Egy uniós rendelet-módosítással teljesen ellehetetlenítik a magyar sertéstartókat, ezzel együtt a falusi turizmust, ha hazánk deklarálja a módosítást. Eszerint szigorítanák a disznók háznál történő levágását, és annak technológiai előírásait, vagyis az állatokat csak az arra kijelölt helyeken, vágópontokon lehetne leölni – mondta el Kovács Ferenc, a Fidesz Vas megyei elnöke a sajtótájékoztatón, majd felhívta a figyelmet egy óriási bakira.
Egy kis fogalomzavar
Nevezetesen arra, hogy a Medgyessy-kormány - a szigorú előírások miatt - csaknem ötszáz kisvágóhidat szüntetett meg, ugyanis egy rossz jogszabályi fordítás során összetévesztették a vágóhíd és a vágóhely fogalmát. Így ha nem léteznek vágóhelyek, akkor csak szabálytalanul lehet az állatokat levágni.
Hazánkban a házi disznóvágásnak komoly tradíciója van, ahogy Kovács Ferenc fogalmazott: a disznóölések megszüntetésével a falusi turizmus is visszaesne. Erre a visszaesésre jó példa az is, hogy adózni kell az üdülési csekk után. A fidesz vasi elnöke szerint az üdülési csekk volt a falusi turizmus fő mozgatórugója, annak megadóztatása jelentős bevételcsökkenést indukált a vendéglátásban.
No de kanyarodjunk is vissza a disznóságokhoz
Az uniós rendeletmódosítás azért paradoxon, mert az Európai Unió irányelvei alapján arra ösztönzi a tagállamokat, hogy hagyományaikat őrizzék meg, vagyis minden olyan értéket gondozzanak, ami egy családra, településre, tájegységre jellemző, biztosítva ezzel az európai közösség sokszínűségét.
Disznóság vagy kacsa az egész?
A házi disznóvágásnak egyébként is szigorú szabályai vannak (még ha egyesek nem is veszik figyelembe), például az állatot először el kell kábítani, csak azután lehet fejbe lőni, majd leszúrni. Vagyis ennek a falusi
szertartásnak
a menete annyiban változna, hogy a disznót el kellene vinni egy csupacsempe vágópontra, ahol egy állatorvos is asszisztál, és ellenőrzi, egészségügyi szempontból átmegy-e a hús a vizsgán.
