Mióta egy hangzatos, vevőcsalogató nevű termék megvásárlásakor áttanulmányoztam, hogy milyen is annak összetétele, azóta alaposan meggondolom, hogy mit is vásárolok. Egy „Sült kacsamáj darabok zsírjában” elnevezésű termékről van szó, amelyről a gyanútlan vásárló azt gondolná, hogy a kacsmáj darabok vannak némi kacsazsírban. A valóságban azonban éppen fordítva van. Az összetételben ugyanis 83 százalék a kacsazsír, és mindössze 17 százalék a sült kacsamáj. Azaz a terméknév több mint megtévesztő. A termék címkéjén helyesen „Kacsazsír sült kacsamáj darabokkal” kellene, hogy legyen. De hát ugyebár ez mégsem olyan vonzó elnevezés.
Ha azt gondolnánk, hogy a kivétel erősíti a szabályt, tévedünk. Számtalan olyan termék található a polcokon, amelyet úgy akarnak eladni, hogy csak az elnevezésében szerepel a termék valódi tartalma. A „Sólet csípős kolbásszal” konzerv összetételében például mindössze 17 százalék a csípős kolbász, s – bár köztudomású, hogy a sólet egy babos konzervféleség - bármennyire is hihetetlen, mindössze 13 százalék száraz babot tartalmaz, az összes többi mindenféle kiegészítő.
S, ha már a konzerveknél tartunk, lássuk, milyen a tartalma a „Lencsefőzelék kolbásszal” készítménynek. Nos, ebben a konzervben csupán 12 százalék az étkezési lencse, és 10 százalék a lecsókolbász. A kettő együtt nem teszi ki a készítmény 30 százalékát. Szóval, mitől is sólet a sólet csípős kolbásszal, s mitől kapta a nevét a kolbászos lencsefőzelék?
Nem kevésbé vevőcsalogató elnevezés a „Libamájas, kacsamájas” májkrém, amely 23,5 százalékban tartalmaz liba vagy kacsmájat, miközben 9,5 százalék csirkemájat is raktak bele, aminek semmi köze sincs a termék elnevezéséhez. Egy külföldről származó dobozos sertésmájkrémben pedig „jelentős” mennyiség, 15 százalék a sertésmáj, talán nem véletlen, hogy árcsökkentéssel sincs kereslet iránta.
Minden bizonnyal nem esek túlzásba, ha azt állítom, hogy a termék összetételében legalább 50 százalékban kellene szerepelnie az elnevezésben szereplő alapanyagnak. A maradék 50 százalék amúgy is egészségügyileg megkérdőjelezhető alapanyag, származék, kiegészítő.
Persze azért vannak jó példák is. A „Libatepertőkrém” elnevezésű termékben például 74 százalék a libatepertőkrém, amely már tisztességesnek mondható. A legtisztességtelenebb azonban az, amikor a terméken fel sem tüntetik az összetételt.
