Töredelmesen bevalljuk, hogy amikor a szerkesztőségben előkerült a szombathelyi Hollán Ernő utca neve, mindenki biztos volt benne, hogy tudja, melyik az. De amikor megnéztük a térképen, kiderült, nem mindenki ugyanarra gondolt.
A magyarázat az, hogy a Hollán Ernő utca valójában két utca: egyik szakasza a Berzsenyi tértől a Kiskar utcáig tart, míg a másik a kereszteződéstől a Nagykar utcáig (MMIK előtti sétány).
De azt valószínűleg még kevesebben tudják, hogy ki volt Hollán Ernő.
Míg bizonyos helyi történelmi személyekről (Széll Kálmán, Éhen Gyula, Horváth Boldizsár stb.) meglehetősen sokat hallunk a médiában, Hollán Ernő nevével alig-alig találkozunk.
Ez 2024-ben nagyot fog változni.
A Vas Vármegyei Mérnöki Kamara kezdeményezésére ugyanis a teljes 2024-es év Hollán Ernő emlékév lesz.
Ehhez partnerként társult Szombathely városa, Vas Vármegye Közgyűlése, a Vas Vármegyei Építész Kamara, a Magyar Tudományos Akadémia Vas Vármegyei Tudományos Testülete és a Vasi Múzeumbarát Egylet.
Az emlékév első hivatalos eseménye Hollán Ernő emléktáblájának megkoszorúzása volt péntek reggel, amit egy nagyszabású szakmai konferencia követett a szombathelyi városházán.
A köszöntőket László Győző alpolgármester, Majthényi László, a Vas Vármegyei Közgyűlés elnöke és Tóthné Temesi Kinga, a Vas Vármegyei Mérnöki Kamara alelnöke mondta.
Az eseményen megjelent Hende Csaba országgyűlési képviselő is (a koszorúzáson ő mondta a beszédet), a hallgatóság soraiban pedig – a mérnökszakma képviselőin kívül - számos közéleti személyiséget és intézményvezetőt láttunk.
Lapunknak az eseménysorozatról és Hollán Ernőről Nádor István építőmérnök, a Vas Vármegyei Mérnöki Kamara elnöke beszélt.
A pénteki konferencián az alábbi előadások hangzottak el:
Hollán Ernő
„Kislődi Hollán György Ernő János 1824. január 13-án született Szombathelyen. Életműve szinte polihisztori ívet mutat. Hazánk közéletében akadémikusként, államtitkárként, főrendiházi tagként, valóságos belső titkos tanácsosként, Széchenyi István és Deák Ferenc bizalmasaként volt meghatározó személyiség. A bécsi Theresianum Katonai Akadémián tanultakat az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc honvédő hadmérnökeként, altábornagyként hasznosította hazája javára. A tudós embert a „Taglalati (analytikus) mértan” című munkája alapján a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választotta. Egyetemi oktató volt, a műszaki tudományok, s az azokat művelő mérnökök elismerése érdekében megalapította a mai mérnök és építész kamarák elődjét, a Magyar Mérnök- és Építész Egyletet, melynek első elnöke is volt. Gyakorlati irányító munkájában letette Magyarország vasútfejlesztésének alapjait, meghatározta a fő fejlesztési irányokat. A mezőgazdaság fejlődését jelentősen segítette a talajok művelhetőségét jelentősen javító meliorációs vízgazdálkodási rendszer kidolgozásával. Hollán Ernőt munkássága hazánk, megyénk és városunk kiemelkedő személyiségévé tette, akinek tevékenysége máig ható eredményeket hozott tágabb és szűkebb pátriánk fejlődésében.” (Vas Vármegyei Mérnöki Kamara)
