"Nem hiszem, hogy nyitva van" - mondta szkeptikusan kollégám és rányúlt a szentgotthárdi templom kilincsére egy péntek délután. A napokban Szentgotthárdon volt dolgunk és ha már kollégáimmal arra jártunk, kíváncsiak voltunk nyitva találjuk-e a város egyik jelképét, az ország harmadik legnagyobb barokk templomát. Bejutottunk, így körül is néztünk.
2022-ben végeztek a felújításával, amiről annak idején mi is írtunk. 
Teljesen megújult Szentgotthárd római katolikus barokk temploma 2022. March 16. 19:55 A kiépített kamera- és riasztórendszer lehetővé teszi, hogy napközben bárki bemenjen imádkozni, gondolkodni, vagy csak turistaként megnézni a templombelsőt. Így mi is bejutottunk és alaposan körbenéztünk.
A templomot a ciszterci rend építtette az 1700-as évek végén. Két elődje is volt.
III. Béla király 1183-ban ciszterci szerzeteseket telepített le a Kethelyi egyház területére, királyi birtokra a Rába és Lapincs folyók összefolyásánál. A ciszterciek 1184-ben fogtak hozzá új apátsági központjuk kiépítéséhez, monostorukat az 1131-ben szentté avatott Szent Gotthárd oltalmába ajánlották, templomukat pedig – ciszterci hagyomány szerint – a Szűz Anya pártfogásába.
1556-ban Széchy Margit kegyúrnő a cisztereket fegyvereseivel űzte el Szentgotthárdról. A templomot és a monostort 1605-ben, a Bocskay-féle lázadás hírére felrobbantották. Hetven éven át a szentgotthárdiaknak nem volt templomuk, a hívek Rábakethelyre jártak át.
Széchenyi György kalocsai érsek 1675-ben hozatta rendbe a romokban heverő templomot. Részben a régi kövek felhasználásával, 1676-1677 között megépült a város második temploma.
Miután a harmadik templom is felépült a XVIII. században, a második elvesztette jelentőségét. Gabonatárolót alakítottak ki belőle. Ettől kezdve csak „magtár-templomnak” hívták. 1988-ban Városi Színházzá alakították át.
Sok viszontagság után Robert Leeb (1728-1755) heiligenkreuzi apát a szentgotthárdi apátságot a ciszterci rend számára visszaszerezte. Az apát az Európa-hírű, bécsi születésű építészt, Franz Anton Pilgramot bízta meg az új monostor és templom terveinek elkészítésével. A város barokk temploma és a kolostor 1740 és 1764 között épült fel. 1779-ben szentelte fel Szily János szombathelyi megyéspüspök.
A templom egyhajós, két boltszakaszos, szentélye négyszögű. Zömök tornya 64 méter magas, ami Szentgotthárd sziluettjét messziről meghatározza.
Az egyik mennyezeti freskón id. és ifj. Dorfmeister István a szentgotthárdi csatát ábrázolta.
Ciszterci hagyományként – a templom főoltárának festménye - a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázolja. A főoltár és valamennyi mellékoltár festője Mathias Gusner (1694-1772) ciszterci szerzetes testvér volt. De díszítette a templomot a szobrász Josef Schnitzer is.
Szent Vince vértanú (Róma IV.sz.) ereklyéjét Harrasi Herzan Ferenc gróf bíboros hozta a római szent cyriacus temetőből és a szentgotthárdi templomnak ajándékozta. Kollégám kisgyerekként sokat járt a templomba és félt Szent Vincétől.
A templom orgonáját többször is megszólaltatta Varnus Xavér orgonaművész, aki 1998-ban ott rögzítette egy nagylemezét is, amelyen Bach, Mozart és Albinoni művek hallhatók.
A templomban imadobozba dobhatjuk röviden megfogalmazott kéréseinket, a helyi közösség pedig közbenjár vagyis imádkozik értük.
A legszebb arcát keletről mutató kolostorban műhelyek működtek. Az asztalos Kaspar Schrezenmayer barát 40 év alatt faragta ki az intarziás bútorokat.
A kolostorban jelenleg a Városi Önkormányzat és a Szentgotthárdi Járási Hivatal működik.
Forrás: vasmegyeirtektar.hu
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
