Miközben a kormány a rezsicsökkentés eredményeivel és további ígéretével kampányol, 2015-2016-ban nálunk drágult a legnagyobbat, 1,5 százalékot a gáz. Egész Európában csak három országban nőtt a gázár, hazánkon kívül Hollandiában és Svédországban.
Ugyanebben az időszakban Az Európai Unió területén a háztartási gázárak 10,5 százalékkal csökkentek. A villamos energia ára is esett, igaz, nem ennyivel, ott átlagosan 2,3 százalékkal lett alacsonyabb a rezsi.
Az eltérés oka, hogy az EU többi országában piaci alapon alakulnak a gázárak, ebben az időszakban jelentősen csökkent a földgáz világpiaci árak, a csökkenést a szolgáltatók is figyelembe vették. Nálunk hatósági áras az energia, így a kormány döntése kell a csökkenéshez, ez azonban elmaradt.
Ennek ellenére a magyar rezsi még így is alacsonynak számít. A gázár nálunk a negyedik legalacsonyabb az unióban, az áramárban pedig a második helyen vagyunk. Más a helyzet, ha vásárlóerő-paritáson számolunk, úgy már nem sok esélyünk van a legolcsóbbak közé kerülni. Az áram ez alapján a finneknél, Luxemburgban és Hollandiában a legolcsóbb, a gáz pedig Luxemburgban, Észtországban és Nagy-Britanniában.
Ezek az adatok azonban reálértéken számolnak, ha a vásárlóerőhöz viszonyítunk, a magyar fizetésekhez képest nálunk kimondottan magas a rezsi.