Két nap alatt fordult nagyot a világ Varga Judit igazságügyi miniszterrel. Kedden bejelentették, hogy ő is indul a jövő évi EP-választásokon, és az is felmerült, hogy uniós biztosi feladatokkal bízná meg őt a kormány. Szerdán pedig bejelentette, hogy lemond miniszteri feladatáról. Lehetséges, hogy a döntések mögött a Schadl- és a Völner-ügy áll?
Szerintem elsősorban ahhoz van köze. Két dolog történhetett. Az egyik, hogy Varga Judit nem tudja, mi történik a saját minisztériumában, ami gond, és már oka lehetne egy miniszteri lemondásnak. A másik az, ha tudott róla, hogy mi történik, akkor meg ezért kell lemondania.
Úgy vélem, a lemondás egyértelmű jele annak, hogy Varga Judit megbukott. Már korábban is rezeghetett a léc, hiszen válása nem a normális ügymenet szerint zajlott, és politikailag elég nagy zavart okozott. Sőt, már az országgyűlési választások alatt készült ellene egy vád, hogy nem egyértelmű a nemi identitása. És azzal kapcsolatban sem érkezett tőle semmi olyan reakció, ami kezelhette volna a helyzetet.
"A kormány biztosan nem nézné jó szemmel, hogy egyik minisztere tanúként és potenciális gyanúsítottként a bíróságra járkál."
Szerintem a magánéleti problémáinak és politikai tevékenyégének együttes következménye az, hogy miniszterként valószínűleg tarthatatlanná vált a kormány számára. Őt folyamatosan meg akarják hallgatni a bíróságon a folyamatban lévő Schadl-Völner-ügy miatt, szerintem elkerülhetetlen, hogy ez meg is történjen.
A kormány biztosan nem nézné jó szemmel, hogy egyik minisztere tanúként és potenciális gyanúsítottként a bíróságra járkál nyilvános meghallgatásra.
De arra is láttunk példát, hogy Orbán Viktor időnként újrakeveri a kártyákat, és hirtelen megválik a korábban fontosnak tartott emberétől, mint például Palkovics Lászlótól.
Varga Judittól könnyű megválni abból a szempontból, hogy lényegében a semmiből jött. Nincsen nagy politikai előélete, nincs nagy politikai hátországa, korábban a Fidesz szakértője, háttérembere volt. Onnan emelte ki a miniszterelnök politikussá, igazából ő sohasem növesztett nagy politikusi csápokat, és érdemi hátországot. Amit esetleg növesztett, arról meg „jobb, ha nem tudunk”, lásd a végrehajtó-történetet.
Varga Juditot könnyű volt feltenni a sakktáblára és könnyű onnan levenni. De az is érdekes és fontos, hogy nagyon kevés első vonalbeli női politikusa van a Fidesznek. Ő volt az egyik és Novák Katalin a másik, aki családügyi miniszter volt, de már nem az, és legalábbis a jog szerint független a Fidesztől, ha máshogyan nem is.
Szerintem a Fidesz útkeresését jelenti, hogy női fronton, a női politikusokban, a női szavazók megszólításában egyáltalán nem állnak jól.
Varga Judit azért a népszerűbb politikusok közé tartozik, mit jelenthet a Fidesz-szavazók számára az ő hirtelen távozása?
A mi kutatásaink szerint nem volt annyira népszerű, nagyjából átlagos népszerűségű volt. De mivel neki nincs hátországa, nincs múltja, ő egy könnyen leszedhető politikus. Ezért a távozása nem okoz nagy megrázkódtatást a Fidesz politikájára és belső életére nézve.
De úgy tűnik, EP-képviselőt, sőt, talán európai biztost akarnak csinálni belőle. Miközben ő volt a kormány arca a Brüsszel elleni harcban.
Két dolog is figyelemre méltó a történetben. Szájer kiesése hatalmas károkat okozott a Fidesznek az európai politikában, ahol mégiscsak ő volt a Fidesz legfontosabb szereplője 30 éven át. Deutsch Tamás került bele a történetbe, de őt nem csak Magyarországon, hanem Brüsszelben sem veszik igazán komolyan.
Orbán Viktornak szüksége van egy olyan politikusra, aki teljesen lojális, ami igaz Szájerre, Deutsch Tamásra és Varga Juditra is, hiszen Vargát ő emelte be a politikába, mindent Orbánnak köszönhet. Olyan ember kell, akit komolyan is lehet venni, Szájer ilyen volt, Deutsch nem, el tudjuk képzelni, hogy ez Varga Juditnak is megvan. Mégiscsak Brüsszelben dolgozott, mielőtt politikus lett.
Varga Juditot Orbán emelte be a politikába, mindent neki köszönhet.
De mindez komoly politikai üzenet is az Európai Unió számára. Hogy azt a politikust, aki az elmúlt éveit azzal töltötte, hogyan szabotálja el az Unió által megfogalmazott kéréseket, most őt szeretnénk beküldeni ebbe a rendszerbe, és belőle szeretnénk európai biztost csinálni.
Én egyébként nem látom, hogy belőle lehetne uniós biztos, a politikai alkuk során ő valószínűleg elvérezne.
Érdekes, hogy mindez pont akkor történik, amikor vita van Magyarország uniós elnökségéről. Mekkora tétje van ennek a vitának?
Szerintem ez egy tétre menő, kimondottan komoly vita. Annak is van súlya, hogy az európai parlament szavazott róla, mert a parlamentnek egyre nagyobb súlya van a politikai irányvonal meghatározásában. De ez a szavazás nem a parlament saját ötlete volt, vannak hírek arról, hogy az Európai Bizottságtól érkezett ez a felkérés.
A parlament 442:144 arányban fogadta el, hogy Magyarország alkalmatlan az uniós elnökségre. A Fidesz mellett csak a szélsőjobbos képviselők szavaztak a javaslat ellen, tehát van egy egyértelmű, a konzervatívoktól a liberálisokon át a szocialistákig tartó politikai egyetértés abban, hogy Magyarországnak nem szívesen szánnak szerepet az uniós politikában.
Ha bebizonyosodik, hogy így gondolja a Bizottság is, akkor már nagyon nehéz lesz ezzel politikailag szembemenni, és ez komoly precedenst tud teremteni. Teszem hozzá, nagyjából azon gondolkodott el a parlament és a Bizottság, akarják-e, hogy mondjuk Varga Judit vezessen igazságügyi tanácsi üléseket?
És nem akarják, igaz, Varga Juditnak erre már lehetősége sem lesz. De nem akarják, hogy olyan politikusok, akik az Unió szétszedésén ügyködnek és Putyin ügynökeként mozognak az uniós rendszerben, meghatározó szerephez jussanak. Mert az még rendben van, ha részt vesznek az üléseken, de hogy ők határozzák meg a napirendet, ügyeket vegyenek fel vagy vegyenek le, nos, ilyen jogköröket nem akar nekik adni az Európai Unió. Legalábbis addig, amíg nem rendeződnek a viták.
Az elmúlt hétvégén zajlott a Wagner-lázadás Oroszországban, aminek a végkifejletéig a magyar kormány semmit sem reagált. Milyen következményei lehetnek a lázadásnak Magyarországon vagy az EU-ban?
Amikor a magyar kormány végül megszólalt, akkor száz százalékig putyinista üzeneteket fogalmazott meg. Nincs semmiféle meglepetés ebben az ügyben sem. Nem látom, hogy az eseményeknek lenne rövid távú magyar belpolitikai következménye. De ez a lázadás Putyin gyengülését mutatja.
Ezért is hallatszódott ki a félelem a kormány egész napos csendjéből.
Még akkor is, ha paradox módon először erősödni tud, jónéhány ellenfelét ezzel le tudja szedni a sakktábláról. De mégis van egy nagyon komoly repedés a rendszeren. És fel kell tennie a kérdést az ellenzéknek és a kormányoldalnak is, hogy Orbán Viktor és a magyar politika az elmúlt 10-12 évben jó irányba ment-e, amikor a putyini elnyomórendszer kiszolgálását választotta. Illetve hazánk kitettségét Oroszország felé növelte, akkor, amikor látható, mennyire instabil ez a helyzet.
Ezt a kérdést fel kell tenni, nyilvánvalóan erre nincs rövid távon válasz, de szerintem Magyarország számára óriási kockázat. Az a fő kérdés, hogy ebből le akarják-e vonni, vagy – tovább megyek – le tudja-e vonni a következtetéseket. Tud-e változtatni a politikáján, vagy már olyan kényszerpályán van a kormányzat, amiből nem tud visszalépni. Attól tartok, egyre kevesebb erre a lehetőség. Ezért is hallatszódott ki a félelem a kormány egész napos csendjéből.
