A Kanizsai család várkastélyát először 1509-ben említik meg korabeli dokumentumokban, 1532-től a Nádasdyaké, később a Draskovich családé. 1808-1811 között klasszicista stílusba átépítik. A kastély utolsó főúri tulajdonosa 1884-ig daruvári Jankovich Gyula gróf volt, aki a birtokot végül eladta a bécsi Schöller cukorgyárnak (ezért sokszor Schöller-kastélyként emlegetik).
Az ingatlan 1927-ben lett állami tulajdon, 1930-ban az L-alakú épület egyik szárnyát lebontották. Falai között ezután többek között járási szolgabíróság működött, 1968-as átépítése után már általános iskolaként funkcionált, s műemléki védelmet kapott. Miután 2007-ben átadták az új általános iskolát, így már nem volt rá szüksége az önkormányzatnak, ezért döntöttek az értékesítés mellett. 2011 óta az ingatlan osztrák magántulajdonban van. Akkor 80 millió forintért árulták.
Csepreg polgármestere, Király Árpád lapunknak elmondta, hogy miután eladták az ingatlant, már nincsen közvetlen felelősségük az ügyben, azonban figyelemmel kísérik az épület sorsát. Vannak olyan helyi védettség alatt lévő épületeik Csepregen, melyek az ő felelősségi körükbe tartoznak, a kastély azonban nem ilyen. Az épület műemléki védettséget élvez, így annyit tudtak tenni, hogy felhívták a teaház falának leomlására az illetékes hatóság figyelmét. Azt is megjegyezte, hogy az említett teaház tulajdonképpen már csak egy fal volt, mely most részben leomlott.
A helyiek hívják Eperjessy-kastélynak is az ingatlant, aminek az az oka, hogy a parkban egy Szedenik Jenő nevű ügyvéd és egy Eperjessy nevű úriember (1920-ban) villákat építettek. A később épített Eperjessy-villát kisebb lakásokra osztották 1960-ban és 1990-ig laktak is benne. Állapota már ennek is rendkívül leromlott, a polgármester szerint olyannyira, hogy megmenteni sem lehet, a szakemberek szerint mindenképpen bontani kell. Király Árpád emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy a parkban rendkívül értékes fák, növények találhatók, így ezeknek is szól a védelem.
A leomlott teaházat és az eléggé gondozatlan parkot is szívesen megnéztük volna közelebbről, ám a terep le van zárva. Olvasónk viszont készített egy feljegyzést blogjában, ahol közelebbi képek is láthatók a leomlott falakról:
A teaház fala pár éve, amikor még állt, így nézett ki (a kép az önkormányzat értékesítési dokumentációjából származik):
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
