Képpel/Írott/Színház a címmel jelent meg Stekovics Gáspár szombathelyi képzőművész, fotós második fotóalbuma, amely rászolgál a címére: lehet szavak nélkül is írni. A kötet tavaly decemberben jelent meg. Egy kicsit rokon az első albummal (Képpel/Írott/Táj), ami képeslapra illő tájfotók mellett Szigligeten és egyéb Balaton-parti helyeken készült művészportrék sorozata olyan alkotókról, akik valamilyen módon kötődnek a tóhoz. Stekovics új albumának tematikája azonos előzőjével, ezúttal is kortárs művészek arcvonásait, szemük mélyét kutatja, csakhogy a lencse, amelyen keresztül vizsgál, ezúttal a színház.
Ez a két téma tulajdonképpen két régi szerelem is számomra, mert az első kötet ahhoz a helyhez – Szigligethez – köthető, ahol félig-meddig felnőttem. A szombathelyi Weöres Sándor színház pedig nem csak a színház szeretete miatt áll közel hozzám, hanem mert sok barátom is lett ott. A fotók többségén ők szerepelnek, de az albumban vannak olyan arcok is, akik a Kőszegi Várszínházhoz, a Nemzeti vagy a Vígszínházhoz köthetők.
– mondta el Stekovics Gáspár.
És hogy kik néznek ránk vissza a lapokról? Nehéz lenne az összes színészt felsorolni, így a teljesség igénye nélkül néhány példa: Törőcsik Mari (aki egyébként a könyv ajánlóját is írta), Alföldi Róbert, Molnár Piroska, Kern András, Jordán Tamás, Udvaros Dorottya, Hollósi Frigyes, Nagy Cili, Kiss Mari és Szabó Tibor. Az albumban azonban nem csak színészportrékat találunk, hanem színházi jelenetekről készült felvételeket is. Sőt, olyan költők, írók portréival és színházzal kapcsolatos „szösszeneteivel” is találkozhatunk, mint például Bereményi Géza, Spiró György, Esterházy Péter.
Egy ilyen könyv sohasem lehet teljes, nem lehet minden arcok besűríteni egyetlen kötetbe.
Mint azt megtudtuk a fotós a közeljövőben nem tervezi az album folytatását, de mi azért kíváncsian várjuk, hogy mivel rukkol elő legközelebb.
