Heves találgatások folynak arról, ki, hogyan, milyen képzettséggel tudja kezelni azt a rendszert, amivel Ukrajna felett lelőtték 
Rakétával lőttek le egy maláj utasszállítót Ukrajna fölött - 295 ember meghalt - FRISSÍTVE 2014. July 17. 18:57 a Malaysia Airlines MH17-es, Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó járatát. Szeparatistákat, sőt, magányos elkövetőt emlegetnek, pedig ez nem olyan egyszerű.
Kazahsztáni éleslövészet
A 444.hu pénteken mutatta be azt a rakétarendszert, amivel a merényletet elkövették. E sorok írója aztán meglepő hasonlóságokat fedezett fel egy másik, szintén orosz (szovjet) gyártmányú rendszerrel, amit töviről-hegyire ismer. Úgy tűnik, a most használt BUK rendszer az ún. KUB rendszer továbbfejlesztése vagy specializációja.
És honnan is az ismeretség? E sorok írója még a rendszerváltás előtt csapatlégvédelmi rakétásként szolgált Nagykanizsán, ahol a KUB rendszer volt használatban. Sőt, közben egy éleslövészeten is részt vett Kazahsztánban, ahol robotrepülőgépeket lőttek le a rakétával, erről néhány éve cikksorozat is megjelent Az ott a csernobili atomerőmű - Katonaként Kazahsztánban 3. rész 2007. September 07. 23:25 a Nyugaton.
Nézzük meg röviden, hogyan is működik a KUB, és miben hasonlít a BUK-hoz. Mindkettő hatméteres, föld-levegő rakétákkal működik, hatósugaruk 15 km magasságig és kb. 40-45 km távolságig terjed ki. Mindkettő csapatlégvédelmi rendszer, azaz mobil, önerejéből képes arrébb települni, lánctalpas eszközökkel működik.
A KUB-nak komplett rendszerre van szüksége
A KUB-üteg egy darab SURN-ból (radarállomás) és kettő-négy darab PU-ból (indítóállványból) áll. Hasonló a felépítése a BUK ütegnek is, csak ott másként nevezik az eszközöket. A radar neve TAR, az indítóállványé pedig TEL. Egy KUB indítóállvány három, egy BUK állvány négy rakétát hordoz, ami nem nagy különbség.
A KUB működése a következő, nagyon elegyszerűsítve. A célt az ezredtörzs jelöli ki, és adja tovább az üteg radarállomásának, ott az ütegparancsnok adja tovább az általa kiválasztott indítóállványnak. Az indítóállvány személyzetének viszont csak annyi a feladata, hogy az állványt és a rakétákat üzemkész állapotba hozza, folyamatosan ellenőrizze, és jelentsen az ütegparancsnoknak.
A fő feladat a SURN-é és annak személyzetéé. Ők végzik a célkövetést, és ők indítják a rakétákat. A PU és a SURN fedélzeti számítógépei közvetlen kapcsolatban vannak egymással. Még azt is, hogy a PU indítóállvány rakétatartó forgórésze merre forduljon, a SURN számítógépe vezérli a cél adatai alapján. A rakétát valóban el lehet indítani a PU-ról is, de ez csak vészindítás, mondjuk akkor, ha kigyullad az állvány.
A BUK képes lehetett rá
A SURN-t a működési elv is megköveteli. A rakétát a SURN ún. alávilágító radarja vezeti rá a célra, nélküle a rakéta irányítás nélkül repülne. A KUB egyébként csak közeledő célra tud lőni, ami a működési elvéből adódik.
A BUK is hasonló elven működik, a 444.hu cikke szerint azonban van egy újítás a rendszerben. A BUK indítóállványnak, a TEL-nek van olyan változata is, ami radarral van felszerelve, ezt TELAR-nak hívják. A TELAR így képes önállóan is raklétát indítani a célra, de ehhez is több ember kell. Nem beszélve a logisztikáról, hiszen a rakétákat daruskocsikkal töltik fel, és szükség van pontosabb adatokra, amiket a KUB-nak az ezredtörzs ad meg, egy magányos TELAR-nak valószínűleg senki.
Hacsak nem rendszerben működnek, akkor viszont a merénylettel gyanúsított szeparatistáknak több, képzett segítőjük is volt. De a technika jellemzőiből adódóan az is elképzelhető, hogy egy magányos TELAR észlelt egy radarjelet, és annak azonosítása nélkül nyitott rá tüzet.
Ennek az eldöntése nem a mi feladatunk, tény, hogy a BUK-rendszer önállóan is le tudta lőni az utasszállítót, de néhány ember biztosan kellett hozzá.
