Az
Okos város
természetesen erősen összetett fogalom, hiszen nehéz meghatározni pontosan, milyen szempontok alapján is nevezhető annak egy város. A felmérést az IBM Magyarország kezdeményezte, a munkával a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatási Központját bízták meg.Amit vizsgáltak…
Mint kiderült, nem minden város került be a kutatásba, így Szombathely sem, de az eredmények így is sokat mondanak. A Dunántúlon Veszprém, Győr, Székesfehérvár és Pécs ért el jó eredményeket.
A vizsgált szempontok a laikus számára meglehetősen homályosnak tűnhetnek, olyan fogalmak jelennek meg a vizsgálatban, hogy innovációs adottságok, az erőforrások felhasználásának hatékonysága. De ha megnézzük, pontosan mit is elemeztek, talán könnyebben érthető a dolog.
Mérték az egészségügy, az oktatás, a közbiztonság helyzetét, a gazdasági szervezetek, vállalkozások adminisztrációs terheit, az önkormányzat által nyújtott szolgáltatások mennyiségét és minőségét, az internetes hozzáférés, különösen a vezeték nélküli, szélessávú kapcsolódási lehetőségek állapotát, a közlekedési hálózatot (közutak minősége, vasút, repülőterek), a vízellátás és a csatornázottság színvonalát, az energiaszolgáltatást, utóbbit különösen az alternatív energiaforrások használata irányából. És azt is, hogy a felsorolt területekre van-e stratégiai terve az adott városnak.
A kutatás eredményeiből elvárt és meglepő következtetéseket is levontak a kutatók. Megvizsgálták például a magyar városokat európai összehasonlításban is, igaz, ezek az eredmények csak körülbelüli következtetésekre adtak lehetőséget.
Veszprém mindenütt ott van
Ha az igazán okos várost egy képzeletbeli pontrendszerben 10 pontosra értékelünk, akkor az európai nagyvárosok (a tanulmány Stockholmot és Koppenhágát említi példaként) átlagosan 7,4 pontot érnek el. A magyar városok átlaga viszont 4,6 pont körül lenne.
A vidéki városok közül hetet emel ki a tanulmány. Budapest – valószínűleg az esélyegyenlőség hiánya miatt – nem szerepel a listán. Nem meglepő, hogy az oktatás kategóriájában három egyetemi város, Szeged, Pécs és Veszprém került a lista élére. A gazdasági környezet szempontjából Győr, Veszprém, Tatabánya és Szeged a listavezető. A kommunikációban (vagyis az internetes hozzáférésben) Székesfehérvár és Győr vezet.
A közlekedési lehetőségek szempontjából Székesfehérvár az abszolút első, a Fejér megyei nagyvárost Miskolc, Veszprém és Pécs követi. És ami meglepő, az energiaszolgáltatás és a vízgazdálkodás, csatornázottság megítélésben nem volt számottevő különbség a városok között.
A tanulmány megemlíti, hogy a fejlesztésekhez adottak a lehetőségek, főként a Digitális Megújulás Cselekvési Terv című kormánydokumentumot emelték ki, amely stratégiai elképzeléseket tartalmaz a gazdaságfejlesztésre, a versenyképesség növelésére, és a polgárok kényelmének javítására. A finanszírozás pedig az Új Széchenyi Terv és az Európai Unió által nyújtott forrásokkal történhet. A lehetőségekkel azonban élni kell.
