmezniük idén az érettségizőknek 2022. May 02. 10:49 .) Az első feladat ugyanis egy Szabó Magda-novella elemzése és a legtöbben éppen ebből a műfajból készültek fel – írja az Eduline.
Pedig megvolt az esély, hogy ez nem így lesz, hiszen bár általában novellát kell elemezni az első feladatban, de előfordult már, hogy egy balladát vagy egy költeményt kaptak a diákok.
A vizsgakövetelményben ugyanis az áll, hogy „a feladat bázisszövege lehet lírai alkotás, szépprózai mű vagy műrészlet, drámarészlet, a művek származhatnak bármely korszakból, stíluskorszakból, szerzőtől, tematikai és műfaji kötöttség nélkül”.
A művek bármelyik korszakból és bármilyen szerzőtől származhatnak, nincs se tematikai, se műfaji kötöttség, ráadásul a kétszintű érettségi rendszer 2005-ös bevezetése óta nem kell ismert művet kapniuk a diákoknak.
A feladatsor második részében két feladat közül választhatnak a diákok: vagy egy megadott művet elemeznek, vagy két művet/műrészletet hasonlítanak össze. Idén a Szabó Magda-novella mellett egy ismert Janus Pannonius-költeményt és egy Juhász Gyula-verset kaptak az érettségizők, az egyik költemény pedig még a tananyag része is.
Akármelyik feladatot is választják az érettségizők, egy 400-800 szavas esszét kell írniuk 150 perc alatt.
Egy magyartanár szerint viszont nem olyan könnyű ez a feladat, tavaly jóval könnyebb dolguk volt az érettségizőknek a Mikszáth-novellával. Nehezen érthető maga a feladat is, mert nem biztos, hogy egészen egyértelmű lesz a diákok számára, hogy pontosan milyen elemzést is várnak tőlük.
„Ezt a Szabó Magda-novellát sokkal könnyebb élvezni, mint értelmezni és elemezni” – mondta a portálnak. Szabó Magda egyébként a középiskolai tananyag része, de nem minden osztályban beszélnek róla, a regényei jóval ismertebbek a nagyközönség számára, mint a novellái.
„Nagyon örülök, hogy női szerző is szerepel az érettségin, ráadásul egy olyan szerző, aki a 20. századi irodalom meghatározó szereplője, mégis kevesebb szó esik róla az irodalomoktatásban” – tette hozzá a tanár.
Miért ilyen népszerű a novellaelemzés?
Az Eduline-nak korábban azt nyilatkozta Szabó Roland, a budapesti Szent István Gimnázium magyar-történelem szakos vezetőtanára, hogy azért népszerűbb a novellaelemzés, mert annak van egy abszolút megtanulható metodikája.
„Ki kell térni például az elbeszélő kérdésére, a műfaji sajátosságokra, ráadásul egy novellának kevesebb metaforikus értelmezése lehet” – mondta.
Az összehasonlító elemzés alapja pedig mindig két vers, és a tanár szerint azért nem azt választja a döntő többség, mert „rengeteg műfaj van, és az értelmezési lehetőség is szerteágazó, egy adott versnek többféle értelmezése is lehet”.
De olyan egyszerű okok is állhatnak a novellaelemzés népszerűsége mögött, mint hogy mindössze egy mű értelmezésére kell koncentrálni. Az összehasonlító elemzésnél pedig két művet kell elemezni, és ezeket össze is kell hasonlítani a feladatban megadott szempontok alapján.
