A magyar médiában is meglehetősen nagy visszhangot váltott ki, hogy Vlagyimir Putyin egyszer csak megjelent a Szentgotthárdtól 80 kilométerre található Gamlitzban, hogy ott részt vegyen Karin Kneissl külügyminiszter esküvőjén.
Az orosz elnök egy csokor virággal érkezett, majd megtáncoltatta a boldog arát.
Habár mindkét fél magáneseményként értékelte lagzit, nehéz két ember ügyének tekinteni, ha valaki Oroszország vezetőjeként meglehetősen személyes kapcsolatot ápol egy EU-ország fontos pozícióját betöltő politikussal, aki nem mellesleg egy szélsőjobb párt (FPÖ) jelöltje a miniszteri székbe.
Lett is nagy vihar az ügyből, mint az várható volt. Míg az oroszbarátok nem rosszat, hanem az európai-orosz kapcsolatok javulását vízionálták a táncba, addig a Putyinban az ördögöt, vagy legalábbis Európa zétzilálásán dolgozó despotát látók érthetetlenül nézték a látottakat, mint olyan fejleményt, amiből nem sok jó sülhet ki a kontinens számára.
Aztán már majdnem napirendre is tértünk a kissé nyári uborkaszezon ízű, de kétségkívül furcsa felhangú lakodalom felett, amikor az osztrák ellenzék és a média a korábbiaknál súlyosabb kérdést kezdett el feszegetni.
Ez pedig az osztrák titkosszolgálat kényes helyzete.
Egyrészt hogy az FPÖ és Kness oroszbarátsága tükrében az európai ügynökségek mennyire osztanak meg kényes információkat az osztrákokkal, illetve hogy ezek az információk mennyire szivárognak ki Moszkvának.
A kérdés már csak azért is jogos, mert az osztrák koalíciós kormányban az FPÖ a külügyminisztérium mellett a belügyet és a hadügyet és megkapta.
Ráadásul az osztrák titkosszolgálat (BVT) körüli aggodalmakat nemcsak a stájeroszszági esküvő táplálja.
A Washington Post augusztus 17-én (történetesen egy nappal az esküvő előtt) osztotta meg azon értesülését, mely szerint február 18-án rendőrök rohamozták meg a BTV bécsi központját, hogy onnan érzékeny titkoszolgálati anyagokat vigyenek magukkal ládákban és műanyag zacskókban. Az akció hivatalos - önmagában is vitatható - célja az volt, hogy megakadályozzanak egy Észak-Korea elleni fedett titkosszolgálati akciót. A Washington Post szerint a valódi cél az volt, hogy az FPÖ átvegye a politikai hatalmat a BTV felett. (Emlékeztetőül: a BTV - mint minden normális ország titkosszolgálata - hivatalosan független szervezet, amelynek célja, hogy megvédje az országot többek között a politikai szélsőségektől is.)
Az ügyben megszólalt a német titkosszolgálat korábbi vezetője. Auguste Hanning arra figyelmeztetett, hogy csak fokozott óvatossággal szabad információkat Ausztriával megosztani.
Ugyanakkor a Peter Gridling, a BTV első embere a közelmúltban igyekezett megnyugtatni a közvéleményt, leszögezve, hogy az osztrákok olyan kulcsterületeken, mint a terrorizmus, továbbra is szorosan együttműködnek a partnerekkel és semmiféle korlátozás nincs az információáramlás területén.
Mindezt végiggondolva az olvasóban persze felmerül a kérdés, hogy az európai titkosszolgálatok vajon mit és hogyan osztanak meg Magyarországgal.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot! Támogasd a Nyugat.hu-t!
A Nyugat nem csak tájékoztat, hanem segít eligazodni a Budapesten kívüli világban is. Helyben vagyunk, ahol szükséged van ránk! Megmutatjuk, ami fontos, elmagyarázzuk, amit tudnod kell.
Támogasd a Nyugat.hu-t!
