A kormány tavaly decemberben jelentette be, hogy az új gazdaságpolitikai akcióterv részeként elindul a Demján Sándor Tőkeprogram.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter akkor arról beszélt, hogy a program célja a hazai vállalkozások méretének megduplázása, „a magyar gazdaság gerincét jelentő kkv-szektor további megerősítése, a nemzetgazdaság dinamizálása és növekedési pályára állítása”.
Ez utóbbira nagy szükség is lenne, de már biztosan látszik, hogy az idénre remélt 3-6 százalék növekedés nem jön össze, és egyáltalán: a beígért repülőrajt helyett igencsak nyögvenyelős az évkezdet.
A program indulásának az időzítése felkeltette bennünk azt a gyanút, hogy afféle választások előtti osztogatásról lesz szó, de a Vas Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara (VMKIK) konferenciatermében tartott mostani ismertetőn kiderült, hogy ennél többről van szó.
Talán a kormány - a 25. órában – ráébredt - vagy talán bepánikolt -, hogy valamit nagyon sürgősen tenni kell, egyrészt mert kiábrándítók a számok és az istennek sem akarnak javulni, ráadásul nagyon sötét felhőkké állnak össze az európai gépjárműgyártás bizonytalanságai.
Cseri József, a Vas megyei kamara elnöke bevezető beszédében „oxigénhiányos”-nak nevezte a magyar gazdaságot, amelyen segíthet a Demján Sándor Tőkeprogram. Egyben arra biztatta a helyi vállalkozókat, hogy tegyék félre a félelmeiket, ha tudnak, éljenek a lehetőséggel. Már csak azért is, mert a program „enyhe elvárásokat és kritériumokat” fogalmaz meg, és bátorítja a kockázatvállalást, amelyre olykor szükség van a sikerhez.
A programot Balogh Ádám, az MKIK alelnöke, az MKIK Tőkealapkezelő igazgatóságának elnöke ismertette.
Ezek szerint 100 milliárd forint áll rendelkezésre, erre várják a pályázatokat 100-200 millió forintos projektekre.
Olyan vállalkozások jelentkezését várják, amelyek már eljutottak egy darabig, de a további növekedésük pénzügyi gátakba ütközik. Az ötlet megvan, de a bankok nem hajlandók finanszírozni a kockázatot, így a cég megrekedt egy alacsonyabb szinten.
Magyarországon meglehetősen tipikus történet ez.
A kapott pénz szokatlanul alacsony (5 százalékos) kamatait már menet közben fizetni kell, de magát a tőkét csak hat év után kell visszafizetni az államnak, amely addig szimbolikus, egy százalékos tulajdonrészhez jut a cégben.
A pénzt lehet klasszikus termelési eszközökre (gépek, számítástechnika stb.) fordítani, de sok minden más is belefér, akár a marketing vagy a kommunikáció is. A legfontosabb a jó ötlet, az, hogy a bírálóbizottság fantáziát lásson benne - tudtuk meg.
Meglehetősen magas, évi 300 millió forintos bevétel szükséges, hogy valaki labdába tudjon rúgni, és vannak egyéb kritériumok is.
Ugyanakkor „rugalmas és türelmes” pénzről van szó, amelynek elköltési módjába az állam csak nagyon minimálisan szól bele, ráadásul nemcsak a hozzáférés módja egyszerűbb, mint a banki kölcsönök esetében, de az adminisztráció is.
Balogh Ádám bemutatott egy táblázatot, amely azt mutatta, hogy eddig hány sikeres regisztráció érkezett. Ezek szerint eddig valamivel több mint 200 cég ugrotta át az első akadályt. Ugyanakkor meglehetősen nagy szórást mutat a földrajzi elosztás.
Míg Békésből és Győr-Moson-Sopronból egyetlen előszűrt cég található a listán, addig a fővárosból 80. Vas megyében eddig 4, Zalában 8 pályázó ugrotta meg az első akadályt.
Úgy számolnak, hogy körülbelül félezer projektet tudnak finanszírozni, és így jelentősége lehet a minél gyorsabb bekapcsolódásnak.
Elképzelhető – hangzott el -, hogy később kisebb vállalkozások is bekapcsolódhatnak valamilyen módon, így érdemes regisztrálni és figyelni a fejleményeket.
A programnak külön honlapja van, de ha valaki komolyabban érdeklődik, célszerű felvenni a kapcsolatot a helyi iparkamarával, amely megyei szinten koordinálja a folyamatot.
