Nem véletlen, hogy a két ország soha még ilyen barátságban nem volt. Podcastunk vendége Norbert Šinković újvidéki újságíró, egyetemi oktató volt.
Április 3-án parlamenti választások voltak Magyarországon. Az esemény – kiegészítve az ukrán háború fejleményeivel – szinte beárnyékolt minden más hírt.
Például azt, hogy ugyanezen a napon választások voltak Szerbiában is, ahol Orbán Viktor szövetségese, Aleksandar Vučić győzött.
De ennél sokkal több hasonlóság van a két ország politikai rendszerében.
Podcastunkban ezekről kérdeztük Norbert Šinković szerbiai újságírót, az újvidéki egyetem oktatóját, hogy rájöjjünk, nemcsak keveset tudunk déli szomszédunkról, de a hangsúlyok is máshol vannak, mint eddig sejtettük.
Többek között az alábbi témákat beszéltük meg:
(Technikai problémák miatt a felvétel első 12 perce nehezen érthető, így ezt részletesebben kivonatoljuk.)
Április 3-án rendkívüli parlamenti választásokat és több helyen – többek között Belgrádban – önkormányzati választásokat tartottak Szerbiában. A magyar állampolgárok pedig részt vettek a magyarországi választásokon is, így egyes helyeken akár négy szavazócédulát is ki kellett tölteni.
Szerbia demokratikus szempontból jelenleg „hibrid” berendezkedésűnek számít. A volt Jugoszlávia szétesése és a balkáni háború után itt csak az ezredforduló környékén, Milosevics bukása után, érkezett a rendszerváltás. 2003-ban merénylet áldozata lett Zoran Gyingyics miniszterelnök, majd egy demokratikus korszak következett. A következő nagy váltás 2012-ben jött. Ez idáig is létezett a szélsőjobb Szerb Radikális Párt, de nem tudott hatalomra kerülni. Pártszakadással ebből keletkezett a mérsékelt, konzervatív Szerb Haladó Párt, ami nagyon sikeres konstrukciónak bizonyult. Megszerezte a parlamenti többséget és az elnöki hatalmat is, miközben a demokratikus tömb népszerűsége zuhanni kezdett. 2012 után leépültek a demokratikus intézmények, amelyeknek csak a „vakolata” maradt meg. Egyetlen párt irányít, egyetlen párt osztja szét a forrásokat, a saját érdekei szerint.
Alexandar Vučić egy nagyon találékony politikus, aki már a 90-es években népszerű volt az akkori Szerb Radikális Pártban és aki Vosislav Seseljtől „tanulta a szakmát”. Kisebbségellenes beszédeket mondott a parlamentben, és hozzá fűződik a sajtó megregulázását szolgáló törvény, ami börtönbüntetéssel fenyegeti az újságírókat. Ebben az időszakban hangzott el az is, hogy a szerbiai magyaroknak el kellene hagyniuk az országot, és az útra kapnak egy szendvicset.
Innentől (12. perc) már zavarmentesen élvezhető a felvétel.
Hogyan magyarázza a mostani Aleksandar Vučić a korábbi radikális kijelentéseit?
Miért támogatja mindezek ellenére a Nyugat Vučićot?
Hogyan kell értelmezni az április 3-i szerbiai választásokat?
Oroszország és az Európai Unió között: a szerbiai hintapolitika
Koszovó és a boszniai szerb köztársaság jelentősége
Miért fontos Orbán Viktornak a szerbiai politikai színtér?
Hogyan néz ki a szerbiai „hibrid” demokrácia a mindennapokban?
Hogyan adja el a szerb média a hatalmi berendezkedést: hasonlóság a magyarországi helyzettel
Milyen leckéket kellene megtanulnia a szerbiai és a magyar ellenzéknek?
Történelmi csúcson a szerb–magyar kapcsolatok
A Fidesz és a szerbiai magyar kisebbség
A szerb gazdaság működése, az életszínvonal alakulása – egyszeri pénzügyi juttatások
A „piszkos technológia” érkezése
Hogyan értékelik a taxisofőrök a szerb helyzetet?
Milyen most a szerb–horvát viszony?
Mennyire más Belgrád? Lesz-e ellenzéki vezetése a fővárosnak?
Kulcsfontosságú kérdések Szerbia jövője körül
