Kellően élénk képzeletvilággal felruházott járókelő azt is hihette volna kedden délután, hogy kifejezetten az Isis Big Band megnyerő szólamaira szökkentek szárba furcsa képződmények a Fő tér kövezetéből, pedig nem: harmadszorra - és osztrák művészek bevonásával egyúttal nemzetközivé bővülve - nyitották meg a szabadtéri szoborkiállítást Szombathelyen.
"Az volt a célunk egykor ennek a kiállításnak létrehozásával, hogy előlépjünk a kiállítótermek hűvöséből, és kivigyük az alkotásokat az emberek közé"
- fogta rövidre Ipkovich György polgármester a nyitányt, hogy aztán az osztrák kurátor és egyben szobrászművész, Elisabeth Ledersberger-Lehoczky fűzhessen pár gondolatot a művekhez.Ő főként azt hangsúlyozta: különböző formanyelvek és témák jelennek meg a művekben, legyen szó saját, Quo Vadis címet viselő, a teret hullámvasútként bejáró kompozíciójáról, Hannes Turba sárgaréz alapú Der Gigantjáról, vagy a felhozatal kétségkívül legizgalmasabb darabjáról, az Otto Potsch-féle komikus színezetű Don Quijote-ról. Utóbbin szájtátva merengett el kisóvodás, és komótosan vizslatta idős műértő is.
A kilenc szobrász Fő téren kiállított - Belső terek, külső terek fantázianévvel ellátott - munkáival párhuzamosan egyébként a művészek kisplasztikáiból is tárlat nyílt a Képtárban. Ahol, csak hogy emlékeztessünk is, a Picasso-tárlat még mindig megtekinthető.
