Elsétált a helyszínről
Hatalmas csattanás, majd fémes sivítás hallatszott a szombathelyi Komárom utcában kedden délután. Egy bordó Peugeot okozott galibát, amikor feltehetőleg nagy sebességgel belehajtott egy út szélén parkoló Chevrolet-be. A Peugeot a sofőr nélküli autót az út széli fának dobta, majd megpördülve fejreállt. A járműből három tizenéves fiú mászott ki. Egyikük nem sokkal később egyszerűen elsétált a helyszínről és egy szemtanú szerint néhány percnyi várakozás után felszállt egy buszra. A helyszínen maradt két fiú könnyebben sérült, őket a mentő a Markusovszky kórházba szállította.
Se jogsi, se biztosítás?
Az elsődleges adatok alapján a Peugeot-nak nem volt érvényes kötelező biztosítása, a sofőrnek pedig jogosítványa, bárki is vezette az autót. Az egyelőre nem száz százalék, hogy az vezetett, aki ezt magára vállalta, de a három fiú egyikének sem lehet még jogosítványa életkoruk miatt. A roncs vezetőüléséről rendőrségi szakértő vett szagmintát, ezt később kutya segítségével próbálják majd azonosítani. Az utasoktól szintén szagmintát vesznek majd, több testtájról, az ebnek pedig több minta közül kell kiválasztania azt, amely egyezik a sofőr mintájával.
Elkötötték az autót
Úgy tudjuk, a Peugeot tulajdonosa éppen Ausztriában tartózkodott a feleségével. Fiuk ezt használta ki arra, hogy alkalmi ismerőseivel kikapcsolódjon egy kicsit. Bár a két fiúnak csak a keresztnevét ismerte, ez nem akadályozta meg abban, hogy meghívja őket a lakásukra, ahol elmondása szerint DVD-t néztek. Amikor megszomjaztak felmerült az ötlet, menjenek kocsival. Az elgondolást tett követte, a következmények pedig fotóinkon is láthatók. A két összetört autón kívül szerencsére senki nem sérült meg komolyabban, a fiúk így leckét kaphattak abból, hogy a közlekedés nem gyerekjáték.
Élő legenda Szombathelyen – Kántor gazdája a szagazonosítás atyja
Tavaly nyáron ünnepelte 80. születésnapját Tóth Tibor, azaz Csupati bácsi, a leghíresebb és legeredményesebb magyar nyomozókutya, Kántor gazdája. Az eredetileg kovácsként dolgozó férfi a háború után ejtőernyősnek állt, majd a csapata felszámolása után Szentgotthárdra került a kaszagyárba. Onnan állt be rendőrnek Szombathelyen. Kalandos úton honosította meg hazánkban a szagazonosítást. A németektől kémkedéssel megszerzett sikertelen kísérletek felhasználásával három év alatt kidolgozta azt a módszert, amely utána hamar elterjedt Európában.
1953-ban őt küldték Budapestre, ahol akkor kezdődött először nyomozókutya kiképzés. Csupati a 16 kölyökből azt az ebet választotta, amelyik érdeklődéssel fordította fejét a hangja után. A fél éves kutyát Kántornak hívták.
- Kitűnő munkabírású, kitűnő szaglású eb volt, nem bízott meg idegenben. Ételt sem fogadott el mástól. Az iskolában mi lettünk a legjobbak, még abban az évben kitüntetést is kaptam. A Vas Megyei Rendőr-főkapitányságon kezdtük a munkát. Kántor a jegyzőkönyvek alapján 78 ezer kilométert tett meg nyomon. Volt, hogy egy napon át követtünk valakit. Fogtunk együtt kémeket, keveredtünk tűzharcba és a határon négyszer robbant mellettünk akna. A lábamban és a hátamban még mindig vannak repeszek – emlékezett vissza a közösen eltöltött 11 évre Csupati. - Kántor hűséges társam volt. A Fertő tónál éppen egy bűnözőt üldöztünk, amikor aknára lépett és az felrobbant. Nem ölte meg, de láttam, hogy menthetetlen. Az állatorvos csendben elaltatta.
Csupati még ma sem tud elhomályosodó szem nélkül beszélni Kántorról, akitől száz szál piros rózsával búcsúzott. Az ebet kitömték és a Rendőrség-történeti Múzeumban állították ki. Csupati bácsi Szombathelyen él, a Haladás pálya melletti tízemeletesben, de a nyarakat Körmendhez közeli tanyáján tölti, közvetlenül a Rába partján. A birtok előtt tábla hirdeti: Kántor és Csupati tanya. Tóth Tibornak nincs kutyája, csak ezernyi emléke hű barátjáról. A Kántor-könyveket, amelyek munkájukról szólnak hamar elkapkodták és film is készült a híres párosról. Tóth Tibor, Csupati rendszeresen felbukkan az Uránia udvarban, ahol a barátaival borozgat. A fiatalok már nem is sejtik, hogy egy élő legenda ül mellettük.
