2017-ben a magyarok 31 százaléka szimpatizált Putyinnal, idén májusban már csak 17 százalék találta őt rokonszenvesnek - írja a Závecz Research új, a Telex megbízásából készült közvélemény-kutatása.
Az intézet olyan kérdéseket tett fel a kutatásban, amelyekről 2017-ből is rendelkezésre állnak az adatok, így van mivel összehasonlítani, mennyit változott a helyzet.
Nőtt a Nyugat vonzereje
Krekó Péter, a Political Capital igazgatója a kutatás eredményéről a Telexnek azt mondta, a magyarokban általánosan nőtt a bizalmatlanság a nemzetközi környezet iránt. Azonban hazánkban Oroszország és Vlagyimir Putyin orosz elnök megítélése romlott leginkább, az ellentétből jelenleg a Nyugat jön ki jobban, hiszen a relatív vonzereje növekedett.
A Závecz Research 2017 márciusában készített, reprezentatív közvélemény-kutatása szerint a válaszadók csaknem fele (48 százalék) közeledéspárti volt, de az elutasítók aránya is magas volt (41 százalék). Azt, hogy ez a barátkozási kedv az elmúlt években, még Ukrajna megtámadása előtt nőtt-e, vagy csökkent, ezekből az adatokból nem lehet megállapítani, de más kutatások azt mutatják, hogy a háború előtt nem csökkent Putyin és Oroszország népszerűsége.
Az viszont biztos, hogy idén májusra megcsappant az Oroszországhoz közeledés szándéka, már csak az emberek nagyjából harmada (33 százalék) volt ezen az állásponton. A válaszadók 45 százaléka volt a távolodás pártján, és 22 százaléka nem tudott véleményt alkotni.
Ebben a kérdésben egyébként erősen meghatározó a pártszimpátia: az ellenzéki szavazók 83 százaléka távolodna el az oroszoktól, a kormánypártiaknál ugyanez az arány csak 27 százalék.
A Fidesz-szavazók sokkal oroszbarátabbak az átlagnál, a többségük (45 százalék) még mindig közeledne, és kimagasló a bizonytalanok aránya is (28 százalék).
A jelentés megállapítja, hogy ha minden fideszes szimpatizálna is a Putyin vezette országgal, az is csak a magyar társadalom 35 százalékát jelentené, de látszik, hogy jelenleg a kormánypárti tábor sem egyértelműen oroszbarát.
Ez már csak azért sem meglepő, mert „a Fidesz és a kormánypárti sajtó kommunikációja a háború kapcsán nem arról szól, hogy nyíltan támogassuk Oroszországot, sokkal inkább arról, hogy legyünk ravaszak, mert mindenki hazudik” – magyarázta a Political Capital igazgatója.
Krekó azt mondta, ha a Závecz öt évvel ezelőtti és friss közvélemény-kutatásának eredményeit összevetjük, akkor szinte minden kérdésben visszaköszönni látszik a kormány külpolitikája: erősödött a közép-európai és a visegrádi országok iránti, amúgy is nagymértékű nyitottság, viszont valamennyit romlott Amerika megítélése, miközben Törökország elutasítottsága lényegesen csökkent, Izrael támogatottsága pedig szignifikánsan javult.
A felmérés eredménye szerint az öt évvel ezelőtti adatokhoz viszonyítva Magyarországon Vlagyimir Putyin népszerűsége jobban bezuhant, mint Oroszország támogatottsága. Míg 2017-ben a magyarok 31 százaléka szimpatizált vele, idén májusban már csak 17 százalék találta őt rokonszenvesnek.
A friss közvélemény-kutatás arra jutott, hogy a 100 pontos skálán 47-ről 32-re esett vissza a Putyin iránti szimpátia.
Ha a pártszimpátiát is figyelembe vesszük, akkor ismét az látszik, hogy erősen polarizált a magyar társadalom. Putyin a 2022-es választáson együtt induló ellenzék szavazói között messze a legnépszerűtlenebb (100-as skálán 6 pontot ért el), de a párt nélküliek (29 pont) és a Fidesz-szavazók (44 pont) szerint is inkább ellenszenves, egyedül a Mi Hazánk táborában (53 pont) találják őt inkább enyhén rokonszenvesnek.
A közvélemény-kutatás most ugyanazokra a külföldi politikusokra, vezetőkre és ismert arcokra kérdezett rá, mint öt éve. Mivel a politikusok közül azóta többeknek lejárt a mandátumuk és/vagy visszavonultak a politizálástól, nem érdemes messzemenő következtetést levonni, hogy ezen a listán az utolsó helyre csúszott az orosz elnök. Az viszont érdekes, hogy
a hazánkban már öt éve is elképesztő népszerűségnek örvendő Ferenc pápával most még többen rokonszenveznek.
A „Mennyire veszélyezteti(k) Magyarország jövőjét?” kérdés alapján Oroszország vezetői 17 százalékpontnyival veszélyesebbnek tűntek most, mint öt éve. Nincs még egy olyan potenciális veszélyforrás az először 2017-ben lekérdezett listán, aminek a fenyegetése nagyságrendileg hasonlóan nőtt volna a magyarok szemében.
Ebben a kérdésben is meghatározó szerepe van az eltérő pártszimpátiának: az ellenzék szavazói tartanak leginkább az orosz vezetéstől (100-as skálán, ahol 100 a legveszélyesebb, 84 pont), de a párt nélküliek (76 pont) és a fideszesek (53 pont) is veszélyesnek tartják Putyinékat, miközben a Mi Hazánk szavazói inkább arra hajlanak, hogy nem veszélyesek (48 pont).
A közvélemény-kutatásból az is kiderült, hogy a magyarok még mindig a korrupt politikusoktól és a terroristáktól féltik a leginkább a hazájukat.
Csökkent a zsidóktól, a muszlimoktól, a migránsoktól és a cigányoktól tartók aránya is. Korábbi kutatások azt mutatták, hogy a muszlimellenesség és az antiszemitizmus erősödése jellemzően együtt mozog – magyarázta Krekó, aki szerint a magyar közvélemény alakulása ezen a téren azzal függhet össze, hogy „etnikai csoport elleni hangos gyűlöletkeltés most nincs a politika főáramában”.
Módszertan
Az adatfelvételt a Telex megbízásából a Závecz Research készítette 2022. május 20. és 23. között, 1000 fő telefonos megkérdezésével. A megkérdezettek együttesen az ország felnőtt népességét reprezentálják életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint.
Az ilyen nagyságú véletlen minták esetében a hibahatár az összes megkérdezett alapmegoszlásait tekintve ± 3,2 százalékpont, kisebb részcsoportok esetében ennél nagyobb. A 2017-es adatok a Závecz Research korábbi, 2017 márciusában azonos módszertannal készült adatfelvételéből származnak.
