Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. További információ

Kell-e rendszerváltás után elszámoltatás?

A kérdésre nem kaptunk választ, pedig ez volt a témája egy kerekasztal beszélgetésnek, ahol azért megjelent a szombathelyi közélet két üstököse, Erdélyi László és Lakos Dezső is.

Pedig a Savaria Egyetemi Központ BTK Európa Tanulmányok Tanszékének oktatói keresték a választ a címben foglalt kérdésre. Nem is csodálkoztunk, hogy megtelt a Berzsenyi Dániel könyvtár kis előadóterme, igaz, a hallgatóság többsége egyetemi hallgató volt és néhány oktatót is felfedeztünk a pótszékekkel kisegített sorokban.

Emberek milliói szenvednek…

A kérdés, persze nem egyszerű, hiszen nem egyetlen rendszerváltás történt a XX. századi Európában, és persze többféle módszer is létezik. Ezek között szemezgettek a beszélgetés résztvevői, írjuk le a nevüket: Bariska István történész, Horváth Gabriella jogász, Kiss Csilla politológus, Szabó Máté politológus, Sümegi István filozófus, Tóth Ferenc történész.

Kell-e rendszerváltás után elszámoltatás? - kerekasztal beszélgetés
Kicsi volt a terem...
Mészáros Zsolt

A dolog jobban hasonlított egyetemi szemináriumra, mint a nagyközönség érdeklődését kielégíteni szándékozó programra. Mert azért érdeklődők is voltak, köztük a városi közgyűlés állandó vendégei, Erdélyi László és Lakos Dezső, akik a közgyűlésben és itt is szót kértek, Erdélyi egyébként eléggé türelmetlenül, nem nagyon akarta megvárni, amíg rá kerül a sor.

Erdélyi egyszerűen lehazugozta a résztvevőket, mondván, félrevezetik a fiatalokat, nem az igazat oktatják nekik, hiszen a kommunisták beférkőztek minden pártba, valójában az övék a hatalom, és ezért nincs elszámoltatás. Lakos Dezső pedig arról beszélt, hogy a rendszerváltáskor, és azóta emberek millió mentek tönkre, éheznek, szenvednek. A két hozzászólást nyugodtan vették tudomásul a beszélgetés résztvevői, úgy tűnik, az egyetemi oktatói lét sok mindennel felvértezi az oktatókat.

Van, ahol elég bocsánatot kérni

Szóval a beszélgetés, röviden, sűrítve. Rendszerváltás sok volt a XX. században, kezdődött Görögországban, folytatódott Spanyolországban, Portugáliában, Németországban, aztán a II. világháború után, egészen a szocializmus bukásáig. És minden rendszerváltáskor felmerült az igény, hogy az előző rendszer vezéreit, kiszolgálóit el kell számoltatni, ha kell, felelősségre kell vonni.

Kell-e rendszerváltás után elszámoltatás? - kerekasztal beszélgetés
Voltak vidám pillanatok is...
Mészáros Zsolt

Ennek aztán több módja is volt. Afrikában van rá példa, hogy az előző rendszer kiszolgálóinak nyilvánosan bocsánatot kell kérniük, és a dolog el van intézve. Dél-Amerikában is hasonló a dolog, Európából két példát említettek. A II. világháború utáni Franciaországban De Gaulle alkotta meg a rohadt gyümölcsök nevű elméletet, miszerint a francia nép többsége ellenszegült a nácikkal, kevesen szimpatizáltak velük, ők a rohadt gyümölcsök. Így aztán ezen keveseket felelősségre is lehetett vonni.

Az 1990-es rendszerváltás után Csehországban Václav Havel pedig azt mondta, különböző mértékben, de mindenki bűnös, mert ilyen volt a rendszer. Itt el is maradt az elszámoltatás, amelynek máig tartó hatása van a cseh társadalomra.

Csak ne a politikusok…

Elhangzott persze, hogy politikai célja is van az elszámoltatásoknak, az új kurzus legitimációjának erősítésére is szolgál, és manipulációs eszköz is lehet. De tény, hogy az elszámoltatás elmaradása esetén nincs nemzeti megbékélés. Feltűnő volt egyébként, hogy mennyire kerülték a magyar rendszerváltás témáját, igyekeztek elméleti síkon maradni és külföldi példákat hozni. Óhatatlanul is hangzott el azonban olyan, ami áthallást jelent a mai hazai viszonyokra.

Horváth Gabriella jogász
A jogász csak jogállamról hajlandó beszélni...
Mészáros Zsolt

Például az, hogy jogállami keretek között történő dolgokról beszélnek, és jogállamban nem képzelhető el a visszamenőleges törvényhozás. A másik ennél egyértelműbb, a tavaszi választásokon nem volt forradalom, nem történt rendszerváltás, úgyhogy erről nem kell beszélni most.

Szabó Máté politológus, egyébként az állampolgári jogok országgyűlési biztosa természetesen az emberi jogokról beszélt, arról, hogy azt nem szabad megsérteni. És az elszámoltatáshoz széleskörű társadalmi konszenzus kell, nem szabad a politikai elit kezében hagyni a dolgot, mert abból csak feleselgetés lesz egy újabb kurzusváltás után.

Jogszerű vagy igazságos?

Volt egyébként még egy közjáték, egy férfi a saját problémáját akarta elpanaszolni Szabó Máténak, mondván, már írt is leveket az ombudsmani hivatalba, de ezt a beszélgetés vezetője nem engedte neki, mondván, az ombudsmant ezerféle módon el lehet érni, ez az este nem panasznap.

Szabó Máté politológus
Az ombudsman szerint nem szabad a politikusokra bízni...
Mészáros Zsolt

Erre a férfi az egyházak elleni igazságtalanságokról kezdett beszélni, Szabó Máté válaszolt is neki: a rendszerváltás után olyan törvényt fogadott el az országgyűlés, hogy az igazoltan kárvallottak nem kapják vissza a tőlük elvett vagyont, helyette kárpótolják őket. Kivéve az egyházakat, amelyek visszakapták épületeiket, vagyonukat. De nézzük tovább a beszélgetést.

A jogász arra hívta fel a figyelmet, hogy két fogalomnak is meg kellene felelnie az elszámoltatásnak, legyen jogszerű és igazságos. Ez a kettő azonban nem mindig teljesül, így a folyamatnak ezek egyike áldozatul esik. Az is vita kérdése, hogy van-e jogfolytonosság. Erre példaként hozták fel, hogy Sólyom László még a 90-es évek elején azt mondta, hogy van, majd később azt, hogy nincs. Szóval, még ez is vitás kérdés.

A bűn megnevezése…

A filozófus a dolog erkölcsi aspektusát hozta fel, érdekes példát említve. 1916-ban egy köztiszteletben álló férfi lelőtte az osztrák miniszterelnököt. Tette azonban szinte ujjongást váltott ki, pedig egy gyilkosság elítélendő. Ezen felbuzdulva egy nő le akarta lőni a magyar miniszterelnököt, Tisza Istvánt, de mire sor került volna rá, Tisza lemondott. Egy fiatal férfi pedig magét Ferenc Józsefet akarta eltenni láb alól.

Sümegi István filozófus
Sümegi: A démonikus jó tönkreteszi a társadalmat
Mészáros Zsolt

Végül nem tette meg, később azt mondta, azért nem, mert gyerekkorában arra járt iskolába, amerre a császár hajtott reggelente hivatalába. Ő mindig köszönt neki, Ferenc József pedig visszaköszönt. Vagyis a császári szimbólum helyett egy kedves, idős embert látott, akit nem tudott megölni.

Aztán hallottunk egy tényleg filozofikus elmélkedést a démonikus jóról, arról, hogy a tiszta jót nem szabad beengedni a társadalomba, mert összezavarja és tönkreteszi azt. A végén azért kaptunk egy frappáns összefoglalót: az elszámoltatásnak akkor van értelme, ha erős, egészséges civil támogatás kíséri. És amikor nem a büntetés, hanem a bűn megnevezése a fontos.

Kedves Olvasó!
Kérjük, támogasd havonta rendszeresen a Nyugat.hu szerkesztőségének a munkáját! Mert veletek együtt tudjuk kideríteni, megírni, megmutatni, hogy mi történik körülöttünk.
Köszönjük!

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is facebook messengeren ide kattintva vagy emailben: jelentem@nyugat.hu

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Közélet

Tovább az oldalra