A megyéket mostantól vármegyének kell nevezni – írja a Telex , így mától például Pest vármegyei autópálya-matricát tud venni, ha elhagyja a fővárost, de jönnek a vármegyei hírlapok, indul a vármegyei labdarúgó-bajnokság, és az állami intézmények (rendőrség, ügyészség, katasztrófavédelem) megyei szervezetei is új nevet kapnak. Több ezer törvényt, helyi és országos szintű rendeletet, határozatot, alapító okiratot kell frissíteni az év elején, az átnevezés akár milliárdos költséggel is járhat.
A vármegyei kormányhivatalokat már nyár óta a főispánok vezetik. Orbán Viktor december közepén jelentette be, hogy január 1-jétől 15 százalékkal megemelik a nyugdíjakat. Az átlagnyugdíj mindössze 27 ezer forinttal nő, a nyugdíjasok felének azonban ennél jóval kisebb, legfeljebb 21 ezer forintos emeléssel kell beérnie.
A nyugdíjak kifizetése havi 473 milliárd forintjába kerül a költségvetésnek 2023-ban, ám az idősek többségének ez az emelés nem igazán javítja az életkörülményeit, hiszen az infláció az év végén már bőven 20 százalék fölött volt.
Nem jártak sokkal jobban a minimálbért keresők sem. Hosszas tárgyalások után 16 százalékos emelésben tudtak megegyezni a munkáltatók és szakszervezetek. 2023-ban így bruttó 232 ezer forint lesz a minimálbér. A garantált bérminimum 14 százalékkal, bruttó 296 400 forintra nőtt.
Több apróbb pontban is módosította a parlament az adórendszert. A legnagyobb változás, hogy az átalányadózóknak idén már csak negyedévente, azaz egy évben négyszer kell járulékbevallást benyújtaniuk.
A változás sokaknak hozhat könnyítést, pláne azok után, hogy a tavaly megszüntetett katáról többen átalányadózásra tértek át.
Az év vége előtt nem sokkal döntött arról a kormány, hogy 2023-ban megszűnik a fizetési moratórium. Azt ígérik ugyanakkor, hogy a moratóriumból kilépő ügyfelek havi törlesztője nem fog emelkedni a felhalmozódó kamatok és díjak miatt. Ennek érdekében jogszabályban rögzítették, hogy meghosszabbítják a futamidőt.
