A Vasi Skanzenben rendezték meg szombaton a XX. Szombathelyi Nemzetiségi Napot, ahol a városban élő német, horvát, roma és szlovén közösségek mutatták be hagyományaikat.
A rendezvényen a nemzetiségi önkormányzatok képviselői anyanyelvükön köszöntötték a résztvevőket, majd a színpadon óvodások, iskolások és felnőttek adtak műsort. Voltak német dalok és táncok, horvát tamburazene, roma táncbemutató, valamint szlovén népdalok harmonikakísérettel. Horvát és makedón táncok is bekerültek a programba.
A németek jelenléte Nyugat-Magyarországon egészen az államalapításig vezethető vissza, de nagyobb arányú betelepülésük a 17. századtól indult meg. Vasban több német település is kialakult, részben földesúri betelepítések nyomán. Szombathelyen a 17. században már kimutatható számban éltek német családok, akik fokozatosan kapcsolódtak be a város életébe. A német közösséget azonban a második világháború után súlyos veszteség érte: több ezer Vas megyei németet telepítettek ki, illetve internáltak.
A horvátok elsősorban a török hódítások elől menekülve érkeztek Nyugat-Magyarországra. A nagyobb betelepülési hullám az 1530-as és 1540-es évekre esett, az utolsó jelentősebb csoportok pedig a 17. században érkeztek. Többségük jobbágy volt, de kisebb- és középnemesek is voltak közöttük. A Vas megyei horvát közösségek életében hosszú időn át az agrárgazdálkodás és a kisipar játszotta a főszerepet.
A szlovének története még régebbre nyúlik vissza. A Vas megyei szlovénség őshonos kisebbség, őseik a források szerint már az 500-as évek körül megjelentek a mai szlovén etnikai térségben és annak határvidékén. A későbbi állam- és országhatárok fokozatosan kisebbségi helyzetbe hozták őket. A Szentgotthárd környéki szlovén falvak lakossága évszázadokon át főként mezőgazdaságból élt, a 19. századtól pedig az ipari lehetőségek hiánya és a túlnépesedés miatt egyre többen vállaltak idénymunkát. Trianon után kilenc, Szentgotthárd környéki szlovén település Magyarországon maradt.
A roma közösség nem egyetlen betelepítési hullámmal került Vasba. A megyei nemzetiségi önkormányzat történeti összefoglalója szerint a romák a 14. századtól egészen a második világháborúig folyamatosan érkeztek, több hullámban és elszórtan telepedtek meg. A hagyományos megélhetési formák között a zenélés, a vályogvetés és a kovácsmesterség is fontos volt. Szombathelyen egy 1854-es összeírás már hat roma család jelenlétét rögzítette; közülük többen muzsikusként, illetve kovácsként dolgoztak.
A négy közösség története tehát egészen különböző: van, amelyik évszázadokon át őshonos kisebbségként élt a térségben, másokat háborúk és üldöztetés indítottak útnak, megint mások több hullámban érkeztek. Közös viszont, hogy nyelvük, zenéjük, táncaik és hagyományaik ma is részei Szombathely és Vas megye kulturális életének.
A gyerekeket közben kézműves programok várták: papírfigurákat, kékfestő mintákat és krepp-papírból készült virágokat is készíthettek. A jubileumi, huszadik alkalommal megtartott rendezvény így nemcsak a színpadon mutatta meg Szombathely nemzetiségi sokszínűségét, hanem a hagyományőrzésbe a legfiatalabbakat is bevonta.
