Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. További információ

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Nem Wass Albert vagy Kertész Imre a legnagyobb baj az új NAT-tal – Beszélgetés a szombathelyi Bolyai irodalomtanáraival

A szombathelyi gimnázium magyartanárai is aláírták a tiltakozó levelet. Beültünk velük a könyvtárba.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Keresve sem találtunk volna jobb helyszínt a beszélgetésre, mint a ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium könyvtárát.

A szabad sajtó nem létezhet nélküled. Támogasd a Nyugat.hu-t!
Támogatom

Körülöttünk könyvespolcok, közöttük pedig diákok ülnek. Kissé nehezen, de aztán csak találunk egy szabad asztalt a délelőtti nagyszünetben.

Szemben velem a népszerű szombathelyi középiskola három magyartanára: Csóka Tibor munkaközösség-vezető, Tóth Péter és Szauer Ágoston, a téma pedig az új NAT és az a bizonyos tiltakozó levél .

Tóth Péter, Szauer Ágoston és Csóka Tibor
Józing Antal

„Az egyetemek sorra aláírták, mi pedig az ELTE gyakorlógimnáziumaként működünk, ráadásul előtte mi is ugyanezekre a következtetésre jutottunk. Az aláírás a legkevesebb, amit meg kell tennünk”

– mondja Tóth Péter, hozzátéve, hogy a kerettanterv későbbi megjelenése sem módosított álláspontjukon.

Nem a szerzők jelentik a legnagyobb gondot

És habár a sajtó és a politikai kommunikáció előszeretettel lovagol a neveken, a legfőbb bajokat nem itt kell keresnünk.

„Természetesen lényeges, hogy milyen szerzőket kell tanítanunk, mikor és miért nyúlunk hozzá a hosszú évtizedek alatt kialakult kánonhoz, de sokkal aggasztóbb, hogy óraszámcsökkentés mellett terveznek nagyobb tananyagot akkor, amikor már eddig is nagyon feszített volt a tempó. Gyakorlatilag lehetetlen lesz befejezni a tananyagot a 12. évfolyam végére. Ezt valamennyire talán érzékelték a tanterv készítői, így – nagyon vitatható módon – zárójelbe tették az egész kortárs magyar irodalmat; gyakorlatilag Szabó Magda és Kányádi Sándor alkotásainál befejeződik a tananyag ” – magyarázza Csóka Tibor.

A legfőbb gond az új NAT szemléletével van – mondják a szakemberek. Sem az újonnan beemelt szerzőkkel, sem az „őrületes mennyiségű, túlrészletezett” tananyaggal nem lehet az olvasást megkedveltetni azokkal a fiatalokkal, akiket már eddig is ezer más dolog kötött le.

Tóth Péter szerint szakmai probléma lesz a megfelelő tankönyvek hiánya, és hiányzik az új szerzőkről szóló szakirodalom is. Illetve ha vannak ilyenek, azoknak szemlélete nem kompatibilis a NAT-tal. Példának Herczeg Ferencet hozza fel, akiről szinte csak kritikus szakirodalmat olvastak az utóbbi évtizedekben végzett irodalomtanárok, és aki most hirtelen majdnem annyi óraszámot kapott, mint Móricz Zsigmond.

A mai fiatalok mások

A mai gyerekek – tudjuk meg - hajlamosak külsőségek, életrajzi apróságok alapján megítélni egy alkotót, de általánosságként elmondható, hogy – mivel sikerorientált világ veszi őket körül - nem szeretik az önmagukkal sokat foglalkozó, magukban hibát kereső, kisebbségi érzéssel vagy meg nem értettséggel küszködő személyiségeket. József Attilától például tetszik nekik a Tiszta szívvel bátor anarchizmusa, ugyanakkor nem nagyon tudnak mit kezdeni a kései versek pesszimizmusával. „Miért nem keresett akkor valami más munkát?” – kérdezik a gyereket.

Józing Antal

A mai fiatalok számára nagyon nehéz olvasmány Kölcsey, Vörösmarty és Jókai, részben a sűrű, a maitól eltérő nyelv, részben az értékrendjük, témaválasztásuk miatt.

Valahol a Nyugat tájékán nyílik ki számukra egy ajtó, és a 20. századtól már találnak maguknak való csemegéket – osztja meg velünk tapasztalatait Szauer Ágoston, aki az új NAT egy másik – szintén nem mellékes - ellentmondására is felhívja a figyelmet.

Amikkel még számolni kellett volna

Mindenki a szövegértés és az anyanyelvi kultúra fontosságát hangsúlyozza, az új NAT elméletileg nemzeti szemléletű, hazafiságra nevel, ugyanakkor a magyar nyelv- és irodalom óraszámok folyamatosan csökkennek.

„Így nagyon nehéz lesz a magyar nyelvet érő olyan káros hatások ellen küzdeni, mint az anglicizmusok, a pongyolaság és a digitalizációval történő redukált nyelvhasználat” – mondja Szauer Ágoston, aki szerint az óraszám mellett az élvezetes, nyelvi mintát jelentő olvasmányok jelenthetnének hatékony fegyvert a harcban.

„Nem csoda, hogy a Pisa-felérésekben hátul kullogunk, és félek, hogy az új NAT még inkább visszaveti a tanulók szövegértési eredményeit” - fogalmazza aggályait a szakember.

"Szerencsés lett volna ajánlás jelleggel megfogalmazni témákat, annál is inkább, mert nemcsak az osztályok különbözőek, hanem az iskolák is. A Bolyai Gimnázium nem tekinthető átlagos középiskolának, és feltételezhető, hogy máshol még nagyobb falakba és nehézségekbe ütköznek a kollégák, amikor majd olyan iskolákban kell az új NAT-ot végrehajtani, ahova eleve hatalmas hiányosságokkal érkeznek a tanulók" – teszi hozzá Csóka Tibor.

A három bolyais tanár egyetért abban, hogy az egész folyamat „rendkívül hajszolt” , nem előzte meg egy nyugodt szakmai konzultáció, előkészítő munka. Ezeket a vitákat már sokkal korábban le kellett volna folytatni, és akkor mindenki elmondhatta volna véleményét.

Így most mindössze néhány kapkodással teli hónap lesz arra, hogy megszülessenek a tankönyvek és a helyi tantervek.

Arról sem szabad elfeledkezni, hogy a NAT nemcsak a magyar nyelv tanítását, hanem a többi tantárgyat is érinti, és már most borítékolni lehet, hogy viták várhatók a tantestületekben a szabad órakeretek felosztásáról, hiszen „máshol is szorít a cipő”.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is facebook messengeren ide kattintva vagy emailben: jelentem@nyugat.hu
Hirdetés
Hirdetés

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Közélet

Hirdetés