Keresve sem találtunk volna jobb helyszínt a beszélgetésre, mint a ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium könyvtárát.
Körülöttünk könyvespolcok, közöttük pedig diákok ülnek. Kissé nehezen, de aztán csak találunk egy szabad asztalt a délelőtti nagyszünetben.
Szemben velem a népszerű szombathelyi középiskola három magyartanára: Csóka Tibor munkaközösség-vezető, Tóth Péter és Szauer Ágoston, a téma pedig az új NAT és az a bizonyos tiltakozó levél.
„Az egyetemek sorra aláírták, mi pedig az ELTE gyakorlógimnáziumaként működünk, ráadásul előtte mi is ugyanezekre a következtetésre jutottunk. Az aláírás a legkevesebb, amit meg kell tennünk”
– mondja Tóth Péter, hozzátéve, hogy a kerettanterv későbbi megjelenése sem módosított álláspontjukon.Nem a szerzők jelentik a legnagyobb gondot
És habár a sajtó és a politikai kommunikáció előszeretettel lovagol a neveken, a legfőbb bajokat nem itt kell keresnünk.
„Természetesen lényeges, hogy milyen szerzőket kell tanítanunk, mikor és miért nyúlunk hozzá a hosszú évtizedek alatt kialakult kánonhoz, de sokkal aggasztóbb, hogy óraszámcsökkentés mellett terveznek nagyobb tananyagot akkor, amikor már eddig is nagyon feszített volt a tempó. Gyakorlatilag lehetetlen lesz befejezni a tananyagot a 12. évfolyam végére. Ezt valamennyire talán érzékelték a tanterv készítői, így – nagyon vitatható módon – zárójelbe tették az egész kortárs magyar irodalmat; gyakorlatilag Szabó Magda és Kányádi Sándor alkotásainál befejeződik a tananyag” – magyarázza Csóka Tibor.
A legfőbb gond az új NAT szemléletével van – mondják a szakemberek. Sem az újonnan beemelt szerzőkkel, sem az „őrületes mennyiségű, túlrészletezett” tananyaggal nem lehet az olvasást megkedveltetni azokkal a fiatalokkal, akiket már eddig is ezer más dolog kötött le.
Tóth Péter szerint szakmai probléma lesz a megfelelő tankönyvek hiánya, és hiányzik az új szerzőkről szóló szakirodalom is. Illetve ha vannak ilyenek, azoknak szemlélete nem kompatibilis a NAT-tal. Példának Herczeg Ferencet hozza fel, akiről szinte csak kritikus szakirodalmat olvastak az utóbbi évtizedekben végzett irodalomtanárok, és aki most hirtelen majdnem annyi óraszámot kapott, mint Móricz Zsigmond.
A mai fiatalok mások
A mai gyerekek – tudjuk meg - hajlamosak külsőségek, életrajzi apróságok alapján megítélni egy alkotót, de általánosságként elmondható, hogy – mivel sikerorientált világ veszi őket körül - nem szeretik az önmagukkal sokat foglalkozó, magukban hibát kereső, kisebbségi érzéssel vagy meg nem értettséggel küszködő személyiségeket. József Attilától például tetszik nekik a Tiszta szívvel bátor anarchizmusa, ugyanakkor nem nagyon tudnak mit kezdeni a kései versek pesszimizmusával. „Miért nem keresett akkor valami más munkát?” – kérdezik a gyereket.
A mai fiatalok számára nagyon nehéz olvasmány Kölcsey, Vörösmarty és Jókai, részben a sűrű, a maitól eltérő nyelv, részben az értékrendjük, témaválasztásuk miatt.
Valahol a Nyugat tájékán nyílik ki számukra egy ajtó, és a 20. századtól már találnak maguknak való csemegéket – osztja meg velünk tapasztalatait Szauer Ágoston, aki az új NAT egy másik – szintén nem mellékes - ellentmondására is felhívja a figyelmet.
Amikkel még számolni kellett volna
Mindenki a szövegértés és az anyanyelvi kultúra fontosságát hangsúlyozza, az új NAT elméletileg nemzeti szemléletű, hazafiságra nevel, ugyanakkor a magyar nyelv- és irodalom óraszámok folyamatosan csökkennek.
„Így nagyon nehéz lesz a magyar nyelvet érő olyan káros hatások ellen küzdeni, mint az anglicizmusok, a pongyolaság és a digitalizációval történő redukált nyelvhasználat” – mondja Szauer Ágoston, aki szerint az óraszám mellett az élvezetes, nyelvi mintát jelentő olvasmányok jelenthetnének hatékony fegyvert a harcban.
„Nem csoda, hogy a Pisa-felérésekben hátul kullogunk, és félek, hogy az új NAT még inkább visszaveti a tanulók szövegértési eredményeit” - fogalmazza aggályait a szakember.
"Szerencsés lett volna ajánlás jelleggel megfogalmazni témákat, annál is inkább, mert nemcsak az osztályok különbözőek, hanem az iskolák is. A Bolyai Gimnázium nem tekinthető átlagos középiskolának, és feltételezhető, hogy máshol még nagyobb falakba és nehézségekbe ütköznek a kollégák, amikor majd olyan iskolákban kell az új NAT-ot végrehajtani, ahova eleve hatalmas hiányosságokkal érkeznek a tanulók" – teszi hozzá Csóka Tibor.
A három bolyais tanár egyetért abban, hogy az egész folyamat „rendkívül hajszolt”, nem előzte meg egy nyugodt szakmai konzultáció, előkészítő munka. Ezeket a vitákat már sokkal korábban le kellett volna folytatni, és akkor mindenki elmondhatta volna véleményét.
Így most mindössze néhány kapkodással teli hónap lesz arra, hogy megszülessenek a tankönyvek és a helyi tantervek.
Arról sem szabad elfeledkezni, hogy a NAT nemcsak a magyar nyelv tanítását, hanem a többi tantárgyat is érinti, és már most borítékolni lehet, hogy viták várhatók a tantestületekben a szabad órakeretek felosztásáról, hiszen „máshol is szorít a cipő”.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
