Az idei év egyik legnagyobb projektje kétségkívül a Savaria Szálló története volt számomra, amit Józing Antal kollégámmal írtunk meg két részben (az első részt
itt,
A tündérmesék találkozása a valósággal – A szombathelyi Savaria Szálló története (1. rész)
2022.
July
01.
19:01
a másodikat pedig
itt
Jön az ébredést hozó csók a NERcegtől? – A Savaria Szálló története (2. rész)
2022.
July
08.
18:36
olvashatják), hiszen mégiscsak Szombathely egyik legszebb épületéről van szó, ami már 17 éve alussza Csipkerózsika-álmát.
Archívumokat bogarásztunk, temérdek e-mailt elküldtünk és számtalan telefont megejtettünk, interjúkat készítettetünk, de ahogy az ilyenkor lenni szokott, azért nem ment minden simán.
Sokan voltak segítségünkre, de legalább annyian el is határolódtak a válaszadástól, mondván nem kívánnak nyilatkozni, vagy egyszerűen válaszra sem méltattak. Az egyik hivatallal folytatott kommunikációnk sem volt egy sikertörténet.
Többször küldtünk hivatalos sajtómegkeresést e-mailben, egyikre sem kaptunk választ, így persze telefonon is próbálkoztunk, nem is egyszer, mire sikerült elérnünk valakit, akitől megtudtuk, hogy aki ebben a témában illetékes éppen szabadságon van, de ha bemegyünk, talán tud valaki más segíteni.
Én lettem a nyertes, akinek be kellett mennie személyesen, de nem volt ez egy sikertörténet. Összevissza küldözgettek, a portáról ügyintézőhöz, onnan egy másik ügyintézőhöz, aki aztán vissza akart küldeni a portára, terelgettek dolgozói folyosókon, onnan meg ki, mert hát mit keresek ott.
Végül az utolsó ember azt mondta, hogy dolgoznak az ügyön, már el is kezdték írni a választ, csak még a sajtóosztálynak is el kell küldeni a központba, úgyhogy türelmet kér. Én ezt persze konstatáltam, de azért mégis rákérdeztem, hogy körülbelül mennyi idő ez a hercehurca, mivel akkor már kitűztük a cikk első részének megjelenését. Erre azt mondta, hogy megpróbálják felgyorsítani a folyamatot, és lehet, hogy meg is próbálták, de válasz végül nem érkezett.
