Nem szeretjük, ha átvernek minket, azt pedig végképp utáljuk, ha pénzt is kicsalnak tőlünk. Ennek ellenére havonta több hír is érkezik arról, hogy valaki majdnem vagy akár ténylegesen csalás áldozata lett. Mi is beszámoltunk 
Internetes csalót fogtak a Vas megyei rendőrök 2024. January 15. 11:58 már több Amikor nem jön össze a banki csaló terve, és ideges lesz 2023. November 21. 11:24 ilyen esetről „Ekkor küldött nekem a vásárló egy kódot…” – újabb internetes csalás terjed a Facebookon 2023. May 04. 13:31 .
A magyar rendőrség is gyakran ad ki közleményt az internetes és telefonos csalásokkal kapcsolatban. Eljött az ideje, hogy mi is összegyűjtsük a különböző csalásmódokat és tanácsokkal lássuk el olvasóinkat.
Az internetes piaci csalók
Az internetes piacokon, mint a Jófogás vagy a Facebook Marketplace, könnyen kerülhetünk áldozati szerepbe mind eladóként, mind vevőként. Egyik kollégánk korábban már megosztotta tapasztalatait „Jogi eljárás ön ellen” - Egyetlen Marketplace-hirdetésemre két csaló is jutott 2023. January 09. 07:15 ezzel kapcsolatban.
A szélhámosok eladóként általában megpróbálnak olyan tárgyakat eladni nekünk, amik egyrészt nincsenek a tulajdonukban, másrészt olyan alacsony áron hirdetik meg, hogy az túl szép ahhoz, hogy igaz legyen.
Vevőként pedig nem csak az adatainkat, hanem esetleg az eladásra kínált tárgyainkat kívánják megszerezni úgy, hogy fizetni “elfelejtenek”.
A Marketplace pedig a használt termékeladás pöcegödre. Aki árult már bármit is a Facebook felületén, tudhatja: tucatjával érkeznek a kamu üzenetek. Ezek közös, de nem kizárólagos jellemzői: friss Facebook-profil, rossz magyarság és fura megfogalmazások, illetve a bűvös “intézem a szállítást” mondat. Ez gyakorlatilag minden esetben átverés. Hiába küld képernyőfotót a legnépszerűbb csomagküldő szolgáltatók weboldaláról, hiába állítja, hogy ő befizeti a teljes árat, amit majd a futár átad nekünk… ez mind kábítás, és a legvégén egy adathalász linkre kattintással, bankkártyaadatok megadásával “érnek célt”.
A telefonos csalók
A nagy számok törvénye alapján ilyen esetről is biztosan hallottunk már. A csalók az XYZ bank ügyintézőjeként bemutatkozva általában egy nagy összegű, gyanús tranzakció után érdeklődve hívnak fel. A “szokásos menet szerint” próbálnak rávenni minket arra, hogy adjuk meg az online felülethez kapcsolódó jelszavunkat, esetleg diktáljuk be az éppen “általuk küldött kódot” afféle ellenőrzés gyanánt.
Itt valójában az történik, hogy az ismeretlen elkövető éppen próbál belépni az online fiókunkba a bank felületén, de a kétfaktoros hitelesítés miatt szüksége van a telefonunkra érkező biztonsági kódra. Jellemző még, hogy ilyen esetben stresszelnek, sürgetnek minket, ennek célja pedig az, hogy ne tudjuk átgondolni, éppen átverés áldozatai vagyunk.
A hasonló próbálkozások 99 százaléka átverés, habár valóban létezik olyan ügymenet, hogy a bankunk leállít egy gyanús utalást. Ilyenkor azonban az ügyintéző nem kér sem jelszót, sem hitelesítő kódot. Ha nem vagyunk biztosak, hogy valós-e a felkeresés, lényeg, hogy ne essünk pánikba. Köszönjünk el, majd hívjuk fel a bankunkat a publikus telefonszámukon. Ha tényleg ők kerestek az előbb, tudni fognak róla.
Szintén gyakran hallunk az unokázós csalókról 
"Unokázós csalókat" fogtak a szombathelyi rendőrök - külföldre vezettek a szálak 2021. May 05. 07:06 is, akik idős embereket hívnak fel és megpróbálják elhitetni velük, hogy valamilyen hozzátartozójuk, például az unokájuk baleset áldozata lett és így próbálnak meg pénzt kicsikarni belőlük. Ilyenkor kérjük el a telefonáló számát és hívjuk fel hozzátartozónkat, hogy jól van-e. Ha nem engedikbontani a vonalat, szinte biztosan átverésről van szü. Ugyanis a csalók jellemzően próbálnak vonalban maradni mindaddig, míg át nem adjuk nekik vagy társuknak azt az összeget, ami “az unokánk számára” valamiért elengedhetetlen és sürgős.
Mivel ez az átverési fogma idős emberekkel történik, mindannyiunk felelőssége, hogy szüleinket, nagyszüleinket előre felkészítsük rá: ha ilyennel próbálkozna valaki, ne aggódjon, szépen köszönjön el, és hívjon fel minket. Nyomatékosítsuk sokszor bennük, hogy semmi esetre se adjanak át pénzt senkinek sem!
Csalókkal persze találkozhatunk olyan alkalmazásokon belül is, mint a WhatsApp üzenetküldő. Itt is legyünk körültekintőek és figyeljünk oda, kivel üzengetünk éppen!
Legutóbb például indonéz és egyéb távol-keleti telefonszámokról kezdtek el üzenetek érkezni magyar felhasználókhoz azzal a kérdéssel, hogy ők budapesti túravezetők-e. A profilképeken természetesen lenge öltözetű lányok voltak láthatók. Az üzenetek küldői aztán bájos csevejbe kezdtek, nem sokkal később pedig már egy randevút is kilátásba helyeztek - amennyiben egy reptéri, vagy más kisösszegű illetéket, számlát ki tudunk nekik fizetni. Ehhez pedig “nyilván” szükség lenne a bankkártyánk adataira. Elismételjük: ezt sose adjuk meg senkinek sem!
Kamu üzenetek, e-mailek
Spam. Mindenki találkozott már ezzel a fogalommal. Az embereket folyamatosan zaklató, kamu e-mailek és üzenetek olykor elég meggyőzőek tudnak lenni, de néha egyszerűen túl abszurdak. Én például kaptam már levelet az “IMF”-től és az “ENSZ”-től, hogy legyek én Magyarország képviselője a testületben.Viszont a legtöbb e-mail és SMS nem próbál ilyen grandiózus baromságokkal előállni és inkább hihetőbb hazugságokkal próbálnak meg minket átverni. “Nyertél egy tévét” vagy “örököltél tízmillió forintot egy elhunyt nagybácsitól”. Ilyenekre ne válaszoljunk, tiltsuk vagy jelentsük a számot és az illetőt!
Kamu weboldalak és alkalmazások telepítése
Egyes csalók lemásolhatják már létező weboldalak felületét és itt próbálják elérni, hogy “vásároljunk”. Ugyanúgy “megvesszük” a termékeket, mint a rendes oldalon, csak nem érkezik meg semmi.
Ilyenkor ellenőrizzük, hogy a címsorban a pontos cím szerepel-e. Minden karakter fontos! Így sem biztos, hogy nem átveréssel állunk szemben, úgyhogy jegyezzük meg az aranyszabályt: ami túl szép, hogy igaz legyen, az nem igaz!
Még valami, ami nagyon fontos: ne telepítsünk fel olyan alkalmazásokat, amikre a csalók megkérnek minket. Egy soproni hölgyet a magukat szintén banki alkalmazottnak kiadó csalók az Anydesk nevű alkalmazás letöltésére vették rá, amivel hozzáférhettek távolról a számítógépéhez és telefonjához. Ne töltsünk le semmilyen alkalmazást, ha erre kérnek minket!
Megelőzés
A legjobb, ha nem utólag sopánkodunk, hogy átvertek bennünket, hanem igyekszünk inkább elkerülni az ilyen eseteket. Egyrészt soha ne osszunk meg kényes információkat, például bankkártya adatokat, PIN- vagy más hitelesító kódot, esetleg lakcímet vagy édesanyánk nevét.
Másrészt elkerülhetetlen, hogy ellenőrizzük a profilokat. Ha egy friss regisztrációról van szó, akkor valószínűleg csalókkal állunk szemben. Jó tanács: ha egy terméket vásárolunk mondjuk a Marketplace-en, kérjük meg az eladót, készítsen olyan fotót, amin együtt szerepel az eladó termék és egy cetli a nevével, mai dátummal. Így legalább abban biztosak lehetünk, hogy az árult termék valóban nála van és valós.
Aranyszabály, hogy ne hagyjuk magunkat siettetni, kérdezzünk vissza. Ilyenkor könnyen megtörhet a csalók jópofizós álcája. Gyanús, összevissza karakterezett, vagy Bitly-jal rövidített linkekre pedig ne kattintsunk!
Tévhit, hogy az utánvét majd megvéd
Sokan hangoztatják, hogy előre utalni nem szabad. Pedig a valódi eladók esetében ezzel semmi baj nincsen. Hiszen ők sem fognak semmit sem feladni “bemondásra”, saját költségen, hiszen simán előfordulhat, hogy a vevő nem veszi majd át a csomagot, eltűnik, meggondolja magát. És ilyenkor az eladó nem csak a postaköltséget bukná, hanem ezalatt a valódi vevőjelölteket is el kell hajtania. Egyszerűbben: semmi baj az előre utalással, csupán az eladó ellenőrzését nem lehet megspórolni.
Aranyszabály, hogy ha valaki át akar verni, akkor utánvétellel is át fog. Ugyanis a kért termék helyett egyszerűen mást tesz bele a dobozba, akár csak sima háztartási szemetet. Az utánvételes csomagot pedig csak akkor adja át a futár nekünk, mint vevőnek, vagy csak akkor vehetjük ki a csomagautomatából, ha már kifizettük. Ha pedig nem az van a dobozban, mint amiben megállapodtunk az eladóval, ahhoz a futárcégnek nincs semmi köze. Nem fogja visszaadni a pénzünket, ők egyedül a doboz sértetlenségéért felelnek, a tartalmáért nem.
Mit tegyünk, ha már átvertek?
Ha mégis áldozatul estünk, akkor tegyünk feljelentést! Ehhez nem kell bemennünk a rendőrségre, interneten, ügyfélkapu segítségével is el tudjuk intézni. A tapasztalatok szerint a Facebook viszonylag gyorsan kiadja az illető adatait, és megfelelő számú bejelentés után a rendőrség le tud rájuk csapni.
Még ha a pénzünket nem is kapjuk vissza, ez felfogható voltaképpen állampolgári kötelességünként is. Minél kevesebb csaló van a nagyvilágban, annál jobb nekünk és embertársainknak is.
