Ideje volt már Szombathelyen, ahol 8 éve létezik Weöres Sándor Színház, elővenni a költő talán legismertebb, fiatalkori darabját, A holdbeli csónakost. Mindössze 28 évesen vetette papírra, ki gondolná... amúgy is nehéz elképzelni Weörest fiatalon, szerelmesen, pedig az lehetett, mikor ezeket a meseszép sorokat írta, ez biztos. És ideje volt már annak is, hogy a 20 éves Mesebolt Bábszínház és a kőszínház valami közösre vállalkozzon, igaz, átjárás eddig is volt a két intézmény között, de közös darabra nem emlékszem.
Még egy találkozási pont, hogy az élet ne legyen már annyira esetleges. Jordán Tamás, a mostani WSSz-direktor 2003-ban annak a színháznak volt az igazgatója, amelynek épp ez a zenés darab lett a nyitóelőadása: a Nemzetinek. Annak az előadásnak a létrehozásában Kovács Géza bábrendezőként, Boráros Szilárd bábtervezőként vett részt. Kovács Géza azóta a Mesebolt igazgatója lett, és ki nem hagyták volna ebből az előadásból sem Boráros Szilárdot, ő felelt most mindenért, ami vizualitás. Így fűződtek újra össze ezek a régi szálak.
2003-ban mi is ott lehettünk mint közönség, tudtuk, a magyaros vásári-mutatványos bábjátszás hőseiből (Paprika Jancsi, a Garabonciás és Vitéz László) összegyűrt, szerelemmel és misztikummal átitatott történet bárki emberfiát leköt. Igaz, ezt azért is leírom, a címszerepben akkor feltűnő Kaszás Attilán egyvégtében mosolyogtunk. Szerepe ennyi volt: a sejtelmes égen, hercegi jelmezben a semmin lógva evezett, miközben egy szirupos dallamot zengett Pávaszem királylánynak (Szinetár Dóra).
A mostani Ábrándos Csónakoson nem nevettünk - öregedtünk 12 évet? Igen, de az egész körítés nagyon más lett, a holdbeli csónakos itt fekete biciklire szerelt írógéppel köröz, úgy dobálja ki a verseket, kápráztatja el a múzsáját, zaklatja, kavarja az ártatlan lány szívét bele a sötét és reménytelen éjszakába. Ő az író.
És énekel szépen, ahogy Kaszás Attilának is csoda hangja volt, úgy Takács Dani is méltó Csónakos-utód. Ahogy Balogh János és a királylány Lehőcz Zsuzsa is mind énekben, mind játékban első osztályú. A három csavargó mesehősről nem is beszélve, elég annyi, a fiam a taps után egész este Vitéz Lászlót játszott, még filccel hetyke kis bajuszt is pödörített magának.
Eklektikus darab, tündérmesekatyvasz, bájos elvágyódással, királykisasszonyos mesekörítéssel és humorral. Megjelenik három népmesei szupermen: Bolond Istók, Vitéz László és Paprika Jancsi. (Olvastam valahol, hogy Weöres írótársakról mintázta őket. Bolond Istók modellje Kotányi Attila, költő-író, Vitéz Lászlóé Hamvas Béla, Paprika Jancsi pedig maga Weöres.)
Szereti ezt a szakmai közönség is, elvileg premieren vagyunk. Tetszik a gyerekeimnek, akik imádták, hogy Vitéz János repelt, azt meg pláne, hogy nőnek öltözött, vették a poénokat, az egész mesevilágot, pedig épp nagyon igyekeznek már kinőni belőle. Mi felnőttek sem untuk magunkat, dehogy! Kreatív játék ez, ötlet ötlet hátán, térrendezésben, színészi játékban egyik ámulatból a másikba esünk. Imádjuk észrevenni az elrejtett utalásokat is: az utazókocsi oldalára ráfestett Csontváry-kép-átiratot, az öreg halászt mint öreg királyt:)
A tér az MMIK színpada, csupaszon, kibelezve a művház falával szemben ül a közönség, ide gördül be a Thália két szekere, két vásári mutatványos kocsija. Körülöttük, belőlük bontakozik ki a játék, mobilan, úgy, hogy ez bárhová behúzható, elővehető legyen, nem számít a tér, csak a két varázsszekrény, amiből életre kelnek a bábok és a tündérien huncut lények.
WEÖRES SÁNDOR: A HOLDBeLI CSÓNAKOS
„Legyen ez a színjáték tarka álom, túlemelkedve életen-halálon. Tán nincs is írva: elképzelve csak.”
A Mesebolt Bábszínház színpadán színes, varázslatos színházi világegyetem épül Weöres Sándor költői mesejátékából. Ebben az ismerős figurákkal teli bábuniverzumban bármi megtörténhet: belefér élet és halál, kaland és humor, ég és föld. Vitéz László vaskos tréfái éppúgy otthonosak benne, mint A holdbeli csónakos éteri éneke. Pávaszem királykisasszony és kérői kalandos története mindenkinek szól alsó és felső korhatár nélkül: igazi családi színház.
A Mesebolt Bábszínház és a Weöres Sándor Színház közös produkciója
Az előadás helyszíne: MMIK színházterem (9700 Szombathely, Ady tér 5.)
Időpontja: 2015. november 29. (vasárnap) 16:00
Játsszák: Balogh János, Csák Zsolt mv., Dénes Emőke, Endrődy Krisztián, Janicsek Péter mv., Kovács Bálint, Kőmíves Csongor, Lehőcz Zsuzsa, Takács Dániel
Dramaturg: Gimesi Dóra
Versek: Szabó T. Anna
Zeneszerző: Lázár Zsigmond
Koreográfus: Fosztó András
Tervező: Boráros Szilárd
Rendezőasszisztens: Császár Erika
Rendező: Harangi Mária
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
