Családi program
Évek óta kellemes családi kikapcsolódást kínál a Szent György Napi Vásár a szombathelyi skanzenban, ahol ilyenkor a régi falusi házak között zajlik az élet. A színpadon és az udvarokon egymást váltják az előadások, illatozik a sült csülök, az egyik ház kemencéjéből pedig lapáton kerül elő a langalló, hogy tejföllel és fokhagymával megbolondítva elcsábítsa a látogatókat.
A gyerekek kedvencei az állatsimogatók, ahol a nyuszitól kezdve a birkán és mangalicán át a lóig ismerkedhetnek testközelből az állatokkal. Most az időjárás is kedvez, hiszen nyarat idéző napsütésben lehet barangolni az árusok portékái között. A látogatás végeztével pedig javaslunk egy Csónakázó-tó kört, esetleg egy csónakázást.
Sárkány a faluban
Érdekes színfoltja volt a vásárnak a Madzag Gólyalábas Együttes óriásbábos előadása. „Igazi”, óriási tűzokádó sárkány küzdött meg a tüzet körbeugráló, gólyalábas ördögfiókákkal. Ha hihetünk a hagyománynak, akkor néhány gyermek most megállt a növésben, mivel az egyik rakoncátlan ördög a gólyalábain átgyalogolt a füvön ücsörgő nézők feje felett. Sajnálkozás helyett kisebb derültséget váltott ki, amikor a kétszarvú nekifutásból megcsúszott a füvön és hanyatt vágta magát. Biztosan még téli pata volt rajta, ideje cserélni. Nagy tapsot kapott a torziós pata is, amellyel hatalmasakat szökkent a szőrös jószág.
Néptánc, cserkész akadályverseny
A Garabonciás Néptáncegyüttes a Boglya zenéjére ropta, közben pedig cserkészek hajtottak végre különböző feladatokat egy akadályverseny keretében. A hagyományőrzők íjászatra, kardforgatásra tanították a gyerekeket és persze a vállalkozó kedvű felnőtteket is. Képgalériánkban igyekeztünk végigjárni a helyszíneket.
Épül a kápolna
Már a húsvéti képgalériánkhoz képest is sokkal előbbre tart a skanzen új kápolnájának építése. A megyei múzeumok közül a legtöbb látogatót a szombathelyi Múzeumfaluban regisztrálják. A most épülő kápolna mellett újabb épületekre is lehet számítani, amelyek nem csak kiállítási tárgyként funkcionálnak majd.
- Ez a kápolna a perenyei Nepomuki Szent Jánosnak szentelt kis kápolna 1:1 léptékű másolata lesz. Az alapkőletétel még 2003-ban történt. Idén februárban kezdődött az építés és május 30-ra elkészülnek vele. Az avatásra június 6-án kerül sor, egy felszentelési ceremóniával, ezután már látogatható.
Mivel egy barokk kápolnáról van szó, ezért az oltáron és oltárképen kívül helyszűke miatt nem lesz más berendezése - tudtuk meg Tóth Róberttől, a Vasi Múzeumfalu tárlatvezetőjétől.
– A tervekben szerepel egy csehimindszenti fogadó, valamint a távoli jövőben egy iskola és jegyzőség is. A kápolna körül alakítjuk ki a falu központját. A múzeumfaluban még építünk magtárat és egy szatócsboltot is.
A szezonban osztálykirándulások csoportjain kívül családok is szép számmal érkeznek. Népszerű helyszíne a skanzen az esküvői fotózásoknak is. Tavaly már polgári esküvőt is tartottak itt. A kápolna az már az egyházi szertartáshoz is tökéletes lesz. Az idén nyáron már komplett esküvőt lehet tartani a skanzenben, polgári és egyházi szertartással és ha a fogadó is megépül, akkor pedig a dínom-dánomnak sem lesz akadálya. A régies hangulatú paraszti környezet, az egész falu hangulata bizonyosan népszerű lesz a házasulandók körében, így élettel telik meg a Múzeumfalu.
Szombathelyi játékfeltaláló a vásáron
Száznál több logikai játékot talált ki Linka Sándor nyugdíjas szombathelyi építőmérnök. A színekkel, formákkal operáló játékok hosszú időre az asztalhoz szegezik az érdeklődőket, akik különböző rendezvényeken találkozhatnak a Linka-játékokkal. A feltaláló hasonló cipőben jár, mint sok más honfitársa. Nyugat-Európától Alaszkáig sokan érdeklődnek az agyat tornáztató magyar találmányok után, nálunk azonban a játékosokon kívül senki nem lát bennük fantáziát.
- Kortalan logikai játékokat tervezek, ezek gyereknek, felnőttnek is kellemes kikapcsolódást nyújtanak. Jó látni, amikor a 8 éves unoka és idős nagypapája együtt törik az agyukat a megoldáson. Én sakkjátékos voltam, innen a logika szeretete. Az Iparművészeti Múzeumban közel száz játékomat próbálhatták ki a látogatók, három napig. Gyakran borotválkozás közben jut eszembe valami, ilyenkor azonnal le kell írnom, el ne felejtsem. Az időmet szeretem hasznosan tölteni, a televízió csak a háttérben duruzsol. Éjszakába nyúlóan ülök az asztalom mellett és töröm a fejem – mondta a Linka-féle játékcsalád megalkotója.
A gyűjtőnév is praktikussági okokból került bejegyzésre, egyesével ugyanis anyagilag nem bírná bejegyeztetni játékait a szombathelyi férfi. Linka szívesen kitelepülne gyakrabban a Fő térre, hogy ott lehetőséget biztosítson a járókelőknek a játékra, még élőbbé varázsolja a teret, de ezért nem kevés pénzt kellene fizetnie a feltalálónak.
- A Keleti- és Nyugati pályaudvaron asztalok vannak, ott sakkoznak, kártyáznak az emberek. Ezt Szombathelyen is meg lehetne csinálni, mint ahogy erre korábban példa is volt a Fő téren. Van egy jó, szép terünk, de nincs kihasználva.
A Rubik-kockát a fanatikusok hamar ki tudják pörgetni, a világbajnokságokon csupán másodpercek kellenek ehhez. Linka Sándor viszont állítja, az ő logikai játékaival nehezebben lehet ilyen rövid idő alatt boldogulni, ezért szívesen megversenyeztetné a jelentkezőket, középiskolásokat. Linka a játékszenvedélyét nagymamája testvérétől, Linka Ferenctől szívta magába. Ő volt egyébként a feltaláló szerint a 424-es mozdony megtervezője.
Linka Sándor nem csak játékokat készít fából, hanem intarziákat is. Jellegzetes vasi épületeket, utcarészleteket, családi- és művészképeket is alkotott már. A híres Aranycsapat tagjairól készült intarziák pedig az MLSZ székházban láthatók. Linka keserűen mondta, hogy a közelmúltban megkereste egy közvetítő, aki Kínába akart kivinni jó párat a játékai közül. Ő azonban megmakacsolta magát, mivel nem akarja viszontlátni fajátékainak fröccsöntött változatát. „A játékaimnak diófa doboza, kerete van, mind egyedi darab. Ha a kínaiak lekoppintják, akkor ezt biztosan kihagyják majd, erről is lehet tudni, hogy csak másolat.”