Pablo Escobar (teljes nevén Pablo Emilio Escobar Gaviria) – Gabriel García Márquez és Shakira mellett – a legismertebb kolumbiai.
A drogbáró történetét számos film feldolgozta, a Netflix pedig külön sorozatot szentelt az életének.
Az 1980-as években ő volt a világ legismertebb és leggazdagabb kokaincsempésze; becslések szerint vagyonát több milliárd dollárra tették. A Medellín-kartell a világ kokainkereskedelmének nagy részét ellenőrizte.
Escobar brutális módszereiről volt ismert: megvesztegette vagy megölette azokat, akik útjában álltak. Miközben terrorizálta Kolumbiát, egyesek a szegények megsegítőjeként tekintettek rá, mert iskolákat, kórházakat és házakat építtetett a nyomornegyedekben.
1991-ben feladta magát, de saját luxusbörtönében tartották fogva, ahonnan később megszökött. 1993-ban a kolumbiai rendőrség egy tűzharcban megölte Medellínben.
Escobar hatalmas birtoka (Hacienda Nápoles) mintegy 20 négyzetkilométeres volt, luxusrezidenciával, saját repülőtérrel, bikaviadal-arénával, mesterséges tavakkal és állatkerttel. A tulajdonos egzotikus állatokat hozatott a birtokra (zsiráfok, elefánt, antilopok, vízilovak).
Amikor Escobar meghalt, az állam lefoglalta a birtokot. Évekig elhanyagolták, majd magánbefektetők segítségével turisztikai célokra alakították át.
A terület jelenleg Parque Temático Hacienda Nápoles néven élményparként működik. A szállodákon kívül van benne dinoszauruszpark, vízi csúszdák, szafaripark és egy múzeum Escobar áldozatainak emlékére.
A szafaripark állatgyűjteménye (zebrák, struccok, antilopok, kenguruk, emuk stb.) részben Escobar eredeti állatkertjéből származik, részben újonnan telepített fajokból áll.
A legnagyobb gondot a vízilovak okozzák
Eredetileg négy volt belőlük, de mára kb. 200 példány élhet Kolumbiában. Néhány még mindig a birtokon él, de a többség a környező folyókban telepedett meg, és komoly ökológiai problémát okoznak. Kolumbia hivatalosan is invazív fajként ismerte el a vízilovakat.
Az élőhelyüket már néhány évvel ezelőtt kétezer négyzetkilométerre becsülték – ez a szám azóta csak nő.
Az előrejelzések szerint néhány évtizeden belül akár több ezer példány is élhet majd a területen, mivel a kolumbiai vízilovak – amelyek komoly fenyegetést jelentenek a halászokra és más helyi lakosokra – korábban érik el az ivarérettséget, mint afrikai társaik.
Vadászat, sterilizálás, export
2009-ben egy felnőtt vízilovat (Pepét) a helyi hatóságok engedélyével vadászok lelőttek.
Amikor a halott vízilóról készült fénykép nyilvánosságra került, az jelentős felháborodást váltott ki állatvédő csoportok körében – Kolumbiában és külföldön egyaránt. Ennek hatására a további kilövési tervek leálltak.
Ezután sterilizációs program indult, majd 2023 márciusában bejelentették, hogy a kolumbiai kormány legalább 70 vízilovat szállítana Indiába és Mexikóba. Egyelőre ez még nem valósult meg.
Bár a vízilovak kilövését sokan kifogásolják etikailag – különösen az állatvédők –, sok tudós szerint elkerülhetetlen lesz, ha más módszerek nem működnek.
Turistalátványosság és társadalmi megosztottság
Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a helyiek egy része már „narcovízilovaknak” hívja az állatokat, és némelyik faluban turisztikai látványossággá váltak.
Ez pedig még nehezebbé teszi a hatékony beavatkozást: ami az ökológusok szerint veszély, az egyes közösségek számára már bevételi forrás.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
