A lassan négy éve tünetmentes Szentesi Éva pár évvel ezelőtt gyógyult fel méhnyakrákból. Sajnos a méhét is el kellett távolítani.
Mindezek ellenére pozitív. Ír, bulizik, sportol, vidám életet él. Most már két hete minden nap olyan címmel posztol Insagram oldalán #amiért érdemes (élni). Vidám, mosolyog, hóban napozik, borozik. Ezzel 35 ezer követőjének is csupa pozitív energiát sugároz.
Ma, a rákellenes világnapon azonban egy olyan képet tett közzé, ahol még javában tartott a betegsége. Az alábbi felirattal:
Ma van a rákellenes világnap. A kép pedig annak az időszaknak a végén készült, amikor a legbetegebb voltam. Talán itt már tudtuk, hogy jók lesznek az eredményeim, de hajam még nem volt, ez itt az egyik kedvenc parókám. Meg a kedvenc rúzsom, kis smink, emlékszem, érezni akartam, hogy nézek ki valahogy, embernek, nőnek. Szóval ma van a rákellenes világnap, és keresni akartam egy olyan fotót, amin nagyon beteg vagyok, de az az igazság, hogy a legdurvább hónapokban nem készült rólam kép. Ez volt az első szelfi hosszú hónapok után. Hogy mit jelent ez a kép? Azt, hogy van remény. Tudom, nem mindenkinek ugyanúgy osztogatják, nem mindenki szerencsés (én se tudom, meddig leszek az), de remény az mindig van, az a legutolsó, ami megmarad.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
