Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. További információ

Tippek, hogyan nem lesz foltos a húsvéti tojás – plusz a gencsapáti tojáskarcolás százéves titka

Kipróbáltuk a gencsiek tojáskarcoló technikáját. A népi iparművész Császár Józsefné Margittól próbáltuk ellesni, hogyan is készül az eredeti politúros-karcolt tojás. Hát nem egyszerűen:)

Nagy sikerekről nem is tudunk beszámolni. Bár ügyesen kézbe fogtunk egy piros tojást, az acélpengéjű borotva éle is úgy sercegett, ahogy a nagykönyvben meg volt írva, de öt perc után sikerült átböknünk, aztán szétrepesztenünk a héjat.

Császár Józsefné, tojásfestő népi iparművész
Császár Józsefné, tojásfestő népi iparművész
Vágvölgyi Bálint

Sok gyakorlással, némi ügyességgel azonban ebbe a mesterségbe is bele lehet tanulni – biztatott Császár Józsefné Vincze Margit, aki népi iparművészként több száz zsűrizett hímes karcos tojással büszkélkedhet már. Most otthonában, Gencsapátiban fogadott bennünket.

Császár Józsefné, tojásfestő népi iparművész
Császár Józsefné, tojásfestő népi iparművész
Vágvölgyi Bálint

A karcoláshoz kell egy festett tojás, egy fehér kendő, hogy ne fogja meg a kezünket, és egy gézzel körbecsavart acélpenge. Ők régi borotvákat használnak. Az egyik fő titok épp ebben a szerszámban rejlik, mert például szikével nem lehet olyan jól karcolni, mint egy kemény pengéjű, megélezett szerszámmal. Császárné Margit a nagyapja borotváját használja, erre esküszik, igaz már szinte alig van a pengéből, az idők folyamán úgy elvásott. Fő beszerzési forrásuk a bolhapiac, de egyre kevesebbet találni.

Császár Józsefné, tojásfestő népi iparművész
Császár Józsefné, tojásfestő népi iparművész
Vágvölgyi Bálint

Gencsapátiban a tojásfestés, karcolás egyedülálló, ma is élő népművészet, ebből a Szombathely melletti faluból származik a politúros karcolt tojás, aminek az egész országban híre ment már. Császárné Margit tizenévesen édesanyjától tanulta ezt a mesterséget, generációról generációra szállt a motívumkincs és a sajátosan helyi technika.

Császár Józsefné, tojásfestő népi iparművész
Császár Józsefné, tojásfestő népi iparművész
Vágvölgyi Bálint

Dédanyja első kézből, magától a gencsi tanítótól leste el a tudományt. Népmesébe illő a története.

Fény derült a titokra, a gencsi tanító mit is őrizget hét lakat alatt

A gencsi tojásfestés gyökerei az 1890-es évekre nyúlnak vissza, a települést akkoriban Németgencsnek hívták. Itt állt szolgálatba a gyaníthatóan német ajkú, sváb Pungor Ferenc tanító úr és felesége. A fiatal házaspárnál cselédeskedett Margit dédanyjának testvére is.

A házaspárnak volt egy furcsa szokása, rendszeresen elvonultak, hosszú-hosszú órákra egy szobába, ahová senki ember fia nem tehette be a lábát. Még a cselédnek is megtiltották, hogy oda bemenjen. A cselédlány azonban nem bírt a kísértésnek ellenállni és bekukucskált.

Császár Józsefné, tojásfestő népi iparművész
Császár Józsefné, tojásfestő népi iparművész
Vágvölgyi Bálint

Amit ott látott: a fiatal házaspár titokban tojáskarcolással foglalatoskodott. A cselédlánynak annyira megtetszett ez, hogy otthon megpróbálta leutánozni a tanítóék munkálkodását. A cselédet Milos Annának hívták, a testvérét pedig, akinek szintén megtetszett ez a tojáskarcolás Milos Máriának, ő volt Margit dédanyja. A családi hagyomány innen indult.

A lányok először magukban, otthon próbálkoztak, aztán barátnők is csatlakoztak, később az iskolában is mutogatni kezdték egymásnak, kinek mit sikerült otthon elkészítenie. A produktumok még nem voltak igazán mívesek, a falubeli lányok nem is tudták a fogásokat, de megtetszett nekik a karcolgatás. Közben a tanító is rájött a turpisságra. Összehívta a lányokat, megmutatta a fogásokat, tanítgatta őket. A faluban egyre többen kezdték el készíteni a karcos tojásokat.

Császár Józsefné, tojásfestő népi iparművész
Császár Józsefné, tojásfestő népi iparművész
Vágvölgyi Bálint

Margit dédanyja olyannyira ügyesnek bizonyult, hogy egy karcos tojását ma is őrzi a Néprajzi Múzeum. Hatan voltak testvérek, a fiúk barátnői is kipróbálták a tojáskarcolást, aztán gyerekeiknek is megmutatták, akik továbbadták generációról generációra ezt a hagyományt.

A vége ez lett, szekérszámra szállították a gencsi tojásokat Bécsbe

Az, hogy később jó üzlet lett a karcos tojásokból, Apponyi gróféknak volt köszönhető, akik ott éltek a gencsi kastélyban. Ők látták meg először a míves tojásokban a gazdasági lehetőséget. Felvásárolták az asszonyoktól és lányoktól húsvét előtt a szebb darabokat, majd szekereken, szalmával bélelt kosarakban szállították fel Bécsbe.

Van a birtokukban 1987-es tojás is, ami azóta sem büdösödött meg

Régebben, meséli Császárné Margit, tele tojásokra dolgoztak, nem mint manapság, kifújtakra. Az asszonyok hamvazószerdán kezdték el a munkálatokat, hogy ne romoljanak meg a tojások húsvétig. Az igazán keményre megfőzött tojás, ha nem repedt meg, tényleg tartós maradt. Van a birtokukban 1987-es darab is, aminek a belsejében kavics keménységűre száradt a sárgája. Csak nagyon óvatosan szabad megkocogtatni, mert kiüti a héját.

Császár Józsefné, tojásfestő népi iparművész
Császár Józsefné, tojásfestő népi iparművész
Vágvölgyi Bálint

A gyerekekkel is hamar megszeretették a műfajt

Császárné Margit is úgy tanulta a karcolást, mint a gyerekek általában, otthon az édesanyjától. Aki először az elrontott, átbökött tojások másik felére rajzolta meg Margitnak a mintákat. A kislány alig várta, hogy hazatérhessen az iskolából, és láthassa, milyen tojások várnak rá. Észrevétlenül így ivódtak bele a minták. Később édesanyja megengedte, hogy egy-egy virághoz leveleket is rajzoljon, aztán már az egészet egyedül csinálhatta.

Jó ideje nem rajzol elő semmit, éppen az adott pillanat határozza meg, a sok apró húzásból milyen motívum bontakozik ki a tojáson

A karcolásos technika roppant időigényes munka, egy-egy tojás másfél-két óra pepecselést jelent, és akkor nem számítottuk a festést és a politúrozást, ami igazán gencsivé és egyedivé teszi ezeket a míves darabokat.

Császár Józsefné, tojásfestő népi iparművész
Császár Józsefné, tojásfestő népi iparművész
Vágvölgyi Bálint

Így készül a húsvéti tojás

Ha a folyamatot nézzük, a megfestett tojást először politúrozzák. A sütőben felmelegített tojásokat finoman, ahogy a bútorasztalosok régen, sellakpolitúrral (egy állati eredetű gyantával) átdörgölik. A politúrt a családok maguk kísérletezték ki és állítják össze, ahány ház, annyi kis titok és szokás.

Császár Józsefné, tojásfestő népi iparművész
Császár Józsefné, tojásfestő népi iparművész
Vágvölgyi Bálint

Margiték családjának specialitása az aranyos fényű politúrozás, ami a sima politúrhoz képest még egy színes réteget jelent. A politúrt még belemártják egy szeszben oldódó festékporba, amit az első politúrozás után rákennek a tojásra, attól lesz később aranyozott selymes fénye.

A motívumkincs még eredeti, a tanítótól származhat

Régen többnyire virágmotívumokat és leveleket karcoltak a helyi asszonyok, kedvelt volt a nefelejcs, a búzavirág, a gyöngyvirág és a rózsaminta, vagy a magyar lány motívuma, ez utóbbi teljesen kiment a divatból. Ahogy az is, hogy a megrendelők versidézeteteket karcoltassanak a tojásokra. A régiek nem is töltötték ki mintákkal az egész tojásokat.

Császár Józsefné, tojásfestő népi iparművész
Császár Józsefné, tojásfestő népi iparművész
Vágvölgyi Bálint

A tojás alapszíne a piros, az örömöt és Jézus kiontott vérét jelképezi. A zöld a tavaszé és a reménységé, a lila a bűnbánat színe. Jellemző motívumok Gencsen a tojásokon a körbe futó és széles girlandok, a virágok, a rózsa, a nefelejcs, a tulipán, de vallási jelképekkel is karcolnak, kelyhet, bárányt, keresztet. Akadnak, akik nemzeti szimbólumokat is készítenek rá, például címert.

Manapság egyre több és többféle motívum kerül a tojásokra. Újabb keletű gencsi motívumoknak számítanak a keresztbe és hosszában futó girlandok vagy a kosarak alul és felül: „De ahány tojás annyi minta. Nincs két egyforma, mindegyiknek más a domborulata, úgy nincs két egyforma díszítés sem. A kezem érzi, mikor mi kerüljön rá.”

A faluban pár évtizeddel ezelőtt még sok család foglalatoskodott a karcolással

Az öregek mára jórészt kihaltak, a fiatalok pedig dolgoznak, nincs idejük erre. Margitnak két felnőtt lánya van, egyikőjük itt Vas megyében háziorvos, a másik lány Budapesten gyógytornász. Mindketten ismerik a fogásokat, de nincs nagyon idejük ezzel foglalatoskodni. Azért is számított különösen jó kezdeményezésnek, hogy idén először szerveztek Gencsapátiban egy 6 alkalmas tudásátörökítési tanfolyamot, amire sokan kíváncsiak voltak, többen vidékről jöttek, hogy Margittól tanuljanak.

A gencsapáti hímestojás-festés hagyománya nemrég bekerült a helyi és a Vas Megyei Értéktárba is, a jövőben a Nemzeti Értékek közé is felterjesztik. A legszebb tojásokat Margit mindig lezsűrizteti, olyan, mintha törzskönyvet kapnának ezek a munkák. 100-120 ilyen karcos tojása van, amit épp Sárváron a Nádasdy várban egy gyűjteményes kiállításon lehet megtekinteni.

Végezetül következzék 5 hasznos tipp Császárné Margittól, hogyan nem lesz foltos a húsvéti tojás

1. Fehér, foltmenetes tojásra dolgozzunk

Mindenekelőtt a legfontosabb - figyelmeztet, ha igazán szép húsvéti tojásokat szeretnénk karcolni vagy batikolni maguknak, hogy nagyon nézzük meg, milyen alapanyagra dolgozunk. Azaz, milyen a tojás héja. A gencsapáti karcolók fehér tojással dolgoznak, ami ipari tojás néven fut. Van, aki kifejezetten ezzel foglalkozik, kifúrva és megmosva árulja őket.

Ha tyúktojásra dolgozunk, annak barnább a színe, más a héj szerkezete, és ne lepődjünk meg azon, ha nem jönnek át úgy a színek, mint a fehér tojásokon.

2. Ne mosogassuk vegyszerekkel

A tojást nem szabad sem samponos sem vegyszeres kezelésnek kitenni, sem ecetes vízben lemosni, mivel a tojáshéjról könnyen leszedhetjük azt a réteget, ami ahhoz kell, hogy megtapadjon rajta a festék. A tojásokat festés előtt meleg vízben kell finoman, szivaccsal lemosni. Aztán tojástartón lecsöpögtetni.

3. Milyen festéket használjunk ahhoz, hogy ne legyen foltos a tojás?

Margit, ahogy a gencsi asszonyok régen, hagyományosan ruhafestéket használ, nem a boltban kapható „nyuszisat”. Nem tele tojásokkal, hanem kifújtakra dolgoznak, így eleve nem gond, hogy nem lesz ehető.

Felfőzik a festőlevet, abban forgatják meg a tojásokat. Praktikusabb és szebbek. A festékbe viszont kell ecetet tenni.

4. Kifúrva hogyan lehet megfesteni?

Margit forró, de nem bugyborékoló festékbe teszi bele a tojásokat, de előtte meleg vízben elkezdi főzni őket, hogy ne érje a tojáshéjakat hirtelen hőhatás, és ne repedjenek meg. A lébe egyszerre csak egy tojást fest meg. Beleteszi, mivel könnyű a tojás, nem süllyed el, a festő lét a tojásra kanállal locsolgatja.

Császár Józsefné, tojásfestő népi iparművész
Császár Józsefné, tojásfestő népi iparművész
Vágvölgyi Bálint

5. Hagyni kell lecsöpögni, megszáradni

Amikor kiveszi a festékből, tojástartóra állítja, hogy lecsöpöghessen a felesleges festék. Fog még egy kis gézt, finoman azzal törli le a tojás alján összegyűlt cseppeket. Ezek után legalább két napot hagyják száradni a festéket, hogy biztosan jó és tartós színe legyen.

Utána jöhet kézbe, aztán következik a politúrozás majd a karcolás gencsi módra.

❤️ Nélküled nem tudjuk megírni! Ajánld fel adód 1%-át a Nyugat.hu-nak
Adószámunk: 18889332-2-18 Nyugat Média és Világháló Egyesület
Segítség és letölthető nyilatkozat ide kattintva érhető el.
Köszönjük nektek! ❤️

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is facebook messengeren ide kattintva vagy emailben: jelentem@nyugat.hu

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Életmód

Tovább az oldalra