Diákok gyülekeztek csütörtökön déltől a szombathelyi Szentháromság-szobornál, és néhány jelenlegi és volt pedagógus, szülők, nagyszülők is jelen voltak. Az ADOM Diákmozgalom és néhány fiatal diák közös munkájának köszönhető, hogy szombathelyi diákok is kifejezhetik szolidaritásukat tanáraikkal. A sztrájk most elcsendesült kicsit, hiszen az új kormánnyal újabb megbeszéléseket szeretnének majd tartani a pedagógusokat képviselő szervezetek.
De ebben a csendben talán még nagyobbat szóltak a ma elhangzó szavak. A diákok szeretnék, ha velük is foglalkoznának, hiszen a tanárok problémái legtöbbször rajtuk csattannak, ők az elszenvedői végül mindennek. Főként a demotivált, alulfizetett tanárok helyzetét érzik, látják.
Schermann Fruzsina a diákmozgalom elnöke lelkesítő beszédet mondott a száz körüli főt számláló embertömegnek. A komolytól az ironikusig minden skálát végigjárt a beszédével. Hiszen nem lehet elmenni amellett sem, hogy szükség lenne egy sokkal szabadabb oktatásra, gondolunk itt a tankönyvválasztásra, a NAT-tól való eltérésre - mondja Fruzsina -, de a tanárhiányra már csak egy ironikus kérdést tesz fel:
"Talán plakátaljuk tele az országot Brüsszel helyett tanárfogyással? Talán szüljük naponta három magyart?"
A megmozdulás egyébként egy iskolai drámaórának is beillik: a diákok a véleményvonal játékot játsszák, amikor különböző állításokkal kell egyetérteni, vagy éppen nem, és ez alapján csoportosulni egy képzeletbeli tengely mentén. Azt már ők is tudják, hogy nem minden fekete vagy fehér. És döntő kérdésekben olykor az átmenet a legfontosabb.
Ezután bekiabálós feladat következik, senkinek eszébe sem jut jelentkezni, hiszen végre kiabálni lehet a válaszokat - ezt ki kell használni. A kérdések között a tananyagmennyiségről és a legkritikusabb területről, a tanári kezdőfizetésről is szó esik, azonban a diákok itt kellően fölé tippeltek. Nagy meglepettség övezi a pontos választ. Hiszen azt már ők is tudják: nem lehet belőle megélni.
Tudják, hogy nem világmegváltó mindez, de remélik, hogy elindul egy hullám, más városokban is lesznek hasonló események, többen felemelik a hangjukat. A téren többen azt mondják, örülnének, ha lenne végre változás, hiszen még nekik is van pár eltöltendő évük a közoktatásban, az utánuk jövő generációkról meg nem is beszélve.
