Új drogstratégia: illegitim, szakmaiatlan és alkotmányellenes lesz?

A Fidesz lesöpörte asztaláról a szakma által széles körben támogatott korábbi stratégiát, és újat készíttet. Sárosi Péterrel, a Társaság a Szabadságjogokért drogpolitikai programvezetőjével beszélgettünk arról, mit jelent mindez, és mik a kilátások.

Az előzmény: új, Nemzeti Drogstratégia kidolgozása mellett döntött a kormányzat, miközben ezt semmi nem indokolja. A nemrég létrehozott tervezet (ami ide kattintva bárki által olvasható) ellen a különféle szakmai ernyőszervezetek megsemmisítő kritikával éltek, amiket a TASZ össze is gyűjtött . Mi pedig leültünk Sárosi Péterrel, a szervezet drogpolitikai ügyvivőjével, hogy közösen értelmezzük ezt a zéró tolerancia felé elinduló tervezetet.


Egyszer már volt a Fidesz hatalmon, mégis, az akkori drogstratégiájukat elfogadta a drogszakma. Hogy lehet, hogy ma mégis egészen más irányba sikerült beállniuk, gyakorlatilag hátat fordítva mindennek, ami ésszerű?

Más a politikai helyzet. 98-ban a kormány fordulatot hirdetett és ezzel együtt zéró toleranciát, Orbán Viktor egyik első beszéde is arról szól, hogy aki füvet szív, az ördöggel cimborál, ám akkor viszonylag hamar ráébredtek arra, hogy a szakmai szervezetekkel szemben nem lehet drogpolitikát csinálni Magyarországon.

Kinevezték Topolánszky Ákost a kábítószer- adminisztráció élére, aki amellett, hogy közel állt a kormánypárthoz, nagyon is haladó és korszerű elképzelésekkel rendelkezett arról, hogyan kell drogpolitikát csinálni. Neki és a hozzá közel állók csoportjának köszönhető a végeredmény, ami végül teljesen ellentétben állt a kormány által akkor meghatározott iránnyal, inkább alapult egyfajta kiegyensúlyozott megközelítésen. Azzal teljesen egyet tudtunk érteni, és most sem arról van szó, hogy azért ellenezzük, mert egy jobboldali kormánytól van, hanem azért, amit tartalmaz.

Sárosi Péter, TASZ
Unger András

Ha a most nyilvánosságra került drogstratégia-tervezet kialakításának a körülményeit nézzük: eddig mind a két drogstratégiára a parlament országgyűlési határozatban adott felhatalmazást, erre most ilyen nem történt, gyakorlatilag egy jogi értelemben illegitim folyamatról van szó. De a szakmai szervezetek sem adtak semmiféle indokot arra, hogy kéne egy új drogstratégia. A tervezetben nincsenek mérhető, reális célkitűzések, és azt sem tartalmazza, hogyan monitoroznák, értékelnék utólag az eredményeket. Ez egy ilyen ünnepélyes politikai deklarációs anyag.

Mik a legfőbb buktatói a készülő stratégiának?

A szövegnek 70-80 százalékát a korábbi drogstratégiából emelték át, úgy beállítva, mintha ők találták volna ki. Ami viszont új benne, az mind rossz. Vannak kimondottan alkotmányellenes passzusai, például a bizonyítási teher megfordítása vagy az internetfigyelő szolgálat létrehozása - hiszen jogilag már most is lehetősége van a rendőrségnek, hogy bármilyen törvényellenes tartalmat eltávolítson az internetről, gyakorlatban meg persze kiviszik a szervert valahová -, a kenderszimbólum betiltását meg kimondottan ostobaságnak tartjuk.

Ezek szerint még egy olyan, egyébként hasznos, empirikus tapasztalatoknak és tudományos értékű írásoknak is teret engedő oldalt is bezárhatnak, mint a Magyar Pszichedelikus Közösség oldala, a daath.hu ?

Oroszországban is betiltottak egy ilyen oldalt, de kiköltöztek egy dél-koreai szerverre, és azóta onnan osztják meg drogfogyasztási élményeiket. Betiltani itthon sem lehetne semmi ilyesmit, viszont a drogfogyasztók rejtőzködőbbé válnának, sokkal kevésbé mernék elmondani pozitív élményeiket, akkor pedig egy nagyon torz képet kapnánk a jelenségről. De jól árulkodik az általános hazai attitűdről, hogy amikor én írtam egy cikket az LSD-fogyasztó Steve Jobsról, egyesek a drogok propagálásával vádoltak. Egy pozitív kicsengésű drogélményről való beszámolót rögtön a szer propagálásával azonosítani rendkívül szűklátókörű hozzáállásra vall.

Steve Jobs és Albert Hofmann, az LSD atyja (kép: Dylan Roscover)
Dylan Roscover

Ami az elterelésre vonatkozó terveket illeti: akit többször kapnak el, az egy idő után már nem választhatná ezt. Erről mit gondolsz?

Azt, hogy ez körülbelül annyira életszerű, mint az, hogy hajléktalanokat utcakövön ülésért büntetnek meg . Kimondottan a függőkre irányulna ez az intézkedés, hiszen tudjuk a rendőrségről, hogy nem éppen pártatlanul igazoltat az utcán: aki szegényebb, roma, vagy olyan a ruházata, azt gyakrabban fogják megállítani, és így esélyesebbek is, hogy újra és újra elővegyék őket. A legkiszolgáltatottabb réteget fogja érinteni ez a módosítás, ugyanúgy, ahogy Amerikában, ahol feketéket és latinokat jóval nagyobb számban találunk a börtönökben. A fehér középosztálybeli fiatalok, akik otthon füvet szívnak, nem nagyon fogják megérezni a bőrükön.

Ha jól vettem észre, a szermentes, drogmentes társadalom víziója visszatérő elemként is szerepel a készülő stratégiában.

Ez egyébként a záró toleranciás svéd drogstratégiából ered, de Amerikában is feltűnt hasonló megközelítés a nyolcvanas években - Nancy Reagannek volt a híres szlogenje, hogy “just say no” -, ezeket gyakorlatilag beoltották egy általános mentálhigiénés retorikába. Ami Grezsa Ferenctől, az NDI (Nemzeti Drogmegelőzési Intézet) igazgatójától nem meglepő, ugyanis az elmúlt tíz évben ő nem drogpolitikával foglalkozott, hanem mentálhigiénével. Szerintem az, hogy eszmei célkitűzésként tartják fenn a drogmentes országot, káros és utópisztikus, reális célokat kéne inkább kitűzni, mert egy társadalom megtisztítása a tudatmódosító szerektől nem az.

Unger András

Az ENSZ 1998-ban drogmentes világot álmodott, tíz éves drogstratégiája azonban nem hogy eredménytelen volt, de tovább hízlalta azt a feketepiacot, amely évente 320 milliárd dollárt generál a bűnözőknek. Együtt kell élni ezekkel a pszichoaktív szerekkel, és úgy kell együtt élni, hogy a legkevesebb ártalmat okozzanak a társadalmaknak.

Sokat tanulhatunk például a WHO dohányzással kapcsolatos keretegyezményétől. Integrált ellátórendszerre van szükség, aminek része a drogmentesítő kezelés és az ártalomcsökkentő beavatkozás - tűcsere, szubsztitúciós kezelés - és a prevenciós programok is. Felvinczi Katalin, az NDI korábbi igazgatója is kiválóan fogalmazta meg a Népszabadságnak adott interjújában: halott drogfogyasztóból soha nem lesz gyógyult szenvedélybeteg. Van, akinek detoxikáló kezelés kell, és van, akinek steril fecskendő.

A tervezetben olvasható: "...a drogjelenséggel a dohányzás és az alkoholfogyasztás is szervesen összefügg, azok kulturális és történeti elfogadottsága és megengedett jellege nem tükröződik a drogstratégiákban" - nekem eleve furcsa, hogy a megfogalmazás külön kezeli a drogjelenséget illetve a dohányzást és alkoholfogyasztást, tehát hogy csak “összefüggnek”, de inkább az érdekelne, hogy szerinted ez jelentheti-e azt, hogy az új stratégia nagyobb hangsúlyt helyez a legális drogok visszaszorítására is?

Mi is már 1994 óta sürgetjük ezt a dolgot, de egyébként a korábbi drogstratégiáktól sem volt ez idegen. Amikor viszont azt látjuk, hogy a kormányzat először legalizálja a pálinkafőzést, majd Giró-Szász András a dizájnerdrogokkal kapcsolatos erélyesebb fellépés kilátásba helyezését követően nem sokkal azt is bejelenti, hogy ezer literig adómentes lesz a pezsgő- és borkészítés, akkor azért elgondolkodunk rajta, micsoda kettős mérce és szemforgató magatartás ez. Így ne gondolja a kormány, hogy át fog menni az üzenete, miszerint milyen rossz a kábítószer. Pontosan a megcélzott fiatalok fogják a legjobban kinevetni őket.

házi pálinkafőző: ő zöld utat kapott
Orszagalbum.hu

Nyugat-Európában egyébként igen jelentős eltérés, hogy valakit csak azért, mert drogot fogyaszt, nem üldöz a hatóság. Angliában például - amire a kormány előszeretettel hivatkozik - ha csekély mennyiségű droggal elkapnak egy fogyasztót, helyszíni pénzbírságot kap. Magyarországon viszont annyira más a hatósági hozzáállás, hogy már csak ez is lehetetlenné teszi szerintem, hogy ugyanazon az alapokon foglalkozzanak legális és nem legális szerekkel. Látni kell persze az üzleti érdekeket a háttérben - gondolok itt Balsai úr bizottságára -, erős a dohány- és alkohollobbi, annyira, hogy az ilyen megegyezéseket csak akkor szeg meg a kormány, ha a költségvetés katasztrofális állapota miatt rákényszerül a mindenféle különadókra. De összességében nem érdekelt ez a jelenlegi kormányzat abban, hogy valódi alkoholstratégiája legyen a kormánynak.

Mit lehetne kezdeni a dizájnerdrogokkal, és mit akar kezdeni velük a stratégia? Alig egy bekezdésben foglalkoznak a témával, miközben ezek a növényvédő- és egyéb szerek egyre nagyobb népszerűségre tesznek szert a tizen-huszonévesek körében.

Az a baj, hogy nincsenek számaink, nem tudjuk ezeknek a valós egészségügyi kockázatait, miközben a kormány mindig nagyobb hangsúlyt helyez a büntetőjogi kontextusra, mint az egészségi oldalra. Már generikus szabályozást is bevezetnének, vagyis törzsképleteket vennének tiltólistára az egyes szerek helyett, ami egyértelműen alkotmányellenes, mert egy olyan szert, amit még fel sem fedeztek, nem lehet kábítószerlistára venni. A lengyel szabályozáshoz hasonlót is bevezetnének, úgy mint “egészségre káros egyéb szerekkel való visszaélés”, ami megint csak aggályos, mert milyen alapon határozná meg egy rendőr, hogy egy szer milyen veszélyes az egészségre? Ahhoz komoly kockázatelemzésre van szükség. A terjesztést addig is meg lehetne akadályozni szabálysértési eljárás keretében, nem kellene a Btk-t szigorítani.

dizájnerdrogok: senki nem tudja, mi van bennük
Greensboro.injuryboard.com

A kormány széleskörű társadalmi egyeztetéseket ígért az új stratégia kapcsán. Elkezdődtek-e már ezek az egyeztetések, illetve kik azok, akiknek a szavára ezúttal adnak a stratégia kidolgozói?

2009-ben a drogterületeken tevékenykedő civil szervezeteket hívta meg az NDI, hogy elmondják a véleményüket. Most azonban a kormány látta, hogy ezek a kompetens szervezetek nem támogatják a politikáját, ezért megpróbálták felvizezni az eljárást, és meghívtak egy csomó olyan szervezetet, amik össze sem hasonlíthatók a témában jártas szakmai képviseletekkel, például egyházi, iskolai szervezeteket. Nem hiszem, hogy egy vidéki lelkipásztor véleményét egy lapon lehet említeni egy szociális munkáséval, aki nap mint nap találkozik az utcán intravénás droghasználókkal. Összeszámoltuk: a júniusi műhelykonferenciákra meghívottak mindössze 8 százaléka dolgozott drogterületen.

Mi a lehető legjobb és a legrosszabb forgatókönyv, ami ebből a tervezetből kisülhet?

A legjobb az lenne, ha a kormány kijelenti, hogy tévedtek, és valóban más drogstratégiára van szükség, levonják a személyi konzekvenciákat a minisztériumokban; a legrosszabb pedig, ami sokkal valószínűbb, hogy a civil társadalmat semmibe véve megy tovább a maga útján a zéró tolerancia felé, sok szervezet fontos programja tönkremegy, és sok fiatal kerül értelmetlen büntetőeljárás alá.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt , vagy facebook messengeren ide kattintva . Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Közélet