Ahová illetlenség koszorút vinni - Séta a szombathelyi zsidó temetőben

Mindjárt a bejáratnál megcsodáljuk Pick Dávid kereskedő fekete gránit sírkövét, amit annak idején egyenesen Bécsből hozattak. Séta a szombathelyi zsidó temetőben.

Október végi ködös délután, kabátba burkolózva is didergünk. Déltájban még magunk sem tudtuk, merre keressük a szombathelyi zsidó temetőt, a GPS aztán megmutatta. A bejáratot a piac mögött, a Bercsényi Iskolával szemben találtuk. Bejutni csak kapukóddal lehetett. A sírkertet körbenőtte a város, ezért is volt meglepő az a kontraszt, ami a kinti és benti világ között van. A sokemeletes házak árnyékában, a falakkal körbezárt térségben borostyánnal és vadszőlővel benőtt sírkövek és romok, egy romantikus kert. Mintha kizökkent volna az idő.

Séta a szombathelyi zsidó temetőben
Kísérőnk, Mayer László
Vágvölgyi Bálint

Közel harmincan lehettünk. A sétán Mayer László levéltáros kalauzolt bennünket, aki számos érdekességet osztott meg velünk. (Mi szorgalmasan jegyzetelünk, ami eztán következik, azt többnyire ott a sétán hallottuk, valamint ezen a dolgozatból szemezgettünk.)

Férfiak csak fedett fejjel léphetnek be

Rögtön a bejáratnál bekukkanthatunk a szertartási épületbe. (A ravatalozó itt nem a legjobb elnevezés, mert zsidó temetésen a búcsúztatás szertartása mindig a már lezárt és letakart koporsó előtt folyik.) A szombathelyi szertartási épület közepén, a félhomályban egy halottaskocsit találtunk, két oldalt a legrégebbi, héber feliratos sírkövekben gyönyörködhettünk.

Séta a szombathelyi zsidó temetőben
A ravatalozóban
Vágvölgyi Bálint

Mayer László elmondta, a zsidó temetkezési tradíció korszakonként és tájegységenként más, ne csodálkozzunk azon, ha egy hassid temető egészen másképp néz ki, mint ez a szombathelyi. A zsidó temetőkre egyébként az az általános szokás volt érvényben, hogy lakott területtől 60 könyöknyire (azaz harminc méter távolságra) kellett létesíteni. A másik fő jellemző, hogy fallal kellett körülvenni. Magát a sírokat a zsidók is sírkövekkel jelölték. A korai időszakban még álló kőlapok voltak az általánosak, ezeket sokkal kevésbé díszítették, a felirat is kevesebb volt. Akkoriban a módosabb zsidók is egyszerűbb kőlapokat vésettek maguknak, jelezvén, a halálban mindenki egyenlő. Később aztán (ahogy jövünk előre az időben) divatba jöttek a fekvő, lapos sírkövek.

Az polgárosodással együtt – ez a szombathelyi temetőben nyomon követhetjük - nő a sírkövek mérte. A múlt század elején az igazán tehetősek már kriptaméretű sírkomplexumokat emeltettek hozzátartozóiknak. Aztán ahogy a keresztényeknél is egy időben elterjedt szokás volt, ők is gyakorta lánccal vették körbe a sírhalmot.

A virágot és koszorút felejtsük otthon

Ha bemegyünk egy zsidó temetőbe, akkor ne lepődjünk meg azon, még ha gondozzák is a sírokat, hogy az egész kert fákkal, vadszőlővel, borostyánnal benőtt. A zsidó temetőket ugyanis nem tisztítják, nem engedik, hogy minden nap levágják a futónövények hajtásait. A burjánzó növényzet a hagyomány része: a kegyes tisztelet jele. (Ennek csupán egy hátránya van, utalt rá Mayer László: hogy a 30-40 éve vadszőlővel benőtt sírköveken olvashatatlanná válik a felirat.)

Séta a szombathelyi zsidó temetőben
Virág helyett követ hoznak
Vágvölgyi Bálint

Halottak napja közeledtével sem találni (talán egy-két sír kivételével) virágot, nem gyújtanak sem gyertyát sem mécseseket, ellenben a látogató elhelyez egy kavicsot a síron. Mivel lehet ezt magyarázni? Mayer László szerint ennek a szokásnak többféle oka lehet, egyrészt a régi időkben a zsidók olyan területen éltek (sivatagban, kősivatagban) ahol a halottakat elföldeni sem lehetett könnyű. A holttesttel kapcsolatban az elsődleges szempont a vadállatoktól való védelem lehetett. Ezért emeltek kőhalmokat a sírokra. A másik magyarázat a halottaktól való félelem volt, ezekkel a kövekkel akadályozták meg, hogy a halott rossz szelleme eltávozzon a sírból, és galibát okozzon. (A kövek azt is szimbolizálják, hogy milyen drága és értékes minden lélek Istennek…)

Ha egy zsidónak kérése van, akár olyan valakihez, akit személyesen nem ismert, egy levelet hagy a sírjánál. A nagysimonyi zsidó temetőben állítólag – meséli Mayer László – az 1944-ben elhunyt tudós csodarabbi, Weisz "Sabtaj" Simon síremlékéhez még ma is elzarándokolnak, és a sírhelye melletti levelesládába bedobják a kívánságaikat.

Mióta temetkeznek Szombathelyre zsidók?

A történészek ma is vitatkoznak azon, hogy mikor került az első holttest ide, az akkor még Szentmárton községben élő zsidó közösség számára létesített temetőbe: 1823-ban vagy 1828-ban? (A telket Batthyány Fülöp hercegtől vásárolták, örök bérletbe.) Azt tudjuk – meséli Mayer László - hogy ebben az időszakban Szombathelyen még nincs önálló zsidó hitközség, a Szentmártonban működő közösség is a rohonci hitközség fiókszervezeteként működött. A halottaikat is odavitték, ott temetkezhettek. Ez – magyarázza - ma már nem tűnik nagy távolságnak, de képzelhetjük, amikor az 1800-as években ezt az utat szekérrel és halottal kellett megjárni, és azzal a vallási paranccsal, hogy a halottat vagy a halála napján, vagy másnap el kell temetni.

Séta a szombathelyi zsidó temetőben
Harmóniában a természettel
Vágvölgyi Bálint

Ma is kérdés, mi volt előbb Szombathelyen, temető vagy temetkezési egylet (Chevra Kadisa)? Egy biztos, a szombathelyi (Szentmártoni) Chevra Kadisát 1828-ban alapították. (A Chevra Kadisa tagjai gyakorolták a halottak körüli kegyeletet, de kötelességük volt a súlyos betegek látogatása, a halott körüli rituális teendők, a sírnak a megásása is. Idővel a Chevra feladata kiterjedt a jótékonyság gyakorlására is.)

Szentegyleti tagnak lenni a zsidóknál nagy megtiszteltetés volt, vezetőnek lenni pedig kiemelkedő feladat. Mi sem mutatja ezt jobban, minthogy a temető első soraiban a rabbik mellett ezek az egyleti vezetők nyugszanak.

A szombathelyi temető a régi időktől fogva három részre osztható: külön parcellába temették a csecsemőket, a szentegyleti tagokat, és az azon kívülieket.

Ez a temető kiépülésekor körülbelül 300 négyszögöl területen helyezkedett el, de a területe, ahogy a zsidók száma a környékben nőtt, úgy lett egyre nagyobb. Több ezer halottat temethettek itt el. (1874-re a temető már 600 négyszögölre bővült.) Amit most láthatunk, az nem a temető teljes terjedelme, körbenőtte a város, szó szerint, a falakon túl családi házak kertje, lakótelepek látszanak. (Mai csökkentett méretét a Joskar Ola lakótelep építése során nyerte el.)

Ahogy Mayer László mesélte: 1945 februárjában a nyilas hatalom a temető területének tulajdonjogát átjegyezte a magyar királyi kincstár javára. Ezt 1946-ban törölték el, és állították vissza hitközség tulajdonjogát. (A második világháború végén a bombázások során a zsidó temető is megsérült, a bejárati rész jobboldalán. Ennek nyomai még most is láthatók.)

Milyen egy zsidó temető?

Nyoma sincs a keresztény temetők mértani rendjének, nincsenek szabályos sorok, a sírok közötti távolságot sem sétálásra tervezték (az előírások szerint a sírok között négytenyérnyinek kell lennie a távolságnak, de látszik, gyakorta félremértek.) A korai időszakban még az elhalálozás sorrendjében temették el a halottakat, így gyakran előfordult, hogy férj és feleség két-három sorral arrébb került. Később, ha meghalt mondjuk a férj, előre megvették a feleségnek a mellette lévő sírhelyet. A zsidóknál nem szokás az egymásra temetkezés.

Séta a szombathelyi zsidó temetőben
Már-már kriptaszerű síremlék
Vágvölgyi Bálint

A sírt úgy kell kiásni, hogy a halott feje Nyugat, a lába pedig kelet felé legyen. Régi hagyomány, hogy a sírjelet a halott fejéhez állítják. A sírköveken a felirat – csak héber szöveg – a külső oldalra került. Ha német vagy magyar nyelvű feliratot is készítettek, ez rendszerint rövidebb volt, mint a héber, legtöbbször csak a nevet adta meg, és a sírkő „hátsó” - a sírhantra néző – oldalára írták.

A zsidóknál mind az exhumálás, mind a hamvasztás tilos. A halottat földbe kell eltemetni.

A zsidók nem állítottak szobrot, hanem jelképet faragtak a sírlapokra, kövekre. (Hagyományos jelkép például, ha egy síron Tóra-tekercset vagy koronát látunk, ott rabbi nyugszik.)

Ki mindenki nyugszik a szombathelyi zsidó temetőben?

Az első család a bejáratnál, akiről Mayer László is említést tesz: a Pick. Híres szombathelyiek voltak, és nem keverendők össze a szegedi Pick családdal. Gazdagságukat mi sem jelzi jobban, mint hogy Pick Dávid kereskedő fekete gránit sírkövét annak idején egyenesen Bécsből hozatták.

Ahogy a parcellákat róttuk, mögöttem az idősebbek egymás közt diskuráltak: látod ő volt a posztós, na ez meg az orvos, na erről mesélt a nagyanyám…. Elhaladunk Bernstein Béla rabbi lányának, Rózsikának sírköve mellett is, (egy hatalmas kopjafára emlékeztetett – kőből), aki, ha jól halljuk, 1904-ben halt meg. Eizinger Mór sírköve előtt is megálltunk, mesélik, a Fő téren gyarmatáru kereskedése volt. (A parcellákban ismerősen csengő családnevek sora: Hoffmann, Krausz, Rosenberg, Ullmann, Weisz, Kohn, Deutsch, Feigelstock, Weiner, Guttmann, Löffler, Lebensfeld, Grünwald…)

Egy pillantást vetettünk Stadler Izidor dr. (szombathelyi ügyvéd) családjának sírjára is. Ő volt az, aki annak idején a mai Uránia udvarban (akkor Stadler udvar volt) megépítette Szombathely első moziját. (A mozival szemben pedig egy óriási függőkertet, 25 üzlethelyiségből álló bazárcsoportot létesített.) A kor egyik leggazdagabb szombathelyi családjának sírhelyét – meglepő – de a legegyszerűbb álló kőlapok díszítik. Ezen sírhely ellentéte a szomszédos parcellákban a „szergényi” Geiszt család síremléke, akik arról nevezetesek, hogy 1913-ban (zsidóként) nemesi rangot kaptak.

A Grünwaldok kapcsán jegyezte meg a levéltáros, olyannyira „ritka” név volt ez Szombathelyen, mint a „Mayer”. Majd említést tett Grünwald Józsefről is, aki 1919-ben áttért a katolikus hitre, és zsidó kereskedőből Nyőgéren katolikus kegyúr lett. (Az ottani kriptába temették el.)

Két jól elkülöníthető rész: a neológ és az ortodox

A temető közepén a zsidó közösség mártírjainak, a holocaust áldozatainak emlékműve áll – táblákkal, nevekkel. Nemcsak szombathelyi kövek vannak itt – tette hozzá Mayer László, hiszen a vidéki hitközségek is, amikor megszűntek, a kőemlékeiket ide, Szombathelyre szállították.

Séta a szombathelyi zsidó temetőben
Az orthodox temetőben
Vágvölgyi Bálint

Sétánk végén a temető szélén még bekukkanthatunk a kőfallal leválasztott ortodox részbe, ahol nincsenek kriptaszerű sírkövek, kizárólag egyszerű, héber feliratú álló kőlapokat láthattunk.

A szombathelyi temetőt egyébként napjainkban is használják, legutoljára tavaly volt itt temetés.

További érdekességek a szombathelyi zsidó temetőről és a temetkezési szokásokról itt olvashatóak...

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

Kapcsolódó cikkeink

Zsidónak lenni Szombathelyen (I. rész)

Soha nem jártam még zsidó imaházban. Itt nem kell ájtatos csendben lenni - a tórát azonban mi sem láthatjuk.

Zsidónak lenni Szombathelyen (II. rész)

A helyiek egyetlen kóser zsidót ismernek, a rabbit. Ha Szombathelyre jön, hoznia kell magával ételt.

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Kultúra