Aki megfordult az elmúlt években a főváros legbelsőbb kerületeiben, főleg az egykori zsidónegyedben, az nem tudott nem belefutni régi házak falán megjelenő, felvillanyozóan kreatív és mindenféle árnyalatokban vibráló óriásfestményekbe. Öröm látni, hogy a turisták ma már nemcsak a Lánchidat és a romkocsmákat, hanem ezeket is bőszen fotózzák, úgyhogy szóra bírtuk az egyik illetékest, hogy megtudjuk, honnan és merrefelé haladnak a dolgok a színesítő projekt körül.
- A Színes Város alapvetése, vagyis eleve már az a tény, hogy a belváros üresen álló, csúnya falaira a graffiti és a street art eszközeivel telepítsünk valami újat, meredek mutatvány, hiszen mindannyian tudjuk, mi az általános véleményük a döntéshozóknak ezekről a művészeti formákról. A legfinomabb vélemény rendszerint az, hogy ez nem is művészet. Hogyan sikerült őket meggyőzni, hogy ebből valami nagyon jó lesz?
- Ebben alapvetően Frank Gábornak és Megyeri András alapítónak van jelentős szerepe, ugyanis az ő kitartásuk vezetett oda 2009-ben, hogy ebből aztán elindulhatott Magyarországon egy új kezdeményezés, amit legális tűzfal– és köztérszínesítésnek hívnak.
András Ghánában volt önkéntes, egy úgynevezett Color Message Projectet vezetett, amely pont tűzfalak színesítéséről szólt, ekkor találta ki, hogy jó lenne ezt Magyarországon is megvalósítani. Amikor hazajött, összerakott egy csapatot, és nyertünk a Norvég Alap pályázatán egy évvel később, 2009-ben. Én mint sajtós kerültem a projektbe, és engem leginkább a Színes Város társadalompolitikai és kommunikációs vetülete izgatott és izgat igazán.
- Ti voltatok itthon az elsők?
- Ezt megelőzően is voltak próbálkozások, de átütő eredményt csak a Színes Város tudott elérni ebben a műfajban. Hogy ez minek köszönhető, a jókor voltunk jó helyen-nek vagy valami másnak, ezt nem tudom, de az biztos, hogy rengeteg munkát fektettünk bele abba, hogy a városvezetőket magunk mellé állítsuk. Hogy kinek mi a jó, eléggé szubjektív, pláne a nagyon jó, aztán azt sem tudom mindig megmondani, hogy vajon a legutóbbi munkánk éppen művészet-e, de talán ez így is van jól.
- Ha már szóba került a társadalompolitika: milyen visszajelzések érkeznek a helyi lakosságtól? Ez szokott még egy sarkalatos pont lenni, főleg, hogy a street art kicsit azért még mindig mostohagyerek Magyarországon. Volt zsörtölődés?
- A visszajelzések általában pozitívak, de nem a lájkok számítanak, nagy baj lenne, ha arra törekednénk, hogy mindenkinek tetsszen, amit csinálunk, arra van éppen elég dekorcsapat, akik a közízlést próbálják kiszolgálni. Inkább úgy mondanám, hogy markánsan tartunk egy irányba, amely az egyedi látásmódot helyezi előtérbe,
és ha ez tetszik az embereknek, az jó, de ha nem, akkor sincs semmi baj.
Nem használnám esetünkben a street art kifejezést abban a formában, ahogyan ezt világszerte használjuk, hiszen a street art része a társadalomkritika, az irónia vagy éppen a cinizmus, mi inkább az urban art kategóriához soroljuk magunkat. Talán Orosz Richárd Kertész utcában található alkotásai közel 500 négyzetméteren nevezhetőek leginkább street artnak, de az is engedélyeztetett formájú street art. Kaptunk egyszer egy levelet, hogy egy ott lakó számára ijesztő az egyik rajzunk, de ez valahol természetes.
- A döntéshozókkal nehéz volt? Gyanítom, sok napot kellett súlyos tárgyalóasztalok mellett töltenetek, hogy rávilágítsatok, egy ilyen projektből csak profitálhat Budapest.
- Amikor az első egyeztetéseken részt vettünk, úgy néztek ránk, mint az ufókra, nagyjából szó szerint, de aztán szépen lassan megértették, hogy közös a célunk, csak mi egy alulról érkező civil kezdeményezés vagyunk, akik szeretnének eligazodni a sok dimenziós engedélyeztetési struktúrában.
- Mennyi ideig maradnak meg az egyes Színes Város-utcafreskók?
- Mi általában 1 évre vállaljuk ezeket a festményeket. Van, amit 1 év után átfestünk, van, amit később, de semmiképp sem szeretnénk, ha évtizedeken át ott maradnának az alkotások, ugyanis az a cél, hogy mindig újabb és újabb festmények készüljenek, valahol ez is a műfaj része.
- Mik lesznek a következő nagy dobásaitok, már ha vannak ilyenek?
- Több terv is megvalósul idén, a legközelebbi a Színes Város Budapest Fesztivál, amelynek keretein belül több mint 10 festmény valósul meg városszerte egy hónap alatt Budapest öt kerületében.
