Nem is olyan könnyű összeállítani a listát, mert annyira széles a kínálat, és lehetne szemezgetni a gazdaságot, az állami költségvetést, a jogrendszert, a szociális területet stb. sújtó intézkedésekből, és azokból is, amik nem mást, mint a magyar közgondolkodást torzították el úgy, hogy nem látszik semmiféle új kiegyezés lehetősége.
Úgyhogy azokra koncentrálunk, amik több évtizedes hatásúak lesznek, és egyszerre okoznak kárt az ország gazdaságának, a demokrácia alapköveinek és a magyarok mentális állapotának. A lista teljesen szubjektív, és nem is jelent rangsort, csupán egy felsorolás.
1. Alaptörvény
Túl azon, hogy mindenféle egyeztetés nélkül, izomból fogadták el, olyan dolgokat emeltek bele, amik indokolatlanul kötik meg a kormányok kezét, ráadásul a Fidesz-kormány is megsérti ezeket a szabályokat. Az előbbire példa az egykulcsos adó, a meghatározó pozícióban lévők bebetonozása kilenc évre, az unortodox gazdaságpolitika és a kormány társadalompolitikájának beemelése, utóbbira az államadósság maximális mértékének meghatározása, amit a paksi szerződéssel meg is szegtek. A betonbiztosnak nevezett alaptörvényt már négyszer módosították, és várható az ötödik módosítás is.
2. Unortodox gazdaságpolitika
Azzal, hogy új útban gondolkodik egy kormány, alapvetően semmi gond. De a Matolcsy-féle útról már jó ideje látható, hogy csak az adatok kozmetikázásával mutat pozitívumot, hosszú távon kimondottan káros. A szolgáltatók (bankok, mobilcégek, multik) különadóját végül a lakosság fizeti meg, a súlyos elvonások leállították a gazdaságot. Ami fejlődik, az csak az uniós támogatásoknak köszönhető. A bankok nem hiteleznek, a vállalkozók nem fejlesztenek, mindenki a túlélésre rendezkedett be.
3. Egykulcsos adó
A fenti gazdaságpolitika egyenes következménye. Gazdasági célja az volt, hogy a magasabb keresetűek jövedelme emelkedjen, és ezt a pénzt költsék el, ezzel adva löketet a gazdaságnak. Nem jött be, a könnyen jött pénzt inkább külföldre viszik a jólkeresők, vagy ott költik el, vagy ott spájzolják be. Eközben a költségvetésből éves szinten 500-600 milliárd hiányzik, amit egyéb, rögtönzött döntésekkel foltoznak be.
Ugyanakkor megszüntették a minimálbéresek adójóváírását, és miközben azt kommunikálják, hogy 30 ezerrel emelték a minimálbért, ebből 24-25 ezret elvisz az szja. Vagyis, ezzel a munkáltatókat kötelezték plusz adózásra, a munkavállaló épphogy érez belőle valamit.
4. Magánnyugdíj-pénztári vagyon államosítása, eltapsolása
Azt állították, hogy megmentik a nyugdíjakat, és az állami rendszerben is lesznek egyéni nyugdíjszámlák. 3 ezer milliárd forintot vontak ki a magánnyugdíj-pénztárakból, állítólag ezt a pénzt az államadósság csökkentésére fordították, de az államadósság csúcsokat dönt, és éppen az elmúlt hetekben fogyott el a teljes összeg.
Valójában gyorsan és szabadon elkölthető pénzre volt szükségük, miután az Orbán-kormány hivatalba lépése után az Európai Bizottság nem engedélyezte az államháztartási hiány 7-8 százalékra emelését, vagyis újabb hitelek felvételét.
Eközben a 15-25 év múlva nyugdíjba vonulók nyugdíja került veszélybe, akkor már sokkal több lesz a nyugdíjas, mint az aktív adófizető, egyszerűen nem bírja majd az állam kifizetni a nyugdíjakat. A kötelező magánnyugdíj-pénztárak ezt egészítették volna ki, hogy a nyugdíjasok meg is tudjanak élni.
5. Gazdasági szabadságharc, EU-ellenesség
Szubjektív vélemény: ez a legnagyobb bűne az Orbán-kormánynak. Az egész ott kezdődött, hogy az EB nem engedélyezte a további eladósodást, majd az Európai Parlament és több EU-s szervezet komoly kritikákat fogalmazott meg a kormány politikájáról. Adott volt a lehetőség, hogy Orbánék ellenségképet kreáljanak a Nyugatból, azt (is) állítva, hogy a Nyugat gyarmatosítani akarja hazánkat. Ebből logikusan jött a multi- és külföldi tőke-ellenesség, az IMF gyűlölete. Még az sem zavarta őket, hogy az IMF-hitelnél magasabb kamatozású hiteleket vettek fel, ezzel százmilliós károkat okoztak. Mindezt azért, nehogy valaki beleszóljon a pénz elköltésébe.
De ennél nehezebben jóvátehető az, hogy a közvélemény jó részét Nyugat- és Unió-ellenessé tették, pedig Magyarország egész történelme során a Nyugathoz tartozott. Ezt a mentalitást lesz a legnehezebb megváltoztatni, ha egyszer véget ér az Orbán-korszak. De lássunk tisztán, az egész mögött Orbán Viktor sértődöttsége és gyűlölete áll.
6. Országimázs a béka segge alatt
A fentiek következménye, hogy Magyarországnak soha nem volt ilyen rossz a megítélése a világban, mint most. Nem véletlen, hogy Orbán nem jut be egyetlen nyugati hatalom tárgyalóiba sem, az uniós fórumok kivételével. A nyugati sajtóban szinte csak kritikus cikkek jelennek meg, és valóban nem az országot, hanem a kormányt kritizálják, pedig Orbán ezeket sorra az ország elleni támadásoknak minősíti, ami tovább fokozza a fentebb említett Nyugat és EU-ellenességet.
7. Államosítás, központosítás
Már most látszanak a hibái. A közműszolgáltatókról majd a következő pontban, itt most elsősorban a megyei és települési önkormányzati intézményekről van szó. Egy tollvonással az állam kezébe tették át őket, és mamutszervezeteket hoztak létre. Gyorsan kiderült, hogy a kulturális intézményeket nem tudja fenntartani az állam, így azokat sorra felajánlotta a városi önkormányzatoknak. Azok meg nem akarták veszni hagyni, és plusz terheket vállalva átvették őket.
Az iskoláknál csak az oktatást államosították a KLIK irányítása alatt. Sorra követik egymást a botrányok, a tankönyvhiánytól a tanárhiányig, nemrégen állapította meg egy független elemzés, hogy a KLIK 50 milliárdos hiányt halmozott fel, és átláthatatlan a működése.
Közben létrehozták a kormányhivatalokat, majd azok megyei és járási szervezeteit, a közigazgatásban így egyre kevesebb szerepe van az önkormányzatoknak, és az egész egyre jobban hasonlít a Kádár-korszak rendszerére.
8. Rezsicsökkentés
Inkább politikai, mint gazdasági kategória, kitűnő szavazatvásárlási lehetőség a rezsicsökkentés. De ugyanakkor nonprofittá alakítják a közműszolgáltatókat és elüldözik a külföldi cégeket, ami leállítja a fejlesztéseket, felújításokat, nem kell sokáig várni, hogy zavarok legyenek az ellátásban.
Közben az önkormányzati tulajdonú szolgáltatók komoly hiánnyal küszködnek, ezeket a lyukakat az önkormányzatoknak kell betömniük, természetesen az adófizetők pénzén. Ami nem olyan látványos, mint a rezsicsökkentés, de zsebre megy. Ráadásul bármilyen erős a központi akarat, a világpiaci árakra nincs hatással, így ha már nem bírják a szolgáltatók (önkormányzatok, állam) a terheket, kénytelenek lesznek emelni az árakat. Persze, csak választások után.
9. Választási rendszer
Sokan leírták már, hogy az új választási törvénybe bele van kódolva a Fidesz győzelme, a baloldalnak 400 ezerrel több szavazat kellene a Fidesznél ahhoz, hogy győzzön. Az új választókerületek határainak megrajzolásakor a baloldalinak számító körzeteket feldarabolták és hozzácsapták az erős jobbos területekhez. Eltörölték az érvényesség alsó határát, most akár 20 százalék részvétel mellett is nyerhet egy jelölt.
Az országos listára ezentúl nem csak az egyéniben vesztes jelöltekre leadott töredékszavazatok mennek fel, hanem a győztesre leadott plusz voksok is. Ezzel a győztes jóval nagyobb arányban nyer, mint korábban. És nem lesz második forduló, tehát az ellenzék arra kényszerült, hogy már az első forduló előtt szövetséget kössön, különben a minimális esélyeik is elúsznak.
10. Paks
Nem is azzal van gond, hogy az oroszok bővítik az atomerőművet. Azzal, hogy egyeztetés, előkészítés nélkül született meg a döntés, a gyorsaságot semmi sem indokolta. Azóta az oroszok nyilvánosságra hozták a szerződés részleteit, és kiderült, a magyar kormány a valóságosnál sokkal kedvezőbbnek tüntette fel a megállapodást.
A szerződés bő 35 évre teszi függővé az oroszoktól az országot, ami furcsa egyrészt a gazdasági függetlenségünk hangoztatása közben, és azért is, mert egyre többen ítélik el Oroszországot az Ukrajna elleni fellépéséért.
Nos, ez a mi szubjektív listánk, olvasóink javaslatait várjuk kommentben.
