Tíz évvel ezelőtt határozott úgy a kormány, hogy államosítja a magánnyugdíjpénztári befizetéseket. A pénztártagok járulékai 2010 novemberétől már kizárólag a tb-kasszába kerülnek. Az akkor több mint 3 millió pénztártagnak pedig választania kellett: megtartja-e a tagságát, vagy pedig kilép a pénztárból vissza az egypilléres nyugdíjrendszerbe.
A többség a második lehetőséget választotta. Ebben szerepe lehetett annak is, hogy a kormány azzal fenyegetett, akik maradnak, azok ezzel a döntésükkel „kiszerződnek” az állami nyugdíjrendszerből, és egyáltalán nem lesznek jogosultak állami nyugdíjra, hiába fizetnek ők is járulékot a tb-kasszába.
Aztán persze nem így lett. Viszont az üzenetet hatott, első körben csak mintegy 100 ezren voltak, akik külön nyilatkozatot tettek azért, hogy maradhassanak magánnyugdíjpénztári tagok, 2012-ben, a második visszalépési lehetőség után pedig már csak 60 ezren tartottak ki.
A tb-be visszalépőket annak idején azzal kecsegtették, hogy megkapják az infláció fölötti hozamot, vagy népszerű nevén a reálhozamot a befizetéseik után. Ez a 2011-ben államosított pénzek után pénztártagonként nagyjából átlagosan 70 ezer forint körül volt. Azok, akik egy évvel később léptek vissza, valószínűleg még ennyit sem kaptak.
Mostanra úgy tűnik, akik megtartották a tagságukat, ennél sokkal jobban jártak. Összesen több mint 1100 maradás mellett döntő pénztártag érte el a nyugdíjkorhatárt az elmúlt tíz esztendőben, és azok, akik úgy döntöttek, csak a nyugdíjba menetel után lépnek vissza a tb-be, nem csak száz százalékos nyugdíjat kapnak most az államtól, de ők is felvehették a reálhozamot, ami minden pénztárnál végül átlagosan milliós nagyságrendű lett. - írja a 24.hu.
