A jövőben nagyobb figyelmet fordítunk Vas megye kisebb városaira – ígértük 
Jánosháza polgármestere: „Ha megfizetnék az embereket, nem Ausztriában dolgozna fél Vas megye” 2023. August 07. 07:06 még korábban, és most itt van a polgármesteri beszélgetéseink második darabja.
Ezúttal a sárvári városházán jártunk, ahol Kondora István fogadott bennünket meglehetősen impozáns környezetben.
Gyönyörű bútorok vannak ebben az irodában, mintha csak a sárvári várban járnánk.
Merthogy onnan és a múzeumból érkeztek több hullámban, van, amin közben a restaurátor is dolgozott.
És nem hiányoznak ott valakinek?
Nem, mert sok van belőlük és készítettünk egy letétbe helyezési jegyzőkönyvet is. Egyébként azóta ezek az intézmények – beleértve a művelődési központot és a házasságkötőt – integrálódtak és már a mi kezelésünkben vannak.
Ült ennél az asztalnál mostanában valamely ismertebb országos politikus?
Lázár János miniszter tavasszal járt nálunk, a beruházásokról beszélgettünk, fel kellett állítanunk egy prioritási sorrendet. A hegyközséges körforgalomra sajnos várnunk kell még, de zöld utat kapott az ipari parkunkban épülő átkötő út, meg is jelent a döntés a közlönyben. Ez nagyon fontos nekünk, megmutatom a térképen.
Amikor beírjuk a böngészőbe, hogy Sarvar.hu, nem a város, hanem a fürdő oldalán találjuk magunkat. Ilyent máshol szerintem nem is láttam. Ennyire fontos a fürdő?
Valójában ez nem a fürdő, hanem a TDM turisztikai oldala. Ezen egy darabig ment a vita, de néhány évvel ezelőtt eldöntöttük, hogy így lesz jó.
Ha ennyire fontos a fürdő, kezdjük azzal. Már csak azért is, mert az elmúlt 3-4 év nagyon zűrös volt. Először a járvány sokkolta az ágazatot, majd az energiaválság vitt be egy gyomrost. Hogy élte meg ezeket az éveket a város? Már csak azért is, mert a sárvári fürdő 100 százalékos önkormányzati tulajdonban van.
A Covid egy atombomba volt. Ahogy a többi fürdő, úgy mi is hol bezártunk, hol kinyitottunk, és ez elég rendesen megviselt bennünket. Lezuhantak az idegenforgalmi bevételeink, de – részben a kormányzati segítségnek köszönhetően – megtartottuk a munkavállalóinkat, összesen körülbelül tízet vesztettünk. Aztán amikor fellélegeztünk volna, az egekbe szöktek az energiaárak.
Kevesen tudják, hogy a magyarországi fürdők többsége alapból veszteséges.
Az elmúlt 21 évben még soha nem kellett támogatnunk a fürdőt, mindig megállt a saját lábán. Az is igaz, hogy a kormány nemcsak a város 1,8 milliárdos adósságát vitte el 2013-ban, de a két évvel ezelőtt a fürdőét is, ami szintén 1,8 milliárd forint volt. Így most mindkettő teljesen adósságmentes.
Nincs abban némi ellentmondás, hogy a sárvári fürdő drága pénzen gázt vesz, miközben ott van a forró termálvíz?
Ennél kicsit bonyolultabb a helyzet. A fürdő, a Park Inn és egy magánvállalkozás technikai okok miatt együtt mozog gázbeszerzés ügyében, és mindig nehézkesek az egyeztetések. A fent említett hitel miatt nem volt saját pénzünk az átállásra, most pedig éppen az energiaárak viszik el a forrásokat. Tervben van, hogy napelemes parkot építünk, és még régebbi az az ötlet, hogy 2200 méter mélyre lefúrunk és ott elérünk egy 83 fokos vízmedencét. Ez körülbelül 10 milliárd forintba kerülne és vannak kérdőjelek a technológia és a vízmennyiség körül is.
És a saját víz?
Abból korlátlan mennyiség van, de csak 43 fokos, jelen pillanatban temperálásra használjuk. Sajnos nem az a hőfok, amivel intézményeket lehetne fűteni.
Nem akartam ilyen hosszan erről beszélhetni, de most már vigyük végig a témát. Megmaradtak a vendégek?
Eddig a csúcs évi 780 ezer látogató volt, az idén 650-700 ezer közötti vendéggel számolunk. Most éppen egy nagyon jó időszak van, de voltak hullámvölgyek. A cseh és a szlovák vendégek megmaradtak, a németek és az osztrákok lemorzsolódtak, de most mintha visszatérőben lennének. Ukrán és orosz vendégünk korábban sem volt sok, így a háború minket annyira nem érint. És természetesen itt vannak a hazai vendégek.
154 dolgozója van a fürdőnek, és ott vannak a szállodák, a magánszállások, a vendéglátók az egyéb szolgáltatások, így nagyjából ezer ember közvetlenül megérzi, ha megtorpan a fürdő. Ezt éreztük nagyon a Covid alatt.
A városnak az a szlogenje, hogy „ötcsillagos várost építünk”. Erről több minden is eszembe jut. Például az az ötcsillagos szálloda, aminek – ahogy mi is megírtuk
Az Orbán-Tiborcz-kör is beszállt az új sárvári prémiumkategóriás szálloda építésébe
2023.
August
07.
16:33
– figyelemre méltó tulajdonosi háttere van. Épül, nem épül, mit tudni erről?
Nemrég jártam arra, azt láttam, hogy már a bevezető utat térkövezik. Beszéltem a vezetőkkel, azt mondták, néhány hónapon belül nyitás várható, teljes lendülettel pedig januártól működnek majd. Információim szerint egy közepes méretű, 80-90 szobás szálloda lesz, ami a rekreációra specializálódik majd. A tulajdonosi háttérről én is a sajtóban olvastam, azt tudom, hogy osztrák igazgatója lesz.
Gondolom ezerszer hallotta a kérdést, hogy az ötcsillagos város építése hogyan illeszkedik az ukrán vendégmunkásokhoz?
Ukrán vendégmunkások Vas megyében - 700 fős munkásszálló épülhet Sárváron
2022.
July
28.
07:07
Az ukrán vendégmunkások kétharmada elment a városból, aki itt maradt, az fegyelmezett, mert a cég minden kihágásért hazaküldi őket. De egyébként a korábbi hírek is túlzók voltak. A rendőrkapitánytól tudom, hogy az elmúlt években mindössze két olyan ügy volt, amely bűnügyi szakaszba jutott. Az egyik az volt, amikor egy részeg ukrán fiatalember szilveszter táján felgyújtott két autót, a másik esetben magyarok és ukránok verekedtek össze. Én megnéztem a videót, és úgy tűnt, hogy egyik fél sem volt ártatlan.
Az is hír volt egy darabig, hogy egy ukrán nő vagy férfi állítólag meztelenül fürdött a csónakázótóban. Mindez a közösségi médiában úgy csapódott le, hogy minden ukrán minden nap felgyújt egy autót, vagy ha nem, akkor meztelenül megfürdik a tóban. Érdekes módon, a gyerekkel több gondunk volt, mert sokan közülük nem jártak iskolába, de egyrészt járőrözéssel és külső segítséggel ezt kezelni tudtunk, másrészt ahogy kevesebben lettek az ukránok, úgy elcsendesedett ez a téma is.
Ha jól tudom, időközben Sárváron is megjelentek a Fülöp-szigeteki vendégmunkások.
300-500 között lehet valahol a számuk.
Azért az nem kevés egy 15 ezres városban.
Vasárnaponként misére járok, a templomban mindig van néhány tucat filippínó. Mindenki szereti őket, még az idősebb nénik is azt mondják, hogy milyen rendesek, udvariasak és hogy köszönnek. Igaz, amikor elkészült a szabadidőparkunk és elindult az éjszakai világítás, itt gyűltek össze a magyar és a filippínó fiatalok beszélgetni, focizni, partizni. Panaszkodtak is a környéken élők, így most kitettük a táblát, hogy este 10 és reggel 6 között nem lehet hangoskodni, és egy biztonsági cég segítségével igyekezzük ezt betartatni. És nálunk is felbukkant az álhír, 
Megint támadnak a kacsamesék: „Kitekert nyakú kacsákat találtak a munkásszállás fagyasztójában” 2023. July 11. 07:19 hogy a Fülöp-szigetiek kifogják a csónakázótóból a kacsákat, de persze itt sem volt ennek semmi alapja.
A vendégmunkásokról jut eszembe, hogy Sárvár iparűzési adó bevétele 1,8 milliárd forint, miközben az idegenforgalmiadó-bevétel 250 millió volt tavaly. Ezek szerint Sárvár sokkal inkább iparváros, mint fürdőváros, de ezt kevesen tudják.
Pedig ez így van. A hírünk 90 százaléka a fürdőre épül, de a bevételünk közel 90 százaléka valójában az iparból jön.
Ön 2019-ben 67,5 százalékot kapott a polgármester-választáson, és az ellenzéknek az egyéni körzetekben sem termett túl sok babér, mindössze egyben sikerült nyerniük. Vas megye – néhány településtől eltekintve – a Fidesz egyik legstabilabb bástyája, és Sárvár különösen az. Vehetjük 2024-et lefutott meccsnek?
Beszélnek egy konzervatív sarlóról, ami Vas megyében kezdődik, aztán elindul Győr és Komárom irányába, és valahol Balassagyarmatnál kanyarodik vissza. Sárvárnak a rendszerváltás után egy ciklus erejéig baloldali polgármestere volt, a korábbi tanácselnök, Szabó Imre. Utána csak fideszes városvezetők voltak. Dénes Tibor 19 évig volt polgármester, én pedig 2010-től töltöm be ezt a pozíciót. De a kép ennél árnyaltabb, Szombathelyen, Celldömölkön és Répcelakon szocialista polgármester van, Bükön, Vépen függetlenek. A nagypolitika hullámveréseit valamennyire leköveti a megye, és nem hiszem, hogy ez a meccs lefutott, mert a választásokra az érvényes, hogy ami most van, az nincs, az számít, ami nincs.
Ezt nem értem.
Hogy amit eddig építettünk, létrehoztunk, és Sárváron tényleg számtalan ilyen van, az nem számít, a kampány a jövőbeli fejlesztésekről szól majd. Azt ki kell hangsúlyoznom, hogy a polgármesterség nem egyszemélyes, nem szólisztikus műfaj, hanem csapatmunka.
Ez mit jelent Sárvár esetében?
Már nem annyira az önkormányzati vagy az állami beruházásokat, hanem az itteni – részben magyar, részben külföldi – cégek fejlesztéseit. A gazdasági élet szereplőivel folyamatos kapcsolatban vagyunk, érezhetően szeretik a várost, ami talán azért is kedves nekik, mert az ideérkező üzletemberek könnyen találnak minőségi szállást.
És akkor megint ideértünk az ötcsillagos városhoz.
Igen, de ez azt is jelenti, hogy az ötcsillagos szállodákhoz és az ötcsillagos fürdőhöz nem passzol egy háromcsillagos város, mert túl nagy a kontraszt. És ezt a magas labdát az itt lakók gyakran le is csapják. Ha van egy méter vacak járda, nyíratlan fű vagy szemét a bokor alján, akkor rögtön jön a bejegyzés a közösségi oldalon, hogy „polgármester úr, ez nem ötcsillagos város”.
És mit válaszol?
Általában semmit. Csak elmondom, hogy az ötcsillagos város egy idea, mi a hozzávezető úton vagyunk. Tíz évig néptáncoltam, sok külföldi ismerősöm van, és amikor idejönnek, mindig áradoznak Sárvárról, de az itt élők sokkal kritikusabbak, és azonnal szóvá teszik, ha eltűnt egy utcanévtábla vagy kitörött a közlekedési tükör. Az ilyenekre egyébként van egy gyorsbeavatkozási egységünk, akik minden reggel megkapják a listát, hogy mi kell aznap korrigálniuk.
Azért azt jól sejtem, hogy nem az utcanévtáblák okozzák a legnagyobb fejfájást?
Valóban nem.
Hanem?
Mondjuk az a terület, ahol korábban a Sága állt. Itt lakópark épülne, de nem volt egyszerű a rozsdaövezetté, beruházási területté nyilvánítása. Egy évet küszködtünk vele. Ugyanez a Sága egy kilométerrel odább, a 84-es út mellett teljesen új üzemet szeretne építeni, jövő hónapban találkozom a tulajdonossal. Ha minden igaz, sínen van, de közben ezer kérdésre kell megtalálni a választ.
Izgat a háziorvosi rendszer jövője is. Az elmúlt három évben három háziorvosunk halt meg. Kettőt tudtunk pótolni az ország más részéről, a harmadikon még dolgozunk, bízom benne, hogy szeptemberben megoldódik. Van olyan utca, aminek a felújítása 15 éve késik, és jogosan panaszkodnak a lakók. Remélem, hogy most be tudjuk tartani az ígéretünket. Közben pályázatokra várunk, nagy zöldterületeink vannak, amikkel szeretnénk kezdeni valamit, a Nádasdy-várra van egy tízmilliárdos ötletünk, amivel öneltartóvá válna.
Ez utóbbi reális elképzelés?
Van erre példa az országban, ilyen például Gyulán az Almásy-kastély vagy a füzéri vár. Mindenképpen el kell mozdulnunk valamerre, mert jelen formájában túl nagy teher az önkormányzatnak.
Visszanéztem a korábbi híreinket, és rábukkantam azokra az írásokra, amelyek Simicska Lajos egykori sárvári látogatásait dokumentálták. Az egykor befolyásos üzletembernek szoros kapcsolata volt a várossal és környékével. Ha jól emlékszem, felesége idevalósi.
Így van, szelestei.
Milyen emlékei vannak ezekről az időkről?
Amikor itt járt, Simicska úr a Vadkert vadászházában lakott, ott volt egy szobája. Arra emlékszem, egyszer én is tárgyaltam a feleségével, és hogy együtt adtuk át a 60 millió forintos négy évszakos ügetőpályát. A vadkertnél is volt egy terület, ami az övé volt, de az később többször is tulajdonost váltott.
És amikor idejárt Simicska Lajos és befolyásos ember volt, lehetett használni valamiféle kapcsolatépítésre?
Nem igazán, hogy őszinte legyek.
Ha már egyszer vájkálunk a múltban, hadd kérdezzem meg: igazak voltak-e azok a találgatások, melyek szerint azért nem épült meg a kínai reptér Szombathely és Sárvár között, mert arrafelé voltak Simicska úr vadászterületei?
Annyit tudok, amennyit a sajtó megírt. Én magamat helyi értékű politikusnak tartom, nem is nagyon mozgok a város határain kívül. Már megyei szintű politikában sem vagyok otthon, annak ellenére, hogy fiam a megyei közgyűlés alelnöke. Még a vasárnapi ebédnél sem jönnek elő ezek a témák, és szerintem én már nem nagyon fogok változni.
És akkor az országos szinttel nincs is nagyon kapcsolata?
Ágh Péter országgyűlési képviselőn keresztül van. Szerintem remekül végzi a dolgát, ahogy elődje, Kovács Ferenc is. Sok nagyszerű dologban segítettek nekünk, de nagyjából ennyi. Illetve egyszer elmentem a Fidesz-kongresszusra.
Milyen régóta van benn a politikában?
1988 óta. Először MDF-es voltam, aztán mikor megbukott az első Orbán-kormány, átléptem a Fideszbe, jórészt Dávid Ibolya kacskaringói miatt. A sajtót szorgalmasan olvasom, mindkét oldalt, aztán leszűröm a konzekvenciát és bejövök dolgozni. Már vasárnap este alig várom a hétfőt, hogy munkába jöhessek. A feleségem szerint én vagyok az egyetlen ilyen ember az országban.
Mint polgármestertől kérdezem, hogy miben kellene változtatnia a kormánynak a politikáján, a törvényekben, esetleg a kommunikációján?
Először azt mondom, amivel nagyon egyetértek: nemzetpolitika, migránspolitika, családpolitika. Aztán van, amit nehezményeztem, még akkor is, ha már nem csinálnám vissza. Ilyen például az iskolák államosítása. Az igazgatók sokszor nosztalgiával emlegetik a régi időket, amikor az önkormányzat volt a fenntartó, mert akkor közel voltak a döntéshozókhoz. Ez részben igaz is, de azért az idő egy kicsit megszépíti a korábbi helyzetet, mert akkor is voltak viták és konfliktusok.
Szerintem alapvetően jól mennek a dolgok, itt Sárváron mindenképpen, de ahogy látom, egész Vas megyében is. Nem hallom, hogy panaszkodnának a települések. Épp most olvastam az önök lapjában, 
Mennyi iparűzési adó folyik be a nyugat-dunántúli nagyvárosok költségvetésébe? 2023. August 08. 07:06 hogy Szombathelyen kétszer akkora az iparűzési adó, mint Zalaegerszegen. Azt tapasztalom, hogy gyakran nem fedik egymást az érzelmek és a valóság. Én szeretek az utóbbiból kiindulni, itt van például ez a dosszié, amit bekészítettem erre a beszélgetésre.
Ez micsoda?
Otthon van egy füzetem, amibe 1978 óta minden este beírom, hogy aznap mit vásároltam és mire költöttem. Ezt a szokást még édesanyámtól örököltem, és polgármesterként is használom. A kollégákkal minden hónapra készíttetek egy táblázatot a kiadásokról és a bevételekről, és látom, hogy hogyan állunk, azt is, ha éppen egy hullámvölgy közeleg, amit majd kezelni kell. Emellett minden nap kérem a kimutatást, hogy az összes számlánkon mennyi pénz van és hogy tegnap mennyit költöttünk. Pitiáner dolognak tűnik, de hatékony.
Én lassan hat évtizede ingázom Szombathely és Dél-Dunántúl között, így hat évtizede átutazom Sárváron, és láttam, hogyan változott meg. Emlékszem, hogy fél évszázaddal ezelőtt milyen volt. Ön sárvári? Csak hogy mennyire kell óvatosan fogalmaznom.
Ennek az utcának a végén születtem. De nyugodtan mondja ki, hogy egy vidéki, kis poros városka volt.
Igen. És ehhez képest hol tart most. Hogy a rendszerváltás talán legnagyobb Vas megyei nyertese Sárvár. Ami szép és jó, de hogyan tovább? Merre lehet még fejlődni? Egyáltalán, vannak még komolyabb víziók vagy elég feladat megtartani azt, ami eddig létrejött?
Ahogy az eddigi beszélgetésünkből kiderült, a városnak két fő iránya van: az ipar és az idegenforgalom, és a jövőt is ezek mentén képzeljük el. Várjuk az új iparterületi utat és a Sága új üzemét, amely egy 10 milliárdos beruházás lesz.
28 éve van alvó állapotban az egykori cukorgyár területe, amely most bekerült a rozsdaövezetek közé, lakóövezetet és szálláshelyeket, szállodákat építenének ide. Emellett még hatalmas fejleszthető területek vannak a város déli részén, melyek főleg idegenforgalmi célokat szolgálhatnak. Szóval nagyjából 30 évre előre megvannak az elképzeléseink és azok nyomvonalai.
Kondora István
Kondora István Sárváron született 1954-ben. Ide járt általános iskolába, majd a Tinódi Gimnáziumban érettségizett. 1978-ban magyar-népművelés szakon végzett a Szombathelyi Tanárképző Főiskolán. 1998-ban felnőttképzési menedzser képesítést szerzett a Pécsi Egyetemen, majd szintén 1998-ban a Magyar Táncművészeti Főiskolán végzett mint néptánc pedagógus. 1977-ben kezdett dolgozni a sárvári művelődési központban. 1988-tól 2002-ig a központ igazgatója, 2002-2010 között alpolgármester, majd 2010 óta Sárvár város polgármestere. 1994 óta önkormányzati képviselő. Felesége zalaszentgróti, két fia és öt unokája van.
